2017. feb 22.

Hogyan óvjuk a gyerekek pszichés immunrendszerét?

írta: kreatív pszichológia
Hogyan óvjuk a gyerekek pszichés immunrendszerét?

 psziches_immunrendszer.jpg

Mert bizony létezik a léleknek is immunrendszere… Nehezebben mérhető műszerekkel, kevésbé megfigyelhető, ha épp legyengült, és nem segít rajta a C-vitamin. A pszichés immunrendszer az utóbbi évtized egyik legcélzottabb kutatási területe az egészségpszichológiában. Biológiai kutatásokkal alátámasztható ugyanis, hogy egyes lelki folyamatok milyen hatással vannak az agy és a test fejlődésére, az idegi folyamatokon, a hormon-, illetve az immunrendszeren keresztül. Lássuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek erősítik vagy gyengítik a gyerekek – lelki értelemben vett – védekező képességét.

Érintés

Egy kisbabának az anya testközelsége adja a legnagyobb biztonságot a megszületést követő hetekben. Az érintés nemcsak a bizalom építője, hanem a testi fejlődést is segíti, hiszen növekedési hormont termel. A testkontaktus a gyermek fejlődésének további szakaszaiban is rendkívül fontos. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek (óvodásoknál vizsgálták, de kisiskolásokra is valószínűleg ugyanúgy érvényes) akik reggel legalább 10 percet anyukájuk ölében töltöttek (könyvolvasás, beszélgetés) kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak voltak a nap folyamán, mint amikor elmaradt a reggeli összebújás. A testközelség nemcsak a pici babáknak kell, a nagyobb gyerekek is rengeteget tudnak töltődni ez által.

Nevetés

A nevetés hatására az agy azon területei aktivizálódnak, melyek fokozzák a boldogságérzetért felelős anyagok (dopamin és szerotonin) termelődését. És nemcsak nekünk felnőtteknek, a gyereknek éppúgy. A nevetés fokozza továbbá az immunglobulinok termelődését, mely elősegíti a jobb immunvédekezést. A nevetés továbbá oldja a feszültséget és elűzi a depresszív gondolatokat. Könnyű dolgunk van, mert a gyerekek sokkal fogékonyabbak a kacagásra, mint mi felnőttek. Melyik gyerek ne imádna egy párnacsatát, vagy a például a csikizést? A rendszeres kacagás éppannyira fontos egy kisgyerek életében, mint a napi vitamin bevitel.

Problémamegoldás

A gyerekek problémamegoldó stratégiái legfőképpen utánzással fejlődnek. Tőlünk lesik el, hogy hogyan kell reagálni, ha egy megoldandó problémával találjuk szemben magunkat. Elkezdünk panaszkodni, vagy higgadtan nekilátunk a megoldásnak? Másokat hibáztatunk, vagy esetleg magunkat ostorozzuk? Érzelmi alapon reagálunk (kiabálunk, vagy épp sírunk), vagy a problémafókuszú megküzdést választjuk? Nem kell komoly helyzetekre gondolnunk, képzeljük például magunk elé, hogy hogy reagálunk, ha a gyerek véletlen leejt egy üvegpoharat? Vagy például kiálljuk a sort a pénztárnál és észrevesszük, hogy nincs nálunk a pénztárcánk? A problémás helyzetek megoldása mintául szolgál a gyereknek arra, hogy hogyan kell ilyenkor cselekedni. És mi köze mindehhez a pszichés immunrendszernek? A kontroll érzete, hogy képesek vagyunk megküzdeni a ránk nehezedő problémákkal, jelentősen hozzájárul a mindennapi jóllétünkhöz, és fokozza az immunműködést. A gyerekeknél ez a fajta „kontrollhit” nevezhető akár egyfajta biztonságérzetnek is. Röviden és tömören: igyekezzünk optimisták lenni szülőként, hogy a gyerekünkből is optimista felnőtt válhasson.

Stressz és félelem

A pszichés immunrendszer legnagyobb ellensége a stressz és a félelmi reakciók. Testi szinten a kortizol nevű stresszhormon megnövekedésében jelentkezik, lelki szinten pedig az elkerülő magatartást erősíti. A mindennapos otthoni veszekedések, a gyakran alkalmazott „lelki terror” mind mind a gyermeki lélek sérülékenységét növelik.

Burok, vagy védelem?

Vitás kérdés, hogy mi számít burokban nevelésnek. Én azt gondolom, hogy szülői felelősségünk és kötelességünk egy fajta védőhálót teremteni gyermekünk köré, amiből később egész élete során képes biztonságot, erőt és akaratot meríteni magának. Éppen akkor lesz képes másoktól megvédeni magát, ha kiskorában megkapta a szükséges védelmet a szüleitől, ezáltal jogot érez arra, hogy kiálljon magáért.

Hermán Noémi

Klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

(Kapcsolat a linkre kattintva)

Fotó forrása: Pinterest 

Szólj hozzá

gyermek kreativpszicho