Vannak évek, amikor nem megyünk nyaralni – vagy csak rövid időre, és maradnak még „szabadon hagyott” szabadnapjaink. Amikor marad a megszokott színtér. A néhány napnyi pihenés, vagy akár néhány heti szabadság ilyenkor is arra szolgál, hogy kikapcsolódjunk, feltöltődjünk. De hogyan csempésszünk színeket a szürke hétköznapokba?

1. Otthonosíts – kívül és belül!

Ha a szabadságunkat nem úton töltjük, akkor jó eséllyel otthon. Ennél jobb lehetőségünk nem is adódhatna arra, hogy szétnézzünk a szobákban, valóban otthon-e az otthon, vagy csak tárolóhelyiség, lerakat. A hétköznapok rohanása közepette sokan alig töltenek időt a lakásukban – nosza, lehet pótolni a lemaradást. Összeszedni a szétdobált ruhát, lomtalanítani pár fiókban – ne botoljon minden sarokban kacatokba a szem. Feltölteni az üres hűtőt – végre megadhatjuk minden étkezésnek a szertartást, ami a jó emésztéshez kell. Árasszon nyugalmat, tisztuljon meg a hely.

Nézzünk körül, mivel vihetnénk otthonosságot a szobákba? A környezetpszichológia egyik kedvenc témája, hogyan lesz a lakásból otthon. Aligha meglepő, férfiak és nők mást és mást hordanak a fészekbe. A kutatók szerint a férfiak a státuszszimbólumokat részesítik előnyben, kütyü, márka, amivel tudtára adhatják a vendégnek, mire képesek, mit értek el. A nők inkább kuckósítanak, apró kellékek, kiegészítők, színes kendő, hangulatlámpa – szerintük az atmoszféra teszi az otthont. Ha párunkkal közösen fogunk hozzá a (jobb) belakás rituáléjának, fontos, hogy helyet találjunk mindkettőnk ötleteinek. Ne legyenek „csak azért is” elképzeléseink, ne ragaszkodjunk fixa ideákhoz azelőtt, hogy a másikat megkérdeztük volna – ne változtassuk csatatérré a közös terepet. Az otthonunkat ugyanúgy egymás részeiből kell összeraknunk, ahogy kiegészítjük egymást a párkapcsolatban – és ez nemcsak a párunkra, hanem a lakás minden lakójára vonatkozik.

Az otthonunk személyiségünk kiterjesztett része, magán hordja kezünk nyomát, preferenciáinkat, és – ahogy gyűlnek benne a tárgyak (az emlékekből) – élettörténetünket is; az otthon állapota lelkiállapotunkat is tükrözi. Ha rendet rakunk, meghittséget viszünk a lakásunkba, nemcsak a külső terekben, hanem belső pszichénkben is ugyanazt tesszük.

2. Fedezd fel azokat, akiket szeretsz!

Számoljunk utána, mennyi időt töltünk szeretteinkkel egy átlagos hétköznapon! Beszélgetünk gyermekünkkel máskor is, vagy csak amikor vacsoránál elsorolja, mi történt vele az iskolában, óvodában? Odafigyelünk a párunkra, amikor hozzánk szól, vagy gondolatban sorjázó teendőinkkel foglalkozunk? Azt mondják, manapság nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a minősége számít. A munka taposómalmából kilépve ügyeljünk arra, hogy sok minőségi élményt gyűjtsünk a hozzánk közelállókkal, legyen miből töltekezni, amikor visszatérünk a dolgos hétköznapokba!

Foglalatoskodjunk olyasmivel, amiben közösen jól érezzünk magunkat, ami mindenkinek örömet okoz! Lehet bármi: virágot ültetni az udvaron a párunkkal, bevásárló körútra menni a testvérünkkel. Ne csak leültessük egy rajzfilm elé a gyereket, üljünk oda mellé mi is! Váljanak felemelő pillanattá a hétköznapi események. S miközben együtt vagyunk, együtt tevékenykedünk, mélyedjünk valódi beszélgetésekbe! Mi foglalkoztatja mostanában a másikat, merre járnak a gondolatai? Tudunk esetleg ehhez hozzátenni valamit mi is, vannak-e hasonló élményeink? Ismerjük meg jobban szeretteinket, mert megismerni mindig lehet jobban. Ahogy sok szerző leírta már, csak akit ismerünk, azt tudjuk szeretni igazán.

3. Elmélkedj!

Ne csak környezetünk és hozzátartozóink számára találjunk időt, hanem a önmagunk számára is – iktassunk be én-időt a szabadnapjainkba. Lelkiismeret-furdalás nélkül csukjuk be az ajtót, és kérjük meg a többieket, hagyjanak egyedül egy órára (kérjük meg a párunkat, vigye a gyerekeket játszótérre). Főzzünk teát, készítsünk limonádét, gyújtsunk gyertyát, füstölőt, kit mi segít meditatív hangulatba. Ne létezzen más, csak mi, küldjünk szabadságra minden gondot, ami lefoglal a hétköznapokban.

S ha már ott ülünk abban a szobában, nyitott ablakkal, hogy jöjjön a friss levegő, vagy épp csukottal, hogy ne jöjjön be a zaj (kinek hogy), hagyjuk felbukkanni azokat a gondolatokat, amik háttérbe szorulnak a mindennapi körforgásban. Ne féljünk feltenni magunknak azokat a kérdéseket, amiktől egyébként olyan elővigyázatosan távol tartjuk magunkat!

• Hol tartunk az életutunkon? Ott tartunk, ahol lenni szeretnénk – valami hasonlót terveztünk legalább?
• Függetlenül attól, hogy az előző kérdésre igen vagy nem a válasz, mennyire érezzük jól magunkat a jelenlegi helyzetben, mennyire felel meg nekünk? Ha a válasz egy óriási nem, mennyiben tudunk változtatni, pozitívabb állapotba kerülni?
• Gondoljuk át, mink van, és mi hiányzik esetleg? Az élet mindenkinek ad – higgyük el, sok minden jutott nekünk is, csak idézzük eszünkbe!
• Ha nincs valami, amit szeretnénk, be tudjuk-e hozni az életünkbe – egyáltalán valóban olyan fontos számunkra, hogy megfosztva érezzük magunkat nélküle?

S így tovább, hagyjuk felmerülni a kérdéseket és a válaszokat. Engedjük közel őket magunkhoz – ne ijedjünk meg tőlük. Itt és most, végre kapcsolatot teremthetünk önmagunkkal. Helyre rakhatjuk azokat a dolgokat, amik tudat alatt zavarnak, szorongást okoznak. Használjuk ezt az órát arra, hogy nagyobb rálátást kapjunk az életünkre, vegyünk észre olyan összefüggéseket, amik fölött elsiklottunk, akár a kapcsolatainkkal, akár a döntéseinkkel kapcsolatban. S mindenekelőtt igyekezzünk elfogadni, amink van, ahol vagyunk – találjunk békét, mire újra ki kell nyitni az ajtót!

Szabó Elvira

Ha idén nem is kelsz útra, attól még utazhatsz – a fotelből! Ha szívesen olvasnál olyan sztorikat, amiknek vezérfonala a belső fejlődés, egyúttal távoli tájakra is elrepítenek, töltsd le a szerző Trip című e-könyvét. Az alapsztori: Mihez kezd tíz utazó egy esőerdei szálláson, ahol elment az áram? Előhúz a tarsolyából tíz utazós sztorit. A részletekért katt ide!

A szerző pszichológiai témájú Facebook-oldala: Gyökerek és szárnyak

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!

Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_