Így szólít meg a pécsi Zsolnay-negyedben látható rózsaszín fajansz-porcelánokat bemutató kiállítás. Miért éppen rózsaszín? És milyen kezdetről beszélünk? – merült fel bennem rögtön két kérdés is, ahogy megláttam a feliratot. Ebben az írásban a fenti kérdések kapcsán a nemek közötti „színválasztási-különbségek” is szóba kerülnek. Vajon valóban női szín a rózsaszín?

Kezdjük a „kezdettel”. Winkler Barnabás építész „Kezdetben volt a rózsaszín” című könyvéből tudom, hogy Zsolnay Vilmos az 1870-es években olyan fajansz-porcelán használati tárgyak gyártásába kezdett, amelyeket rózsaszínű mázzal vont be. Ez a rózsaszín máz volt az 1880-as évek elején megkezdett pink-kísérletek eredménye. A színt nagyon megszerette a közönség, a megnövekedett kereslet miatt óriási raktárat is építettek a mindennemű használati tárgy tárolására. Mattyasovszky-Zsolnay Margit írja visszaemlékezésében: „háromszázharminc különböző forma, nyolcszáznegyven nagyságban, illetve kivitelben. Volt itt minden a játék edénykéktől a konyhaedényen át a harmincliteres zsírosbödönig, a mosdó- és étkészletektől a fényarannyal díszített vázákig és hamutartókig.”(Idézet Winkler B. könyvéből) 

A kiállításon bemutatott tárgyak elsősorban a konyhában, fürdőszobában, illetve nők számára berendezett íróasztalon, teázó- asztalkán találtak otthonra.

Lányoknak rózsaszín, fiúknak kék?

A másik kérdésem, a „Miért éppen rózsaszín?”, nem közvetlenül Zsolnay Vilmos színpreferenciájára vonatkozik, hanem arra, hogy vajon mióta társítjuk a rózsaszínt a nőkhöz, lányokhoz? Vajon tényleg van ilyen jellegű nemi preferencia a színválasztásban? Tényleg jobban tetszik nekünk nőknek a rózsaszín, mint a férfiaknak?

Egy kis divattörténet

Lássuk, hogyan vált a rózsaszín az egyik leginkább nemi szerepekhez kapcsolódó színné. 2013-14-ben Think Pink néven rendezett a bostoni Museum of Fine Arts egy kiállítást, amiben bemutatták, hogy a művészetben és a divatban hogyan változott a rószaszín jelentése.

Az 1700-as években még nem volt különbség a rózsaszín tekintetében a férfiak és nők ruházatában. 1794-ben megjelent egy könyv (A Journey Around My Room), amiben a szerző Xavier de Maistre, kifejezetten ajánlja a férfiaknak a rózsaszín és fehér hálószobaberendezést, azon az alapon, hogy jó hatással van a kedélyre.

Férfiruházat XVI. Lajos udvarából (18.század) Susan Stamberg/NPR

Még 1918-ban is, egy kereskedelmi kiadványban (Earnshaw's Infants' Department) a kék színt ajánlottak a kislányoknak, mivel az „finomabb és ízlésesebb”, ellentétben a rózsaszínnel, amit – a pirosból eredeztetve - erőteljesebb és szenvedélyesebb színként a fiúgyermekeknek javasoltak.

Ezzel összhangban állt 1927-ben a Time magazin nemekhez illő színekkel kapcsolatos ajánlása: a kislányoknak a kék, a fiúknak a rózsaszín illik.

1925-ben A nagy Gatsby című regényben elhangzik ez a mondat: „Egy oxfordi férfi…a fenét, hisz rózsaszín öltönyt visel.” A film 1974-es változatához készült ez a Ralph Lauren tervezte öltöny:

Museum of Fine Arts, Boston

A fordulat, azaz a színváltás, a 2. világháború után következett be, a fent említett kiállítás kurátora, Michelle Finamore szerint, összefüggésben azzal, hogy a háborúból hazatérő férfiak munkába álltak, míg a nők feladata az otthon és a gyereknevelés lett. Ekkor kezdett a divatipar rózsaszín kötények, háziruhák gyártásába és ezzel párhuzamosan egyre több rózsaszín háztartásban használatos tárgy került forgalomba. 1947-ben a Christian Dior bevezette „New Look” már egyértelműen kiemelte a nőies vonalakat: finom vállak, hangsúlyozott mellvonal, darázsderék, lefelé bővülő szoknya, s mindez rózsaszín virágokkal díszített szövetből. Egy 1956-os Dior-modell:

Museum of Fine Arts, Boston

Ebben a váltásban feltételezhetően szerepet játszott az is, hogy az Egyesült Államok akkori „First Ladyje”, Mammie Eisenhower, nagyon kedvelte a rózsaszínt. Gyakran jelent meg ilyen színű ruhában, s a Fehér Házba is rózsaszín bútorokat vitt. A minta ragadós, az amerikai háziasszonyok körében egyre népszerűbbé vált ez a szín.

Az ezt követő ötven évben a „pink” teljesen elárasztotta a kislányok ruhatárát, használati tárgyait és játékait, s ez a trend mind a mai napig tart.

Mit mond a tudományos kutatás?

Jónéhány kutatás is történt azzal kapcsolatban, hogy van-e különbség a nők és férfiak, illetve a kislányok és kisfiúk színpreferenciája között. A különbség meglétét igen kevés tanulmány igazolta, ezek közül az egyik Dr. Anya Hurlbert, a Newcastle University kutatójának nevéhez fűződik. Ő úgy találta, hogy a lányok inkább választják a pirosas árnyalatú színeket, mint a fiúk. Ennek hátterében evolúciós okokat feltételezett: mivel a nők feladata a gyűjtögetés volt, az érett gyümölcsök színére lettek érzékenyebbek, illetve az egészségesebb arcszínű férfiakat preferálták.

Ugyanakkor a legtöbb ember – nemtől függetlenül – a kék színt kedveli legjobban, ami szintén megmagyarázható evolúciós alapon: a kék szín az éggel, a jó idővel, illetve a tiszta vízzel hozható összefüggésbe, ami őseink számára alapvető fontosságú lehetett.

Három és öt év közötti gyerekeket vizsgálva nem találtak preferencia-különbséget a rózsaszín és a kék között sem a nemek, sem a kultúrák vonatkozásban (japán és angol gyerekek közötti összehasonlítás). Az viszont kiderült, hogy a telítettebb színeket jobban kedvelik a kicsik, mint a kevésbé telített, pasztell árnyalatokat, illetve, hogy a gyerekek által legkevésbé kedvelt szín a barna és a szürke. Erre is van evolúciós magyarázat: a barna a földdel, sárral, kosszal hozható kapcsolatba, a szürke pedig szemben egy rózsás arccal, betegségre utalhat.

Az uralkodó divattrend, az adott kultúrában aktuálisan vezető ízlés mindig meghatározza, vagy legalább befolyásolja az emberek választását. A felnőtt ruházatban talán kevésbé van jelen az a fajta megosztottság, ami a gyerekholmik terén még mindig jellemző: hajlamosak vagyunk a rózsaszínt a kislányokhoz kapcsolni. S hogy mikor változik ez meg, nem hiszem, hogy előre jósolható. Az 1940-es évekhez hasonlóan, bármikor bekövetkezhet egy színválasztást érintő fordulat, bármit is feltételeznek az evolúciós elméletek jelenleg a nemi különbségek és a színválasztás kapcsolatáról.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

Felhasznált írások:

http://www.mfa.org/exhibitions/think-pink

http://www.npr.org/2014/04/01/297159948/girls-are-taught-to-think-pink-but-that-wasnt-always-so

http://www.smithsonianmag.com/arts-culture/when-did-girls-start-wearing-pink-1370097/?all

További írások a Pszichológus a galériában blogon olvashatók

Pszichológiai témájú cikkek a Lelkizónán