2017. okt 11.

A cirkadián ritmus és a nulladik óra

írta: kreatív pszichológia
A cirkadián ritmus és a nulladik óra

time-1739629_1280.jpg

Egy cirkadián ritmus olyan, nagyjából 24 órás ciklus, ami az az élőlények  biokémiai, fiziológiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel, biológiai órának is nevezhetjük. A cirkadián ritmus megzavarása súlyos következményekkel jár akár fizikai, akár pszichés állapotunkra, hatással van a pszichológiai immunrendszerünkre is. Dr. Fogarassy Éva alvásteraputát kérdeztem a cirkadián ritmus szerepéről és ennek kapcsán az iskolás gyermekek 0. órájáról is!

  • Az utóbbi időkben több tv és rádió interjúban, újságcikkben felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolások nulladik órájának milyen káros hatása van a tanulók egészségére. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos lenne, hogy a gyerekek egy egészséges ritmusban élhessék az életüket. A múlt héten kiosztott orvosi Nobel díjat a cirkadián ritmus kutatásával foglalkozó tudósok kapták. Gondolom, megdobbant a szíve, mikor ezt hallotta!
  • Igen, tényleg nagyon boldog voltam! És a cirkadián ritmus valóban közvetlenül érinti az általam olyannyira ellenzett nulladik óra kérdését, vagyis azt, hogy középiskolában általánosan bevett szokás, hogy hetente 1-2 nap a gyerekek 1 órával előbb, tehát 7 óra körül kezdik  meg a tanulást. Ennek jellemzően két fő oka van: az egyik,  hogy annyira magas az óraszám, hogy ahhoz, hogy ne kelljen késő délutánig az iskolában lenni, legalább néhány nap előbb kell kezdeni az oktatást, a másik szűk keresztmetszet a tornaterem, mert abból iskolánként általában csak 1 van, tornaóra pedig sok. Mindkettő mellett vannak érvek. Ha az iskolai tanitás minden nap belenyúlna a délutánba, akkor a gyerekeknek nem maradna lehetősége a délutáni különórákra, korrepetálásra, sportra, zenetanulásra, házi feladatokra. Én megemlíteném még a kötetlen szabadidőt, a barátokkal töltött időt, a pihenéssel töltött időt, remélem rajtam kívül még sokan gondolják úgy, hogy erre is kéne időt hagyni a gyerekeinknek. A tornaóra is fontos, hisz a sport, a mozgás szerepe megkérdőjelezhetetlen, főleg egy fejlődésben lévő szervezet számára.
  • De azt hiszem, Ön úgy gondolja, hogy nem a nulladik óra a megoldás a problémára. Miért?
  • Minden élő szervezet, így mi emberek is, ritmusban éljük az életünket. Az életritmusunk alapja a cirkadián ritmus, az éjszakák-nappalok ritmusa. A biológiai óránk minden életfolyamatunkat ehhez a ritmushoz igazítja. Ennek két sarkalatos időpontja az elalvás és az ébredés. Ezért nagyon fontos az, hogy az embernek legyen egy kialakult életritmusa, amiben az elalvásnak és az ébredésnek megvan a pontos ideje. Rengeteg tudományos vizsgálat igazolta, hogy a jól kialakított napirend az életminőség és az egészség egyik kulcstényezője. A mostani Nobel díj is erre hívja fel az emberek figyelmét. Egy fejlődésben lévő gyermek esetében ennek méginkább kiemelt jelentősége van! Ha viszont a nulladik órát nézzük, akkor ugye nem másról van szó, mint hogy hol ekkor, hol akkor kell a gyerekeknek felkelni. Ez az összevisszaság rendkívül káros, biológiailag követhetetlen, olyan kihívást jelent a szervezet, főleg a biológiai óránk számára, ami jól – sajnos – semmiképpen nem megoldható. Nekünk,  humán chronobiológiával  foglalkozó szakemberek számára, ijesztő végiggondolni is ennek a káros következményeit. Persze, amikor egy krónikusan fáradt, vagy depressziós, pánikbeteg, szorongó, alvászavaros, szenvedélybeteg, gyomor-bélrendszeri problémákkal küzdő, elhízott, alulfejlett, hormonzavaros, diabeteses gyerekkel találkozunk, nincs ráírva, hogy az állapotához milyen mértékben járult hozzá az a ritmustalanság, amit a nulladik óra okozott, de hogy valamilyen mértékben igenis hozzájárult, ezt biztosan állíthatjuk. A biológiai határaink feszegetésének meg kell fizetnünk az árát. Sajnos, a nulladik óra árát a gyerekeink fizetik meg.
  • Valóban, egyszerre  ijesztő és szomorú is ezt hallani.
  • Igen, ezért gondolom azt, hogy ez egy olyan kérdés, amit társadalmi szinten mindenképpen újra kéne gondolni. Ráadásul, ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy a nulladik óra problémája a gyerekek közül is elsősorban a kamaszokat érinti, és ez a kor amúgy is extra kihívásnak van kitéve. Vegyük a hormonális változásokat, amik közül az egyik nagyon súlyosan érinti a nulladik óra kérdését.
  • Hogyan függ össze a cirkadián ritmus és a hormonháztartás?
  • A kamaszkori hormonális változásoknak köszönhetően, a melatonin hormon – ami átkapcsolja a szervzetünket az éjszakás műszakra, az alvás kulcshormonja – egyszercsak kb. két órával később kezd el termelődni. Ez azt jelenti, hogy a cirkadián ritmusukban jelentős eltolódás alakul ki. Emiatt a kamaszok később álmosodnak el, azaz már úgy álmosodnak el, mint egy felnőtt. Az alvásigényük viszont még évekig annyi, mint egy 10 éves gyereké: 9 óra. Ebből a biológiai adottságból kifolyólag nehéz egy középiskolást 10 óra előtt ágyba kényszeríteni, viszont a 9 óra alvása meg kéne legyen, tehát reggel 7-ig aludnia kéne. Még a 8 órás iskolakezdés is elég korán van annak a  gyereknek, akinek nem a közelben van az iskola, ehhez képest amikor a nulladik óra kezdődik, még aludniuk kéne. Sok nyugati országban kísérleteznek már a kamaszok számára a 8.30 ill. 9 órás iskola kezdéssel.
  • Milyen eredményekkel zárult a vizsgálat?
  • Megdöbbentően jó eredményekkel: talán a legfontosabb, hogy a kora reggeli gyerek balesetek száma jelentősen csökkent. De motiváltabbak, jobb az fizikai és szellemi teljesítményük, szociábilisabbak, empatikusabbak, együttműködőbbek, lényegesen jobb az egészségi státuszuk stb.
  • Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy nem élnek-e vissza ezzel a gyerekek, nem fekszenek-e le még később?
  • Teljesen jogos a kérdés, a kutatók is gondoltak rá és meg is vizsgálták. Megállapították, hogy a gyerekek nem élnek vissza ezzel. Nem feltétlenül azért mert rendesek, hanem mert egyszerűen biológiailag így jó nekik. Az ösztöneik ezt súgják és ők követik a belső parancsot.
  •  Mi lenne Ön szerint a megoldás?
  • Pszichológus vagyok, nem oktatáspolitikus. De hiszek annyira az okos szakemberekben, hogy megtalálják a megoldást. Én például nem gondolnám, hogy minden héten minden tantárgynak szerepelnie kéne az órarendben, rengeteg ettől eltérő gyakorlat van, itt Magyarországon is pl. a Waldorf epohás rendszere. Abban sem vagyok biztos, hogy jó az, hogy sokmindent megtanulunk általános iskolában, majd középiskolásan újra tanuljuk. Eleve kérdés számomra, hogy ha a felnőttektől napi 8 óra munkát várunk el, akkor a gyerekektől miért sokkal többet. Hisz ha csak napi 6 órát vannak iskolában – ami középiskolában szinte kizárt… -  utána leckét írnak, tanulnak másnapra, külön órára mennek, sportolnak, zenét tanulnak, akkor biztos, hogy napi 8 óránál sokkal többet „dolgoznak”. Ráadásul ők nem rutinból végzik a munkájukat, mint a legtöbb felnőtt, hanem állandóan újat tanulnak. Irreális, ugye?!
  • És a testnevelés óra?
  • A torna óra fontos, a torna terem kevés. De ha a tornaórák felét pl. jógára cserélnék ki, ami bárhol, tehát akár a tanteremben is nyugodtan végezhető, rögtön feleakkora lenne a probléma.
  • Mik azok a legfontosabb tanácsai a gyerekek, vagy inkább a szüleik és a tanáraik számára, amit a cirkadián ritmus kapcsán kiemelne?
  1. 10-19 éves kor között napi 9 órát kéne aludniuk.
  2. Legyen a lefekvésnek (elalvás) és ébredésnek pontos ideje.
  3. Az alvásidő az éjszakai sötétség idejére essen.
  4. Az elalvás előtti másfél órában már csak kékfényszűrővel (apps) használják a kütyüiket, mert a kékfény megzavarja a cirkadián ritmusukat. Ebben az időben már csak minimális világítást használjanak, hogy legyen alkonyat érzésük. Az alkonyat a cirkadián ritmusnak az a része, amikor az éló szervezetek átkapcsolnak az éjszakás működésre.
  5. Csendes, hűvös (16-19 fokos), vaksötét hálószobában aludjanak.

 Köszönöm az interjút Dr. Fogarassy Éva alvásterapeutának (www.alvas.eu).  Az interjút készítette Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Szólj hozzá

életmód