Boldogabbak azok, akik rugalmasak az élet viharaival szemben
Gondolatok Magyarország 2018-as boldogságtérképéhez II.
Egy héttel ezelőtti cikkemben írtam Magyarország 2018-as boldogságtérképéről és ennek kapcsán arról, hogy mennyire boldogít a jómód. Feltártuk, hogy a pénz és a boldogság közti kapcsolat összetettebb, mint gondolnánk… Ám sok olyasmi létezik, ami független az anyagiaktól, és a hatására boldogabbnak érezzük magunkat – a boldogságvizsgálatok eredményei szerint is. Ebben a cikkben ezeknek szentelek néhány bekezdést.
Mindenki a saját boldogságának a kovácsa…
…40 százalékban. A boldogságkutatások szerint azt, hogy mennyire vagyunk képesek a boldogságra, 50 százalékban a génjeink határozzák meg. Vannak, akiknek egy kicsit mindig savanyú lesz a szőlő, még ha minden rendben van is egyébként – ők így vannak összerakva. Ha akarnának, se tudnának kicsattanni a boldogságtól. Másokkal pedig nem bánik kesztyűs kézzel az élet, mégis mindig derűsek, és a rosszban is meglátják a jót – ilyen a habitusuk. A genetikai meghatározottságon túl – a kutatások szerint – a körülményeink 10 százalékban adnak magyarázatot arra, hogy mennyire vagyunk boldogok, vagy épp boldogtalanok. S a tetteink 40 százalékban befolyásolják a boldogságérzetünket. Szerencsére tehát azon túlmenően, hogy mit örököltünk felmenőinktől és hova pottyantott a gólya, mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat. Nézzük, hogyan!
Foglalkozzunk olyasmivel, ami értelmet ad az életünknek!
Viktor E. Frankl bécsi orvos és pszichoterapeuta a koncentrációs táborban megélt tapasztalatai nyomán jutott arra a következtetésre, hogy az ember még a legnyomorúságosabb körülmények között is képes a túlélésre, ha megtalálja a szenvedései értelmét. Ez a mélyreható tapasztalás vezette el ahhoz a felismeréshez, hogy úgy érdemes élni az életet, hogy olyasmivel foglalkozunk, aminek értelme van számunkra. Frankl szerint az embert mélyről jövő motiváció hajtja arra, hogy értelemteli dolgokat és tevékenységeket találjon a maga számára.
Frankl nagy hatású műve, amely magyarul …mégis mondj igent az életre! címmel jelent meg, akkora sikert aratott az Egyesült Államokban – az ottani fordításnak a Man's Search for Meaning címet adták –, hogy számos pszichológiai kutatást építettek a fenti alaptézisre. Ezek a kutatások is alátámasztották, hogy jobban viseljük a stresszes és megpróbáltatást jelentő helyzeteket, ha azoknak értelme van számunkra, illetve hogy a számunkra mélyebb értelemmel bíró személyes törekvések hozzájárulnak a boldogságunkhoz.
A 2018-as magyarországi boldogságkutatás egyik megállapítása (forrás itt), hogy a szakmai karrierhez kapcsolódó siker az elsők között szerepel a boldogságot elősegítő tényezők között. A magyar kultúrában a munka az, amin keresztül hasznosnak élhetjük meg magunkat és úgy érezhetjük, „súlya van a létünknek”. A munkából származó pozitív visszacsatolások nyomán érezzük úgy, hogy „vagyunk valakik”. Vagyis hogy értelme van annak, hogy élünk.
A Frankl-féle logoterápia (a logosz szó egyik jelentése: értelem) arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyén rájöjjön, milyen tevékenység adhat értelmet az életének. Ez lehet a hivatása, de nem szükségszerűen kell pénzkereseti forrásnak lennie – lehet önkéntes keretek között végzett tevékenység, hobbi, alkotótevékenység stb. A lényeg, hogy legyen értelemteli szelete az egyén életének.
Együtt könnyebb
A fent idézett hazai boldogságvizsgálat további fontos megállapításai, hogy boldogabbak a párkapcsolatban vagy házasságban élők és a több gyermeket nevelők. Ehhez érdekes adalék, hogy Kopp Mária orvos és pszichológus Hungarostudyként elhíresült vizsgálatban 2002–2006 között kutatta a magyar lakosság egészségi állapotát. A kutatás egyik fontos megállapítása az volt, hogy házasságban élni életmeghosszabbító hatású a férfiak számára (forrás itt).
A pszichológiai kutatások alátámasztják azt, amit a személyes életünkben is tapasztalhatunk: hogy könnyebb megbirkózni a megrázkódtatásokkal, ha van körülöttünk társas támogató háló, vagyis olyan emberek, akiknek elmondhatjuk a bajunkat. A szeretetteli emberi kapcsolatok megléte, a családdal, a párunkkal, a barátokkal való együttlét sok-sok boldog pillanat és a lelki feltöltődés forrása lehet – ahogy azt a 2018-as hazai boldogságvizsgálat is megállapítja.
A jó oktatási rendszer és a mentális egészség
Előző cikkemben egy 2006-os globális boldogságvizsgálatot is idéztem, amelyet 178 ország bevonásával végeztek, és amelynek legfőbb megállapítása, hogy boldogít a jó egészség, a jómód és a jó oktatási rendszer. Ez utóbbi eredményt a 2018-as hazai kutatás is alátámasztja. Kiderült ugyanis, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál boldogabbnak érzi magát és annál elégedettebb az életével.
A magyar kutatás szerint az iskolázottabb embereknek jobb a mentális egészsége, a pszichológiai immunrendszere és a rezilienciája – vagyis ellenállóbbak az élet viharaival szemben, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a nehézségekhez, és jobbak a megküzdési képességeik. A kutatási eredmények ugyanakkor arról is tanúskodnak, hogy éppen ezek a képességek – a jó megküzdési kapacitás, a pozitív érzelmi állapotok megteremtésének és fenntartásának képessége – jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy boldognak tudjuk érezni magunkat.
Remény és jövő
A fent idézett globális boldogságvizsgálat szerint azoknak az országoknak a lakói boldogabbak, ahol jó az oktatási rendszer. Ahol jó tanárok kezében és jó iskolákban vannak a gyerekek, ott jelen van a pozitív jövőbe vetett hit – vagyis hogy a jövő jó kezekben lesz, és megfelelően képzett emberek viszik tovább a társadalmat. Előremegyünk, és nem visszafejlődünk. Ezekben az országokban jelen van valami, ami nagy megtartóerő: a remény.
A filozófusok és nagy gondolkodók szerint a boldogság pillanatnyi tapasztalás. De ha mögötte áll a remény, hogy a jövőben sok hasonló tapasztalás lesz, az előrevetíti, hogy a boldog pillanatok tartós mintázattá állnak majd össze – ami megerősíti az élettel való általános elégedettséget.
A 2006-os globális boldogságkutatásban felvetik, hogy a politikai vezetés célja talán nem elsősorban az lehetne, hogy anyagi jólétben éljenek az emberek, hanem az, hogy pszichés jóllétben, vagyis boldogságban teljenek a napjaik, éveik. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mely feltételek emelik a boldogságszintet, akkor bizonyos társadalmi intézkedésekkel elősegíthetjük ezek megteremtését. Vagyis pozitív irányba befolyásolhatjuk a körülmények által meghatározott 10 százaléknyi boldogságrészt.
Addig is, amíg ez megvalósul – ki-ki összpontosíthat a maga 40 százalékára.
Szabó Elvira
Kapcsolódó cikkek:
- A pénz boldogít is, meg nem is – Gondolatok Magyarország 2018-as boldogságtérképéhez I.
- A boldogság személyes törekvéseink mellékterméke
A cikkben idézett két boldogságkutatás:
- Magyarország 2018-as boldogságtérképe és a hozzákapcsolódó boldogságvizsgálat: http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2018
- 2006-os, 178 ország bevonásával végzett globális boldogságkutatás: http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/5224306.stm
Ajánlott irodalom:
- Kelly McGonigal: A stressz napos oldala. Ursus Libris, Budapest, 2016.
- Kopp Mária – Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In. Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009. TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2009, 117–136. Megtekinthető itt...
- Matthew D. Lieberman: Social. Why our brains are wired to connect. Crown, New York, 2013.
- Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libris, Budapest, 2008.
- Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Jel, Budapest, 2007.
A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!
Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_