Mit szeretnél, mire vágysz? Inkább jó munkaerő, netán sikeres vezető, vagy önmegvalósító vállalkozó lennél? Soha nem késő és soha nem túl korai ezen gondolkodni!

A minap egy nagyobb társaságban feltettem a kérdést, ha most lennénk fiatalok, de meglenne a mai tudásunk, tapasztalatunk, akkor ki merre indulna el, mit tanulna, mihez kezdene? Szinte mindannyian arra jutottunk, valami olyan terület felé mennénk el, amit nagyon szeretünk, ami végigkísérte az életünket valamilyen hobbi, érdeklődés szintjén, amihez most is van közünk. Többen mondták a tanári, edzői pályát, többen az informatikát, a cégépítést/saját vállalkozást és valójában az is kiderült, így 40-50 körül nem is vagyunk annyira messze az álmainktól, van valamilyen kapcsolódásunk ahhoz a bizonyos területhez, még ha eredetileg nem is úgy indultunk. De pontosan tudom, ez egy nagyon szerencsés társaság volt, mert én inkább úgy tapasztalom, sokan vannak élnek úgy, kerültek olyan vágányra, ami nem testhez álló, ahol nem érzik jól magukat, de mégis beleragadtak, nincs energiájuk, lehetőségük, merszük váltani, módosítani.

Mivel így nyár végéhez közeledve mindig van egy olyan időszak, amikor sokan váltanak, állást keresnek, beindul az élet a cégeknél, felébrednek a munkaadók, hazajönnek szabadságról és van némi lendület a csapat felrázására, pótolni kell a kikerült embereket, mintha az üzletmenet is kicsit javulna, szóval talán érdemes elővenni ezt a karrier témát és elültetni némi bolhát a fülbe, hátha beindít valamit, hátha segít néhányunknak továbblépni, vagy megtenni azt az első, de mégis sokszor legfontosabb lépést.

Eszembe jutott Richard N. Bolles: Karrier iránytű című könyve, amely jól körbejárja ezt a témát, sok tényezővel foglalkozik és sok hasznos tanáccsal látja el olvasóit.

Most azon tűnődtem, más szemszögből is megközelíthetnénk a szerző által tett következtetéseket és érdekes lenne úgy is megvizsgálni, mit tudunk kihozni belőle.

Összefoglalja egyebek mellett, melyek a jó alkalmazott ismérvei. Ez azért nagyon fontos, mert ha elmegyünk egy állásinterjúra, jó, ha ezekkel tisztában vagyunk, és ha nagyon szeretnénk elnyerni azt az állást, érdemes szem előtt tartani, melyek lehetnek az állásadók szempontjai.

Íme, a lista (zárójelben az általam képviselt - helyenként kis túlzásba esett - ’kisördög’ kommentjei):

-     pontos, megbízható (vagyis: robot üzemmódban dolgozik),

-     túlórát is vállal, ha kell - (magyarán: a végletekig terhelhető),

-      jó a hozzáállása, energikus, lelkes, nem csupán a fizetésért dolgozik - (szóval, fehér holló, csodabogár; ha valaki ismer ilyen határtalan lelkesedéssel és naivitással dolgozó embert - pláne a fiatalok között -, feltétlenül szóljon… persze, egy ideig sokan képesek erre, de hosszú távon?...),

-     erős önfegyelemmel rendelkezik - (magyarán: nem szól bele semmibe, nincs véleménye),

-     motivált - (mondom: robot!),

-     be tudja osztani az idejét - (ez azt jelenti, nem tart pihenőt, pörög egész nap, semmi beszélgetés, kávézás, small talking, online szórakozás stb.),

-     jól bánik másokkal, kiválóan kommunikál - (birkatürelemmel rendelkezik, fát lehet vágni a hátán, udvarias, mosolyog akkor is, amikor gyilkos indulatok dúlnak benne),

-     jártas a számítógép használatában - (értsen mindenhez, nehogy már be kelljen taníttatni, tudjon mindent alapból, rögtön),

-     elkötelezett a csapatmunka iránt - (mindenkihez alkalmazkodik, mindenkinek segít),

-     rugalmas, váratlan helyzetekben is feltalálja magát, jól alkalmazkodik a változó munkakörülményekhez - (minden helyzetet megold, még ha nincsenek is meg hozzá a feltételek),

-     képezhető és szeret is tanulni - (azt tanulja meg, amit mi elvárunk tőle, nem pedig, ami őt érdekli),

-     projekt- és célorientált, kreatív, hatékony a problémamegoldásban - (minden problémát meg tud oldani, de nem egyénieskedik),

-     tisztességes, lojális a céghez - (beájul a cégtől, nagyra értékeli, hogy itt dolgozhat),

-     felismeri az új lehetőségeket, piacokat és trendeket - (ha bármit hall, lát, eszébe nem jut saját célokra felhasználni, netán saját vállalkozás ötletén elkezdeni gondolkodni, hanem azonnal szól a felettesének).

Igen ám, de mi van akkor, ha:

• Valakinek a pontosság a gyengéje?
• Valaki képtelen túlórázni, mert a gyerekért kell menni, mert munka után az idős szüleinek, vagy a párjának van rá szüksége, egyszerűen nem tudja máshogy megoldani az életét.
• Igenis, most a pénz, az anyagi szempont az első, még ha ez nem is hangzik jól. Hitel, válás utáni helyzet, stb. Tudatos döntés ez, érti ő is, hogy hosszú távon nem vállalható, hogy ennek rendeljen alá mindent, de most ez felülír mindent. Ez most a saját motivációja, mindenek felett.
• Sajnos annyira őszinte és szókimondó, hogy ezzel már sokszor megjárta, jobb lett volna, ha hallgat. Sokat tanult a régi ügyekből, de akkora önfegyelme nincs, hogy képes legyen mindig mindent benyelni. Erre rámenne az egészsége.
• Igen, ért a számítógépekhez, sokat dolgozott rajta és használja napi szinten, de nem biztos, hogy a legújabb verziókkal elboldogul, azonnal gond nélkül menni fog. Ez a téma a kicsit idősebb generációt sokszor frusztrálja, sokan érzik úgy, nem képesek lépést tartani a technikai fejlődéssel.
• Szeret ő is csapatban dolgozni, de annyi csalódás érte már, annyiszor csalódott emberekben, hogy legszívesebben egyedül vállalna valami feladatot, amit mások nem szúrhatnak el, nem mások aratják le a sikert az őáltala elvégzettekért, nincs kiszolgáltatva mások hangulatának, jóindulatának.
• Alkalmazkodás? Na de meddig? Nem lehetne egyszer, hogy hozzám alkalmazkodjanak, ne mindig nekem kelljen?
• Igen, a tanulás nagyon fontos. De sajnos rájött, hogy egyre nehezebben tanul, pláne olyan dolgokat, amik egyáltalán nem érdeklik. Az egy kínszenvedés. A bürokratikus, értelmetlen, biflázós témáktól legszívesebben elfutna, ha lehet.
• Mindig azt mondják, kreatív és hatékony embert keresnek, aztán a végén semmi javaslatot nem fogadnak el, ők maguk félnek minden változtatástól, ők maguk, a vezetők a probléma.
• Tisztesség és lojalitás? Esetleg ha lenne rá jó példa a cégben, a vezetőkre fel lehetne nézni, akkor reális elvárás lenne…
• Mi van akkor, ha úgy érzem, sok dolgot felismerek és látok, csak éppen eddig soha nem voltak kíváncsiak a véleményemre?

Ha itt tartunk, még mindig nincs veszve minden. Érdemes tartani egy kis önvizsgálatot, megnézni, hogy állunk mi most ezekkel a dolgokkal.

Nézzünk rá kicsit távolabbról a helyzetre!

(A fotókat a Velencei Biennálén fotóztam, a fenti óra a saját falunkat díszíti, Balázs Miklós - VOLT - mozaikművész barátunk készítette)

Javaslataim 6 lépésben:

1. Menj végig a fenti témákon, morfondírozz rajtuk, esetleg írd fel magadnak a legfontosabb gondolataidat, amelyek felmerültek közben. /Kérdések magadhoz, ötletek, megállapítások./
2. Hogy érzed? Tanultál már eleget, nincs szükséged több tapasztalatszerzésre, ideje a saját lábra állásnak? Igen/Nem?
3. Szóval, megtetted a döntést, alkalmazott, vagy vállalkozó leszel? (Írd fel magadnak, melyiket választod és ha váltani akarsz, írj hozzá egy határidőt! 1-2-3 év? Szeptember 1.?)
4. Ha az első – alkalmazotti lét - mellett döntöttél, akkor a fentiek alapján el tudod-e képzelni magad valahol, milyen lenne az álom munkahely, illetve – ha nem szeretnél váltani – mit kellene változtatni a meglévőn, melyek azok a tényezők, amelyek megkeserítik a mindennapjaidat? Na és mit tudnál ezeken változtatni? Mit tehetsz TE annak érdekében, hogy a jövőben jobb legyen?
5. Ha a vállalkozói, saját lábra állós alternatíva mellett teszed le a voksodat, akkor tudod-e pontosan, mit szeretnél csinálni? Ha igen, gratulálok, kezdd el, vagy csináld jobban, tudatosabban!
6. Ha vállalkoznál, de nincs meg a pontos forma, terület, csak magára az önállóságra, az önmegvalósításra vágysz, akkor óriási lehetőség előtt állsz, remélem, sikerül kihozni magadból a maximumot! Vésd az eszedbe: nem lehet akadály a korod, a családi és egyéb állapotod, a tőkehiány, az egyéb külső tényezők (persze ha beteg vagy, az más, azt az egyet elfogadom, ott első az egészségért való küzdelem).

Tudtad, hogy az USÁ-ban a sikeres startup-ok közel felét ötven feletti emberek alapítják?! Ha jó az ötlet, ahhoz tőkét mindig lehet szerezni. Ha nem ott vagy és nem jött még el annak az ideje, amit szeretnél, akkor keresd meg a Te helyedet, figyeld, mikor jön el az alkalom, indulj el, biztos van már, amit most megtehetsz a célod érdekében.

Koskovics Éva

közgazdász, coach