2015. dec 18.

LOVE 2.0: Mi a szeretet és mi nem az?

írta: Jantek Gyöngyvér
LOVE 2.0: Mi a szeretet és mi nem az?

A szeretet a legfontosabb érzelmünk

Karácsony a szeretet ünnepe, vagy mégsem? Sokszor a rohanás, feladatok teljesítése, ajándékbeszerzés és főzőcskézés mellett szinte semmi idő nem marad egymásra. Ettől függetlenül szeretem ezt az időszakot, és megpróbálom a lehető legtöbbet kihozni belőle. Így év végére egy olyan témát választottam nektek, ami a valódi szeretetről szól.

Barbara Fredrickson, a pozitív pszichológia egyik legnevesebb képviselője LOVE 2.0 című könyvében (2014) új definíciót alkot a szeretetről. Ennek lényege, hogy a szeretet nem egyenértékű az elkötelezettséggel, hűséggel, és nem is a karikagyűrűt jelenti az ujjunkon.  A szeretetet az örömhöz, félelemhez hasonló érzelemnek tekinti, bár azt minden érzelemnél fontosabbnak tartja. Szeretetet érezhetünk bárki iránt, nem csak tartós, kizárólagos kapcsolatokban élhetjük meg, de természetesen a közeli viszonyainkban több lehetőségünk van megtapasztalni azt. „A szeretet szó szerint bármikor létrejöhet, ha két vagy több – akár idegen – ember közös – akár gyenge, akár intenzív – pozitív érzelemben osztozik.” (Fredrickson, 2014, 32. oldal).

A szeretet érzelem, tehát általában inkább percekig tart, mint hetekig, hónapokig, és hatással van a testünkre, döntéseinkre, kapcsolatainkra is. Gondoljunk arra, ha pl. örülünk valaminek, sokszor hevesebben ver a szívünk, mosolygunk, úgy érezzük, tele vagyunk energiával, pozitívabb gondolataink vannak, és nyitottabbak vagyunk mások iránt is. Az intenzív öröm érzése azonban lecseng, ami nem jelenti azt, hogy boldogtalanok lennénk, csupán nem élünk folyamatos eufóriában. A szeretetre ugyanez igaz Fredrikson elmélete szerint. Még a legszorosabb szerettünk iránt sem érzünk állandóan valamiféle odaadó melegséget. Persze, szeretjük a férjünket, gyerekünket, sok mindent megteszünk értük, ragaszkodunk hozzájuk, TUDJUK, hogy szeretetkapcsolat van köztünk, de ettől még érezzük minden pillanatban a szeretet ÉRZÉSÉT.

Hogy miért fontos ez a különbségtétel? Például azért, mert arra ösztönöz minket, hogy dolgozzunk a szeretetért, ne gondoljuk azt, hogy magától működni fognak a dolgok. Számos kutatás igazolta, hogy azok a párok, akik több közös pozitív élményt élnek át, közös tevékenységeik vannak, időt szakítanak egymásra, többször élik át a szeretet érzelmét. Ezáltal testileg-lelkileg egymásra hangolódnak, közelebb kerülnek egymáshoz, és erősödik a kapcsolatuk is. Ha nehézségek vannak bármilyen kapcsolatunkban, hajlamosak vagyunk vagy a szőnyeg alá söpörni azokat, vagy várni, hogy a másik változtasson, esetleg elkezdjük analizálni a helyzetet, és próbáljuk megoldani a problémákat. Ez utóbbi persze hasznos lehet, de van egy másik, jól járható út is: szerezzük pozitív érzéseket a negatívak mellé. Ha anyagi gondok vannak egy családban, esetleg valaki megbetegszik, vagy sok a nézeteltérés, egy idő után a legtöbb interakció kellemetlen érzéseket generál. A megbeszélési kísérletek sorozata sem éppen a legélvezetesebb időtöltés, bár kétség kívül ez is fontos lehet. Mindenesetre egy szerelmi, vagy egy baráti kapcsolat is mélyrepülésbe kerülhet a sok negatív érzelem miatt, még akkor is, ha a felek tényleg törekszenek arra, hogy jobbra fordítsák a dolgokat. Ezzel szemben a pozitív érzelmek, kellemes közös élmények keresése kitörést jelenthet ebből a lefelé tartó spirálból.

A pozitív pszichológia egyik nagyon fontos tudományosan igazolt eredménye, hogy 3 pozitív érzelem szükséges ahhoz, hogy 1 negatív érzelmet kioltson. Ha ennél kevesebb a pozitív érzelem, vagy több a negatív, az a legjobb esetben is csak egy „épphogy megvagyok” állapotot eredményez.

Hogyan alakul ki a szeretet?

A folytatást itt találod: szeretemaferjem.blog.hu

Forrás: Barbara Fredrickson: Love 2.0. Határtalan szeretet. Akadémiai Kiadó, 2014

Szólj hozzá

érzelem szeretet pszichológia Barbara Fredrickson szeretem a ferjem