Ó, igen, erős vagy és bátor.
Dehogy is kell. Miért kéne ezt bizonyítanod?
Igazi nagy mázlista vagy, töretlen a szerencséd, a magabiztosságod acélos és megingathatatlan, miközben elhiszed, hogy itt minden jól van.
Miféle bajok? Ugyan már!
Azok csak máshol, másokkal történhetnek – te sérthetetlen,…
Most már boldogok lennénk azzal, amit elvettek tőlünk...
Cseppet patetikusan hangzó, közszájon forgó, de érdekes gondolat.
Egészen addig amíg csak át nem gondoljuk, erősen bólogatunk.
Hiszen olyan nagyon hiányzik a szabadságunk.
„Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem,
hogy…
Nálunk az év ugyan januárral indul, de igen, a tavasz (az örökös folytatás folyamatában) ismét egy új kezdet és ezt szeretjük benne. Na meg persze azt, hogy vele a télnek végre vége.
Az élőlények többsége számára itt a mérsékelt égövben a tavasz tagadhatatlanul egy új, friss és lendületes…
Még tart a nyár, hiszen délben még megül az utcák felett a meleg, hőséget sugároz vissza az aszfalt, átforrósodnak a járdák, a házfalak. Csak a reggelbe apránként, szaporodó percekkel belenyúló homály, a gyakrabban feltámadó, élesebb szelek és a most még jólesően, borzongatóan friss levegő…
A hazai munkavállalók munkamorálja országszerte régen tapasztalt, negatív csúcsokat dönget. Bár természetesen nem csak a kereskedelem területén, és minden tiszteletem a kevés kivételnek, akitől ezúton, a gyorsan messzire szaladt képzeletem miatt is sűrű elnézést kérek!
Nem…
Esti képernyő bambulásomban a szebbnél szebb és végre tavaszi képek között megakadtam egy körbeküldött idézeten:
Amikor már a valóságban is úgy nézel ki,
mint az igazolványképeden,
akkor ideje szabira menni…
Ha már beleugrottam a gondolat sűrűjébe, a…
A megkésett jókívánságok néhol még szakaszosan ott hömpölyögnek a hírfolyamokban, a lemaradozók, a most visszatérők a kötelező köröket futva még gyorsan minden jót, és boldogabb újesztendőt kívánnak.
A szabadságolások végét értek, nem lehet tovább halogatni, be…
Az előző heti írás biztatott: örüljünk, hogy élünk! Na és, ha én nem akarok?
Mi van akkor, ha én nem szeretném privilégiumként, kiváltságos keveseknek kijáró különleges adományként kezelni magát az életet?
Engem nem olyan fából faragtak, én ugyan semmit nem előlegezek…
Az esti fáradt, szórakozott kattintgatás közben csak úgy fél füllel Feldmár András válaszait[i] hallgattam, amíg meg nem hökkentett a „pszeudonaiv” fogalmával.
Azt mondta egy felnőtt már sohasem lehet igazán naiv. Csak a gyermeki ész és lelkület az, ami nem számol, mert még…
A világunk olyan gyors, annyi az inger, a tennivaló, a kötelesség, a feladat, és az a rengeteg kívánatos esemény, a vágyott és éppen elérhető célok, a lehetőségek, minduntalan elsodródunk.
Legtöbbször szétszórtan ide-oda csapongva, kapkodva, máskor a választott utak és…
Mit hozhat számunkra ez a nap, az év első napja?
Semmi különöset? Minek is gondolnánk rá máshogy? Végül ez is csak egy nap, pontosan ugyanúgy 24 órából áll, mint a többi. Csak azért volna más, mert ma január elsejét írunk? És akkor mi van?
Megint felvirradt ránk és ismét…