Ha a sztereotípiáimból indulnék ki, egy kozmetikai cég vezetőjét alighanem ultradivatos, feltűnést keltő hölgyként képzelném el. De mint már sokszor, most is tévesnek bizonyultak a sztereotípiák, ahogy Budaházy Péterrel, a Helia-D tulajdonosával és vezetőjével beszélgettem. Miközben felelevenítettük a cég történetét, rá kellett jönnöm, hogy egy szépségápolási cégnél is fontosabb lehet a belbecs, mint a külcsín. S arra is, hogy beszélgetőpartnerem bizony jóval többet tud arról, hogyan működik a vonzerő, mint jómagam nőként…

Milyen út vitt oda, hogy férfiként olyan céget vezet, amely a szépségápolást tűzte zászlajára?

42 éves koromban találkoztam a Helia-D-vel mint befektetési lehetőséggel. Korábban pénzügyi területen dolgoztam, ezzel teremtettem meg annak anyagi lehetőségét, hogy elkezdjek más területekkel is foglalkozni üzleti szempontból. A Helia-D-ben az vonzott, hogy ezzel lehetőségem nyílt feltámasztani egy régi értéket. Korábban felmerült bennem a gondolat, hogy a Zsolnay Porcelánba invesztálok, ami akkoriban szintén befektetőre várt, de ez nem valósult meg, illetve ebben az időben vágtam bele a borászatba is, Tokaj mellett, Mádon. Mindegyik ötletben, kezdeményezésben az volt a közös, hogy egyrészt láttam bennük az üzleti potenciált, lehetőséget adtak alkotó tevékenységre, és értékteremtés kapcsolódott hozzájuk.

Budaházy Péter mádi birtokán

Hova nyúlik vissza a Helia-D története, és milyen értékeket hoz a múltból?

Az arckrém előbb született meg, mint maga a név, egy feltaláló hölgy kísérletezései nyomán, akit Nedeczky néniként emlegetünk. Nedeczky néni a Csepel-szigeten, Szigethalom településen élt, angoltanárként dolgozott, és mindemellett kifejlesztett egy hajhullás elleni szert, amelynek Paciencia volt a neve, és sikerterméknek bizonyult. Majd ezt követően napraforgószárból készített bőrfiatalító krémet, amit a családi házukban árusított, és olyan keresetté vált, hogy a rádió és a tévé is foglalkozott vele, mígnem a gazdasági szakemberek is felfigyeltek rá.

Nedeczky néni végül megállapodott a debreceni Biogal Gyógyszergyárral, amely egyike volt a szocializmus idején az öt magyar gyógyszergyárnak. Megszületett a Helia-D márka, és a hölgy receptje alapján készített krémek 1981-ben megjelentek az üzletek polcain. Rövidesen olyan kereslet mutatkozott irántuk, hogy a nyolcvanas években kamionosok csempészték őket külföldre, és sokat exportáltak belőlük Kuvaitba, Amerikába, Dél-Koreába. A termékek kifejlesztése ezalatt folyamatosan zajlott, aminek dinamizmusát szemlélteti, hogy a termékcsalád védelmére kilenc szabadalmi eljárást indítottak.

A rendszerváltás után a debreceni gyógyszergyárnak külföldi tulajdonosa lett, és a továbbiakban nem foglalkoztak a márkával, amelyet '95-ben megvett a gyógyszercégtől egy multinacionális vállalat. Ám sajnos ők sem invesztáltak bele, és a márka annyira visszafejlődött, hogy az eredetileg több mint száz termékből már csak négy volt kapható 2004-re, amikor megvettük.

Mi tette különlegessé ezeket a termékeket a nyolcvanas években?

Akkoriban – a hiánygazdaságban – kevés jó minőségű termék volt fellelhető. A krémekben található növényi hatóanyagok, így a kukoricafellevél-kivonat és a napraforgószár-kivonat új és korszerű összetevőknek számítottak akkoriban. A csomagolás, vagyis a fekete színű üvegtégely is azt sugallta, hogy ezek prémium termékek.

Mi teszi ma vonzóvá a vásárlók számára a márkát?

Sok terméket kifejlesztettünk, nyomon követjük a korszerű hatóanyagokat és igyekszünk azokat a termékeinkbe beilleszteni. Továbbra is természetes – növényi, gyógynövényi – összetevőket alkalmazunk, igyekszünk kerülni a szintetikus anyagokat és olajokat, nem használunk parabéneket. Továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk az esztétikus csomagolásra és a jó ár-érték arányra.

Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyünk a fiatal korosztály számára is. Rácz Judittal, a Krémmánia weboldal alapítójával közösen létrehoztuk a kifejezetten fiataloknak szóló Geek&Gorgeaus termékeket, és folyamatosan dolgozunk e termékcsoport további fejlesztésein. 

Egy kozmetikai cég vezetőjeként mit gondol: milyen pluszt ad az ápoltság és a vonzó külső?

Olvastam több érdekes kutatásról, amik arról számolnak be, hogy a vonzó külső egészen konkrét előnyökkel járhat. Például bizonyított tény, hogy a bíróságokon a jó megjelenésű vádlottakat nagyobb arányban mentik fel, mint kevésbé jó megjelenésű sorstársaikat. Állásinterjún lépéselőnyben vannak a jó külsejű emberek, sőt a politikai életben is könnyebben nyerik el a szavazók támogatását a fess jelöltek. Hiába hangoztatjuk a régi mondást, miszerint a belbecs fontosabb, mint a külcsín, a kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy nem így működünk.

Amerikában már régóta kutatják ezt a témát. Például az első, tévében is közvetített politikai vita Nixon és Kennedy között zajlott 1960-ban. Kennedy napbarnította bőrrel, kicsattanó energiával érkezett a vitára, Nixon pedig egy korábbi betegség nyomán nagyon gyenge formában volt – ami a külsejét illeti. Utólag felmérést készítettek a tévénézők és a rádióhallgatók körében arról, hogy melyik félt tartották a vita győztesének. A rádióhallgatók többségénél Nixon volt a befutó, míg a tévénézők túlnyomó többségénél Kennedy.

Kennedy vs. Nixon

Számos tényező befolyásolhatja a döntéseinket a vércukorszinttől kezdve a döntési fáradtságig, és ezek közül az egyik az, hogy a helyzetben levő másik embert mennyire találjuk vonzónak. E körülmények és tényezők befolyásoló erejének az esetek többségében nem is vagyunk tudatában.

Ha jól értem, nemcsak azért érdemes foglalkoznunk a külsőnkkel, hogy jobb legyen az önértékelésünk, hanem mert enélkül olyan, mintha nem használnánk ki a jó lapjárást…

Az iménti ismeretek birtokában, mondhatni, rossz döntés kihagyni annak lehetőségét, hogy a segítségünkre legyen a jó megjelenés. Egészen jelentéktelen helyzetekben is hasznos lehet a vonzerőnkből és ápoltságunkból eredő jó benyomás – például ha egy üzletben vásárolva kérést intézünk az eladóhoz, készségesebb kiszolgálásra számíthatunk. Mindenféle kommunikációs helyzetben szerepet játszik a külső, és jóval nagyobb szerepet, mint azt a legtöbben gondolják.

Sokan nincsenek tudatában annak, hogy ápolt megjelenéssel mennyivel több eséllyel tudják pozitív kimenetel felé fordítani a hétköznapi helyzeteket. A legtöbben azt gondolják, „egy szép vagy jóképű ember persze hogy előnyökre számíthat az életben”, de azt nem feltételezik, hogy ők a saját életükben is előnyt kovácsolhatnak pusztán annyival, ha egy kicsit jobban figyelnek a külsejükre. Pedig így van. Az igényes megjelenésből fakadó előnyöket mindenki kiaknázhatja a maga számára.

Ön szerint fair, hogy a jó külső ekkora előnyt jelent?

Nem fair, de alkalmazkodni kell hozzá. Én magam is egyetértek a régi mondással, miszerint az, hogy valaki szép, nem jelenti azt, hogy az illető jó is. Az eszünkkel tudjuk, hogy így van, de az élet gyakorlati helyzeteiben sokszor nem e mentén viselkedünk vagy hozunk döntést. Ez kicsit hasonló ahhoz, amit a vásárlói döntések kapcsán látunk: abban, hogy a vevő egy bizonyos termék megvásárlása mellett dönt, nagyon sokat számít az illat, a szín, a csomagolás, és sok esetben nem is a minőségi összetevők nyomnak a legtöbbet a latban.

Ugorjunk vissza 2004-hez és a Helia-D-hez. Hogyan sikerült gatyába rázni a céget?

Eleinte azon dolgoztunk, hogy bővítsük az értékesítést, ám az hozott valódi áttörést, amikor a saját laboratóriumunkban elkezdtünk termékeket fejleszteni. A munkába ma már bevonunk külső fejlesztőt, és együttműködünk a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karával, továbbá bőrgyógyászokkal, kozmetikusokkal is.

Az újrainduláskor a magyar köztudatban ismert volt még a Helia-D név, amire lehetett építeni, és szerencsére ez esetben nemcsak az eredeti márkanév maradt meg az eredeti termékekkel együtt – amelyek körét persze bővítettük és korszerűsítettük az évek során –, de magyar tulajdonban lévő cégként tudott fennmaradni.

A család is aktívan részt vesz a vállalkozás építésében?

Öt lányom van, és habár még egészen kicsik voltak, amikor a Helia-D-vel közös történetünk kezdődött, ma már ők is aktívan részt vesznek benne. Az egyikük itt dolgozik, de mindegyikükkel konzultálok szakmai ügyekben. Sokszor ők azok, akik új termékötletekkel jönnek, és ha eljutnak a világ valamely távoli pontjára, beszámolnak az ottani izgalmas termékekről és trendekről, amelyeket adott esetben megpróbálunk az itthoni piacra is bevezetni. Természetesen a tesztelésben, a termékek kipróbálásában is részt vesznek.

A cég mely sikereire a legbüszkébb?

A folyamatos növekedésre önmagában büszke vagyok. Kiemelkedő siker volt, amikor 2013-2014 környékén piacra dobtunk egy Argán őssejtes krémet, ami annyira kapósnak bizonyult, hogy alig győztük teljesíteni a rendelési igényeket, és még a csomagolóanyagot is légi úton kellett behozatnunk. Export terén is szépen haladunk: jelen vagyunk Amerikában, és ígéretes az szerződéseket kötöttünk kínai, egyesült arab emirátusi és dél-amerikai partnerekkel, de a termékek engedélyezése hónapokig, Kínában évekig is eltarthat

Amikor nem a Helia-D-vel foglalkozik, akkor a borászatnak szenteli az idejét?

A mádi borászatot szintén azért választottam, mert fontos számomra az értékmegőrzés és az alkotótevékenység. Emellett a mádi borászközösségben egy valódi, erős szakmai közösség tagjának érzem magam. Alapvetően úgy működöm, hogy igyekszem minél több embert bevonni a döntési folyamatokba, egyrészt mert nem tartom magam tévedhetetlennek, másrészt mert igénylem, hogy megoszthassam másokkal az adott problémát vagy döntési helyzetet, meghallgassam az érveiket, és vitázva alakítsuk ki a közös álláspontunkat. Tehát egy csapat tagjaként érzem jól magam, és a mádi borászok között erős közösségi élményben van részem, még ha outsider is vagyok ott, hiszen nem a borászatból élek.

Míg korábban Mádon töltöttem az szabadidőm jelentős részét, egy ideje már kötődöm a közeli Tolcsvához is, ahol a helyi kastélyban létrehoztuk a Helia-D gyógynövény- és szépségközpontját, és itt is elindult egy pozitív, közösségteremtő folyamat. Örülök, hogy több kezdeményezésben és vállalkozásban megélhetem azt, hogy a múlt egy értékes részét továbbadhatjuk a jövő számára, nemcsak megőrizve, hanem hozzáalakítva a jelenkor követelményeihez. Hiszen végül is ez garantálja ezeknek az értékeknek a fennmaradását.

Az interjút készítette: Szabó Elvira