2017. dec 20.

Kedves Jézuska!

írta: kreatív pszichológia
Kedves Jézuska!

kedves_jezuska_herman_2.jpgSzeretném, ha idén karácsonykor is sok szép ajándékot hoznál Nekem. Jó lenne sok legó, meg egy távirányítós autó. Azt is szeretném, hogy Anya meg Apa többet játsszon velem. Sokszor van, hogy hívom Őket, de ők azt mondják, hogy nem érnek rá. Csak a telefonjukra érnek rá, meg a mosogatásra. Pedig én is vagyok olyan fontos, mint a mosogatás! Nem is emlékszem mikor játszottunk együtt. Talán az őszi szünetben egyszer volt.

Az is jó lenne, ha Apa meg Anya jobban szeretné egymást. Folyton csak veszekednek, és morognak. Olyan dolgokról beszélnek, amiket nem is igazán értek, de biztos rossz dolgok, ha ilyen sok vita van rajtuk. Képzeld, néha még rajtam is összevesznek. Hogy Apa miért engedte meg, hogy még belekezdjek egy játékba, vagy Anya miért adott nekem csokit. Ilyenkor hibásnak érzem magam. Ilyenkor inkább beszaladok a szobámba, csak ne halljam Őket.

Annak is örülnék, ha jobban odafigyelnének arra, amit mondok nekik. Tegnap is mondtam, hogy az egyik osztálytársammal összevesztem, ma pedig nem is értették, hogy miről beszélek. Egyik fülükön be, másikon ki… Pedig jó lenne, ha az én gondjaim is lennének olyan fontosak, mint a csekkek meg a munkahely. Az iskola kemény világ. Minden nap megy a harc, hogy ki milyen jó, ki milyen erős, ki hogy néz ki. Nem hinném, hogy Apa munkahelye ennél is durvább lenne.

Szeretnék egy kicsit több szabadidőt is kérni. Az egész napom egy rohanás. Reggel Anya ébreszt, pedig még nagyon álmos vagyok. Aztán egyből veszekszik velem, hogy öltözzek, mossak fogat. Mire beérek a suliba, már el is ment a kedvem az egész naptól. Ahogy végzek a suliban, egyből rohannom kell különórákra. Mire hazaérek, már majdnem vége a napnak. És akkor mikor jut időm játszani? Épp hogy csak belekezdek, már menni kell vacsorázni, fürödni, fogat mosni.

Az is rossz, hogy Anya sokszor türelmetlen velem. Tudom, hogy nem vagyok olyan gyors, mint Ő, én sajnos nem tudok egyszerre három dolgot csinálni. Ez az Ő szuperképessége. Én viszont tudok varázsolni. Egy falevélből kisautót, a kiflimből villamost, a zoknimból alagutat. De Anya folyton rám szól, hogy ne húzzam az időt. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Ez az én szuperképességem.

Várom a Karácsonyt. Olyankor minden olyan varázslatos. A finom sütik illata, a sok fény, a fenyőillat. Jaj, és idén is hozhatnál valami viccest társast, mert akkor egész este azzal játszunk! Olyankor nagyon, de nagyon boldog vagyok!

Jó lenne, ha minden nap Karácsony lenne. Olyankor Anya meg Apa is mindig örülnek. Aznap veszekedni sem szoktak, és nagyon sokat nevetünk. Ezt is te csinálod Jézuska? Lehet, hogy Neked meg ez a szuperképességed? Anya azt szokta mondani, hogy a Karácsony a szeretet ünnepe. Nem értettem pontosan, de lehet, hogy erre gondolt. Nagyon várlak már Jézuska!

Hermán Noémi

Klinikai szakpszichológus, gyermekterapeuta

Szólj hozzá

gyerek gyereknevelés gyermek gyerekkor