2017. máj 18.

Csak semmi pánik! – A 7 leggyakoribb félelem repülés közben

írta: SzabóElvira
Csak semmi pánik! – A 7 leggyakoribb félelem repülés közben

Tippek a repülőútra, hogy ne legyen rémálom az álomnyaralásból – vendégposzt

Lassan kopogtat az ajtón a nyár és az optimistábbak már elkezdték tervezgetni az idei álomnyaralást. Hogy ez ne változzon rémálommá, jöjjön most néhány tanács azoknak, akik (talán életükben először) repülővel vágnak neki az útnak. A. Bernadette légiutas-kísérő a Lelkizóna blog számára írt vendégposztjában összeszedte, melyek a repülés közben átélt leggyakoribb félelmek, és hogyan küzdhetünk meg velük.

watermarked-lz_landolas.jpg

40%-nak torkában dobog a szíve, amikor repülőre ül

Az utazás történjen bármilyen okból, érzelmek hadát váltja ki belőlünk. A többségre pozitív hatással van: izgul, alig várja, hogy valami újat lásson, tapasztaljon, éljen át. Vannak azonban olyanok is, akiket megrémít, stresszel, ha ki kell lépniük megszokott környezetükből, komfortzónájukból.

Ha repülővel indulunk útnak, ez különösen igaz. Ez a félelem a génjeinkben van? Vagy általános iskolás tanulmányaink során Daidalosz és Ikarosz története ültette el bennünk a félelmet a repüléstől? Esetleg később a könyvekben, újságokban, filmekben, hírekben látott/hallott információk a felelősek ezért? Szerintem mindkettő benne van a pakliban.

lz_mindenutt_jooo_montazs.jpgBernadette munkájának köszönhetően rengeteg érdekes helyen járt,
ezeket az élményeket utazási blogjában teszi közkinccsé: Mindenütt jóóó blog

Bár 2008-as a kutatás, az arányok várhatóan nem sokat változtak azóta: egy, az Amszterdam-Schiphol repülőtéren végzett felmérés szerint az emberek 40%-a fél a repüléstől.[i] Lássuk, mik a leggyakoribb félelmek, és hogyan segíthetünk ezeken, akár mi magunkon, akár a repülőgép személyzete nekünk.

1. Félelem a repüléstől

Ha valaki görcsösen fél a repüléstől, jobb nem erőltetni. Pályafutásom során találkoztam olyan utassal, aki miatt az utolsó utáni pillanatban fordult meg a gép és ment vissza a parkolóállásra, mert annyira félt. A család sírva hagyta el a gépet; a pánikoló utas a félelem és megkönnyebbülés könnyeivel egyszerre, családtagja pedig a nyaralásra kidobott pénz és elmaradt élmények miatt kesergett.

A legjobb, amit tehetünk, hogy nem több órás utat választunk első útnak. Legyen a célállomás kb. 1 órányira, olyan helyen, ahonnan könnyen haza tudunk jutni a szárazföldön is, ha a repülés annyira kikészített, hogy elhatározzuk, hogy soha többet.

watermarked-lz_merkel_es_renzi_gepe.jpg

Angela Merkel és a háttérben Matteo Renzi gépe. Vajon ők is félnek a repüléstől? ;-)

Egy másik utas félelmei ellenére újra és újra repülni kényszerült lakóhelyéről az egyetemi városba. Minden egyes út tortúra volt a számára, és bár sokadszorra repült, minden alkalommal a sírás kerülgette, remegett, izzadt.

Ilyen esetekben, ha lehet, ne utazzunk egyedül. Ha nincs se barát, se rokon, aki velünk jöhetne, akkor a gépre szálláskor mindenképpen jelezzük a légiutas-kísérőknek, hogy milyen problémával küzdünk. Segíteni fognak! Én is ültem már végig repülőutat az utassal beszélgetve, kezét fogva, őt nyugtatgatva a teljes út alatt.

2. Félelem a nyelvi nehézségektől

Nagyon gyakori a nyelvi nehézségektől való félelem. Mi lesz, ha nem tudom elolvasni, nem értem meg, stb. stb. és emiatt majd ez vagy az történik? Főleg az idősebb korosztály problémája ez, hisz ők nem olyan nyelv(ek)et tanultak, amit használni tudnának manapság egy repülőút során, vagy amit tanultak, már rég elfelejtették.

Figyeljük a piktogramokat (felirat helyett alkalmazott eligazító ábrák)! Ha segítségre van szükségünk, mutogassunk, rajzoljunk! Ha a biztonsági bemutató szövegét nem is értjük, nézzük! Azért mutogatják/játsszák le a videót. Keressünk az utasok között valakit, aki tud és hajlandó nekünk tolmácsolni. Még az is lehet, hogy a gépen lesz egy magyar légiutas-kísérő. Találkoztam én már Doha-Delhi járaton is magyar légiutas-kísérővel.

watermarked-lz_piktogramok.jpg

3. Félelem a leszállástól és/vagy a felszállástól

Vannak utasok, akik csak a felszállástól és/vagy a leszállástól félnek. Ők azok, akik valószínűleg nézegették a statisztikákat, így tudják, hogy ezek a repülés legveszélyesebb fázisai. Repülési szakasz szerint a balesetek 12%-a felszállás alatt, 18%-a süllyedés és kezdeti megközelítés alatt, 43%-a végső megközelítés és leszállás alatt következik be.[ii]

A saját és utastársaink biztonsága érdekében a legtöbb, amit tehetünk, hogy betartjuk a biztonsági utasításokat: leülünk, becsatoljuk magunkat, leengedjük a karfákat, kinyitjuk az ablakok fényvédőit és gondolatban átfutunk a biztonsági bemutatóban látottakon; hol van a legközelebbi kijárat, a mentőmellény, stb.

És ha már itt tartunk, bizony van, aki a biztonsági bemutatótól is fél, vagy megijed tőle. Pedig ennek a célja nem az ijesztgetés, hanem a veszélyben való helyes tennivalókra való felkészítés. A saját és utastársaink biztonsága érdekében akkor is szánjuk rá azt a pár percet a megtekintésére, ha rutinos utazónak tartjuk magunkat!

4. Atyaég, lehúz a mélység, menten megfulladok! – tériszony és klausztrofóbia

A tériszony (más néven akrofóbia) kevésbé súlyos esetekben egyáltalán nincs hatással a repülőgépen utazókra, mert csak akkor jön elő, ha az illető nem zárt helyen tartózkodik. Márpedig a repülőgép zárt hely. Ám súlyosabb esetekben az utast a repülőn is hatalmába kerítheti a tériszony, és akár a pánik is elfoghatja. Kiveri a víz, nyálelválasztása fokozódik, szédül, lassul a szívverése, légzése. Remeg a lába, görcsbe rándul a gyomra, mellkasi fájdalom léphet fel, a tériszonyos úgy érzi, lehúzza a mélység. Nem tud mit kezdeni félelmével, olykor halálfélelem is gyötri.

A tériszonyos ne üljön ablak mellé, ne nézzen le, ne meredjen a mélységbe kikerekedett szemekkel! Fejét tartsa felfelé, vagy legalábbis természetesen, és egy előtte levő, közeli, fix pontra helyezze tekintetét. Olyasmit nézzen, ami nem mozog. Foglalja el magát: olvasson, nézzen filmet, beszélgessen, hallgasson zenét, egyen, igyon!

watermarked-lz_varos_felett.jpg

A tériszonyhoz hasonlít a klausztrofóbia (a zárt terektől, a bezártságtól és korlátozottságtól való félelem). Bizonyos fokig időnként minden ember megtapasztalja a klausztrofóbiát. A szorongás mértéke azonban nagyon eltérő lehet. Az emberek körülbelül 4%-a szenved erős klausztrofóbiától, amely pánikrohamot okoz, ha egy szűk alagúton haladnak át, vagy liftbe szállnak, vagy éppen egy repülőgépre.

A klausztrofóbia tünetei hasonlóak a tériszony tüneteihez. A klausztrofóbiások általában nem maguktól a helyektől félnek, hanem inkább attól, hogy mi történhet velük, ha „bezárják” őket ezekre a helyekre. Gyakran fulladástól kezdenek félni, mert úgy vélik, egyszer csak elfogy a levegő ott, ahová őket bezárta valaki.

Klausztrofóbiás utasaim között volt, akit kizárólag az nyugtatott meg, ha a gép hátuljában ülhetett, így belátva a legnagyobb teret, valakit pedig az, ha középtájon, így előre és hátrafelé is talált magának teret. Rájuk is igaz, hogy próbálják magukat elfoglalni valamivel, gondolataikat elterelni.

watermarked-lz_felhokben_1.jpg

5. Amikor az időjárás teszi próbára az utas idegeit

Félelmet kelt, és rosszabb esetben komoly sérüléseket okozhat, ha a gép turbulenciába, vagyis légörvénybe kerül. A pilóták az esetek nagy részében előre sejtik, vagy előttük repülő gépek információi alapján tudhatják, ha egy ilyen területen kell átrepülniük. Amikor csak tehetik, megpróbálják ezeket elkerülni. Azonban turbulencia bármikor előfordulhat, teljesen váratlanul is belerepülhetünk. Okok szerint a balesetek 12%-a következik be időjárási tényező miatt.[ii]

watermarked-lz_idojaras.jpg

Mindig figyeljünk arra, ha felkapcsolják az övek becsatolására utaló fényjelzést, amit ilyenkor egy kis sípoló hang is kísér. Ha lehet, a teljes út alatt maradjuk a helyünkön, az övekkel becsatolva. Ha nem voltunk a helyünkön, azonnal térjünk vissza, vagy üljünk le egy üres helyre, és kapcsoljuk be az övet. Hajtsuk le a karfát és kapaszkodjunk. A legtöbb esetben ez pár percig tart csak, ritka eset az, amikor akár egy órán át is „döcögős” az út.

6. Félelem amiatt, amit a hírekben láttunk/olvastunk a repülésről

És most lássuk a könyvekben, újságokban, filmekben, hírekben látott/hallott információk hatásait is. A pozitív hír nem hír, így arról, ha egy gép rendben megérkezik, nem értesülünk, csak a rossz hírekkel bombáznak bennünket. Egy-egy légiközlekedési balesetre azért is kapjuk fel a fejünket, mert egyszerre sok embert érint. Míg egy gyalogos, motoros, autós baleset csak párat. Ennek ellenére a statisztikák szerint a repülés az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód: 1 milliárd utaskilométerre 0,05 haláleset jut; ez 60-szor kevesebb, mint a személygépkocsi-, és ezerszer kevesebb, mint a gyalogos baleset halálozások aránya.[ii] Tehát sokkal nagyobb az esély arra, hogy a reptérre vezető úton történik velünk valami, mint utána.

watermarked-lz_itavia_870_ustica_felett_lezuhant_gep.jpg

Az Itavia 870-es járata, amely Ustica felett zuhant le 1980-ban

Az Itavia 870-es járata Bolognából Palermóba tartott, amikor Ustica felett 1980. június 27-én lezuhant. A gépen tartózkodó 81 ember (77 utas, 2 pilóta, 2 személyzet) mind életét vesztette. A gép egy robbanásban pusztult el, ami a törzs végén következett be. A mai napig vita megy azon, hogy a gép a hátsó mosdóban vagy annak közelében bekövetkezett robbantás, vagy rakétatámadás következtében zuhant-e le. Ez annyira kirívó esetnek számít, hogy Bolognában múzeumot is szenteltek neki. Több infó erről Bernadette utazási blogjában, katt ide.

7. Félelem a terrorakcióktól és a háborús övezetek feletti repüléstől

Aggódhatunk amiatt is, hogy a gépünk nem biztonságos országok felett repül át. Sok esetben felesleges emiatt félni, hisz a légitársaságnak sem érdeke elvesztenie egy drága gépet, az utasokat, illetve emiatt rossz hírnévre szert tenni. Mindig tájékozódjunk a légitársaság honlapján, mert azért vannak olyan cégek, amelyek ennek ellenére repülnek akár háborús övezetek felett is.

Nézzünk utána a légitársaságnak, akivel repülni fogunk, de ezt hiteles forrásokból tegyük! Ne a „mindig-mindent-jobban-tudok” ismerőseink pletykáiból táplálkozzunk! Rengeteg hasznos információt begyűjthetünk (baleseti statisztikák, flotta életkora, ülések közötti hely a lábnak, stb.), és garantálom, hogy meglepetések fognak érni.

watermarked-lz_hegyek_felett.jpg

A statisztikák szerint az esély arra, hogy a gépünk terrorakció vagy szabotázs miatt kerül veszélybe, az okok szerinti megoszlás alapján 8%.[ii] Több oka lehet annak, ha valaki el akarna téríteni egy gépet. Minden esetben fontos azonban, hogy őrizzük meg hidegvérünket, és ne kezdjünk el hősködni, ne tegyünk megjegyzést az elkövetőre, ne sértegessük. Ne szálljunk vitába vele. Véleményünket tartsuk magukban; nem tudhatjuk, hogy a mellettünk, előttünk, mögöttünk ülő utas nem egy cinkostárs-e. Maradjunk a helyünkön, ne mászkáljunk.

Összefoglalóul következzen néhány megszívlelendő tanács azoknak, akik (életükben először) repülővel utaznak:

  • Elsőre kis távolságra lévő célpontot válasszunk.

  • Érkezzünk a reptérre időben! Lehet, hogy hosszú lesz a sor a check-in pultnál, vagy a biztonsági ellenőrzésnél.

  • Ha tehetjük, ne utazzunk egyedül. Ha lehet, legyen velünk tapasztalt kísérő, aki kiismeri magát a repülőtéren, tudja, mi történik a biztonsági ellenőrzésnél.

  • Utazzunk kényelmes ruhában, cipőben.

  • Ha problémánk van, tudassuk a légiutas-kísérőkkel (tériszony, allergia, stb.). Higgyük el, könnyebb a bajt megelőzni, mint kezelni.

  • Együnk, de ami még fontosabb: igyunk! Sokat! De ne alkoholt, és kerüljük a szénsavasat, és a koffeint is! A legjobb a víz, a koffeinmentes tea és a gyümölcslevek. Ha fapadossal utazunk, erre az egyre ne sajnáljuk a pénzt. A repülés miatt könnyen kiszáradhat a szervezetünk; ég, viszket a szem, kiszárad a bőr, megfájdul a fej. Ki akar egy nyaralást fájó fejjel kezdeni?!

  • Ha zavar a repüléssel járó zaj, vigyünk magunkkal füldugót.

  • Foglaljuk el magunkat! Olvassunk, nézzünk filmet, beszélgessünk, hallgassunk zenét! Ha ablak mellett ülünk, élvezzük a tájat!

  • És nem utolsósorban, élvezzük az utazást!

A. Bernadette légiutas-kísérő

Bernadette hivatásából adódóan sok érdekes helyre eljut, blogjában számos úti cél mellett hasznos tippeket is megoszt: Mindenütt jóóó blog

Értesüljön Bernadette friss úti élményeiről a Facebookon: Mindenütt jóóó – Travel blog

Hivatkozások
[i] http://hvg.hu/tudomany/20130709_hova_uljunk_hogy_tuleljunk_egy_repulobale
[ii] https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gik%C3%B6zleked%C3%A9si_baleset

Szólj hozzá

utazás félelem életmód vendégposzt gyökerek és szárnyak