Tapasztalatom szerint hajlamosak vagyunk a szimpla hétköznapi rosszkedvünkre úgy tekinteni, mint ami ellen nem tehetünk semmit, van és kész. Mindenki fogadja el, hogy most undok, morcos hangulatban vagyunk - mi is szenvedünk tőle, más is, majd elmúlik, addig meg bírjuk ki valahogy... Igen, így is…

Áldott hétvége: végre nem kell rohanni, lehet pihenni, lecsendesedhetünk és tölthetünk egy kis időt azokkal is, akik már nincsenek köztünk. Emlékezhetünk rájuk. Avagy: hosszú hétvége, megbolydul az ország, mindenki úton, tömve a szállodák, pihenni kell, el kell menni valahová. Aztán idegesek leszünk…