"Megtanulunk együtt lenni azzal, ami épp van"
Interjú Takács József mindfulness tanárral
Sokat hallani mostanában a mindfulness-ről. Egyáltalán nem újkeletű a módszer, hiszen több évtizedes múltra tekint vissza, komoly tudományos háttere, szakirodalma és tapasztalati bázisa van külföldön, nálunk mégis az utóbbi egy-két évben kezd a módszer ismertté válni. Mi is a mindfulness és mit lehet megtanulni egy mindfulness tanfolyamon?
Mivel coachként szakmailag, magánemberként pedig különösen érdekelt a mindfulness, ezért a tavalyi nyár folyamán magam is részt vettem egy nyolchetes mindfulness tanfolyamon (hivatalos nevén: MBCT - Mindfulness Based Cognitive Therapy), amelynek érzem, hogy azóta is nagy hozadéka van a mindennapjaimban, sőt a coaching munkám során is nagy hasznát veszem. A tanfolyam vezetőjét, Takács József mindfulness tanárt kérdeztem a módszerről, alkalmazási területeiről, és arról, miért érdemes elsajátítanunk és hogyan teheti teljesebbé a mindennapjainkat.
Takács József mindfulness tanár
Mit takar maga a kifejezés, hogyan határoznád meg: mi a mindfulness?
Megfigyelni azt, ami épp van, anélkül hogy épp a bevásárláson, vagy a tegnapi munkahelyi vitán gondolkodnánk, vagy azon, hogy mitől lehetne most épp jobb. A tudatos jelenlét képességét pedig könnyen fejleszthetjük néhány egyszerű gyakorlattal, és némi elszántsággal.
Gyakran hallom, hogy a mindfulness-t egyfajta meditatív technikaként azonosítják. Ez valóban egy meditációs technika vagy valami másról van szó?
Egy szemléletmód, melynek elválaszthatatlan része a meditáció. A meditáció segítségével fejlődik a képességünk, hogy jelen legyünk, és biztonságban érezzük magunk még tajtékzó hullámok közepette is. De nyilván több, mint egyszerű relaxációs technika. A szemléletmód, mely jellemzi, ugyanolyan fontos a jól-létünk szempontjából, mint az, hogy a testünk és az elménk képes legyen pihenni.
A nyitottság, az elfogadás vagy az önmagunk iránti együttérzés, ami sajátja a mindfulness-nek, önmagában is transzformatív és gyógyító erejű.
Az is fontos, hogy ez egy szekuláris módszer, mentes a dogmáktól, a füstölőszagtól, és nem kell buddhistává sem válnunk, hogy gyakorolhassuk vagy élvezzük a hatását.
A módszer alapító atyja, Jon Kabat-Zinn a kilencvenes évek elején dolgozta ki a módszert, azóta számos követője és továbbfejlesztője dolgozott tovább a módszer széleskörűvé tételén. Milyen területen használták eredetileg a mindfulness-t és azóta hogyan bővült a kör?
Kabat Zinn-nel egyidőben, a hetvenes-nyolcvanas években már mások is dolgoztak a tudatos jelenlét és a nyugati orvoslás integrációján, akkoriban jött létre a Dialektikus Viselkedés Terápia (DBT – Linehan és mtsai) és az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT – Hayes és mtsai), majd követte őket a Tudatos Jelenléten Alapuló Kognitív Terápia (MBCT- Segal és mtsai). Kabat-Zinn eredetileg sejtbiológus, aki a bőrbetegségek gyógyítása felől közelített, a többiek pedig pszichológusok, terapeuták, akik kimondottan valamilyen pszichés-lelki problémára (depresszió, szorongás, borderline személyiségzavar, stb.) kerestek hatékony segítséget, ami alternatívája a gyógyszeres vagy más beszélgetős terápiáknak. Ez a kör azóta már hatalmassá bővült, százas nagyságrendű a mindfulness-en alapuló terápiák száma, az evészavaroktól a problémás droghasználatig. Az elmúlt 10 évben egyre inkább elterjedt a mindfulness valamilyen pszichoterápiával kombinált használata, leginkább a kognitív terápiákkal, hiszen mindkettő hasonlóságot mutat abban, hogy azáltal segít rajtunk, hogy felismerjük az irracionális, káros és haszontalan gondolatainkat. Ennek nagyon fontos szerepe van a testi és pszichés egészségünk megőrzésében.
A tudatos jelenlét gyakorlása olyannyira elterjedt, hogy mára már kilépett a betegség-gyógyítás dimenzióiból, és alkalmazzák például a gyermeknevelés vagy a munkahelyi kreativitás fejlesztésében is.
Sőt, a testre és elmére kifejtett és bizonyított pozitív hatások miatt olyan munkáltatók is alkalmazzák már az egészségmegőrzés eszközeként, mint az amerikai hadsereg vagy a Google.
Mi a tematikája egy nyolchetes tanfolyamnak, milyen gyakorlatokkal ismerkednek meg a résztvevők?
A nyolc hét alatt egy sor meditációs technikát tanulunk, melyből mindenki megtalálhatja azt, ami számára hasznos és az életébe könnyen integrálható. Többféle ülőmeditációt tanulunk és dinamikusabb gyakorlatokat is, mint például a sétáló meditáció. Illetve azt is, hogy hogyan tudunk olyan hétköznapi aktivitásokat meditációs gyakorlásként hasznosítani, mint például a mosogatás. A nyolc hét alatt sokat foglalkozunk azzal, hogy jobban megismerjük elménk működését, odafigyeljünk a testünkre és arra, hogy az elfogadáson keresztül hogyan tudjuk csökkenteni a szenvedést. Játékos gyakorlatokon keresztül ismerjük meg, hogy a reakcióink bizonyos helyzetekben hogyan növelhetik a stresszt vagy épp az elégedetlenséget.
Mennyire fontos az otthoni gyakorlás a tanfolyam mellett? Általában mennyi időráfordítást igényel a mindfulness szemlélet és módszer "üzembiztos" elsajátítása?
Az otthoni gyakorlás elengedhetetlen része a képzéseknek, a nyolc hét elég intenzív, nagy tudásanyagot ölel fel, amit nehéz megtanulni elköteleződés nélkül. A képzés alatt a napi 45-60 perc a javasolt gyakorlási idő, és a 8. hét után pedig mindenki eldöntheti, hogy a továbbiakban mennyi időt szeretne rászánni. Az üzembiztosság titka a rendszerességben rejlik, ez sokkal fontosabb, mint hogy naponta milyen hosszan gyakorlunk. A nyolchetes formátum azért is lett ilyen elterjedt, mert ennyi idő alatt már elég jól el lehet sajátítani a módszert, és kialakítani a napi rutint.
Kinek ajánlod a mindfulness tanfolyamot? Milyen típusú problémák, diszfunkciók vagy élethelyzetek esetén jöhet jól ez a módszer?
Bárkinek, aki szeretne tudatosabban és örömtelien élni, megélni a pillanatot, és hatékonyabban megküzdeni a stresszel és a nehézségekkel. Az MBCT-nek széles az alkalmazási területe, kimondottan hasznos azok számára, akik hajlamosak a depresszióra, a rágódásra, szorongásra, vagy például a káros szerhasználatra. De javíthat az életminőségeden, ha például krónikus fájdalmaktól vagy fáradtságtól, evés- vagy alvászavaroktól szenvedsz. A segítő szakmákban dolgozók számára a segítői készségek és hatékonyság, az empátia és az együttérzés fejlesztésében hasznos, illetve fontos szerepe van a kiégés megelőzésében.
Milyen pozitív hatásokat tapasztalhat magán az, aki rendszeresen szán időt a tudatos jelenlét gyakorlására?
A 8 hetes gyakorlás után kedvezően változnak az agyi struktúrák, javul a koncentrációs és tanulási képességünk, a memóriánk, csökken a vérnyomás, a krónikus fájdalmak és a stressz fizikai hatásai. A rendszeres gyakorlás hatására erősödik az immunrendszer és pihentetőbbé válik az alvás. A testünk és az elménk általában magától képes egy nyugodt, pihent állapotba kerülni, ha nem állunk az útjába, a meditáció ezt teszi lehetővé.
Ha rendszeresen gyakorolunk, megtanulunk együtt lenni azzal, ami épp van; elfogadjuk a kellemetlenségeket és megéljük az örömteli pillanatokat.
Hatékonyabban tudunk megküzdeni a nehézségekkel, mert rugalmasabbá, nyitottabbá válunk, és könnyebben fogadjuk el magunkat és a világot. A nehézségek közben persze ugyanúgy az életünk részei maradnak, de változik a hozzájuk fűződő viszonyunk, belátjuk, hogy min érdemes változtatni, hogy sikeresebben küzdjünk meg velük, és melyek azok, amelyeknél az elfogadás célravezetőbb.
Mi a fő üzenete számodra a mindfulness-nek, amit szemléletként szeretnél továbbadni másoknak is?
Az, hogy ha megállunk, jelen vagyunk és lélegzünk, akkor képesek vagyunk megnyugodni és magunkat biztonságban érezni. És ha képesek vagyunk pár pillanatra megállni, és nem azzal foglalkozni, ami volt vagy lesz, akkor felfedezhetjük, hogy milyen gazdag és örömteli az életünk.
Az interjút készítette: Ur Anita, coach
Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkekről! Lelkizóna: pozitív pszichológia - szubjektíven.
