Nos, akkor Apák, akik majd egyszer azzá lesztek, készüljetek, Ti is fogtok sírni!

Nekem pár nap alatt háromszor sikerült. Pedig nagy darab vagyok, lesötétített terepjáróm van, és nem félek bármikor kimenni a nyírfaerdőre, hogy durva állkapcsomba rögzített saját, és néhány mások által készített fogammal belerágjam az Alaptörvényt és változásait egy fa kérgébe.

Ültem kint a kispadon, bent éppen világra segítették Pöttömminyont. Majd megjött a szülésznő, hogy vegyem le a pólómat, mert bőrkontaktusra van szüksége. Mármint a babának.
Pár éve még nem jöttem zavarba, ha valaki látni szerette volna a Pannon Medve mesterien kidolgozott felsőtestét, és amőbázni az izomkockákon, de most egy pillanatra megzavarodtam. Aztán a mellkasomra tették a kis szuszogó, szörcsögő, nyekergő csomagot. "Az ezüsthátú gorilla hím első találkozása a csimotájával" - photo by National Geographic. Miközben minden idegpályám Lia rezdüléseire hangolódott rá, azt vettem észre, hogy visszavonhatatlanul, leplezhetetlenül sírok.

Aztán voltak a napok, amikor a kórházba jártam, és Te is járni fogsz. Ezek nagyon hosszú napok. Nem tudod őket lerövidíteni, tehetetlen vagy, és szerencsére nem veszed észre, hogy a kórteremben a csapból alig folyik víz, a fűtőtest szabályozhatatlan, az ablak nyithatatlan, a csempéket a falon a Szentlélek tartja.
Ehelyett Anyatigris lassított filmen futónak tűnő mozdulatait láttam, a fájdalmas utat, ahogy terhes kismamából anya lesz pár óra, pár nap alatt. Csodálom Őt, hiszen számára az átalakulás fájdalmai csak távoli harangszót jelentenek csupán, a legfontosabb most Lia megérkezése.

És amikor végre visszakapod őket, és a kórház sorompója utadra enged, na, akkor újra nem fogsz látni a könnyeidtől.

Aztán első éjszaka, amikor minden elcsendesedett, óránként jártam - Te is fogsz - körbe, ellenőrizni, miért van csönd. Most ennyi a szerep, mint egy házőrzőnek, mert más hasznod nincs. Tejed nincs, anyaszagod nincs, tehát Álomőrző vagy.

Aztan amikor hajnaltájt megnéztem, hogy Cukorhegyi Márk internetes Arcoskönyvében, hányan üdvözöltétek Liát, no akkor sikerült harmadszorra is... No, tudjátok Ti, mit... Értitek biztos, mit akarok írni...
Macsó vagyok vazze, szőrös mellkassal, ne kelljen már leírnom!

szerző: Réczei Géza

/A kép illusztráció./

Ha szívesen olvasnál még gyereknevelésről, kattints a gyerekkelvagyok.net-re és a blog facebook oldalára. Ha pedig Te is úgy gondolod, hogy apának lenni menő, gyere el a "Daddy cool" című kerekasztal beszélgetésre április 1-jén! További részletek ITT!