2018. sze 19.

A felnőttkori szorongás gyermekkori gyökerei

írta: kreatív pszichológia
A felnőttkori szorongás gyermekkori gyökerei

a_felnottkori_szorongas_gyermekkori_gyokerei.jpg Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges - a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre, vagy éppen a szembeszállásra - fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen). Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet több területére átterjed, és általános érzéssé válik.

Mi is a szorongás?

Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön, tehát nem egyenlő a félelemmel. A szorongást rendszerint egy homályos, vagy rosszul felfogott fenyegetés váltja ki, mely jellemzően fizikai tüneteket is okoz. A szorongás gyakori tünetei közé tartozik a nyugtalanság, fáradékonyság, izomfeszülés, bizonytalanságérzés, a heves szívdobogás, forróság, vagy hidegérzés, hőhullám, szájszárazság, szédülés, hasmenés, izgatottságérzés, idegesség, ingerlékenység, koncentrációs nehézség, alvászavar.

Gyermekek közt is gyakori tünet a szorongás, de a felnőttkori szorongás is kapcsolatban lehet gyermekkori élményekkel, eseményekkel. Természetesen – mint a legtöbb pszichés zavar esetében – a szorongást nem egy tényező váltja ki és tartja fent. Az egyéni érzékenységnek, személyiségvonásoknak is jelentős szerepe van, de a környezeti hatások is vezethetnek szorongáshoz. Talán ismert, hogy a bántalmazott gyermekek – legyen az fizikai bántalmazás, szexuális erőszak, vagy elhanyagolás –, vagy az alkohol problémákkal küzdő szülők gyermekei felnőtt korukban hajlamosak a szorongásra, de vannak olyan családi jellegzetességek, melyekre talán kevesen gondolnak, akár még értékként is tekinthetnek rá sokan! A teljesség igénye nélkül néhány családi, szülői jellegzetesség, attitűd, mely a későbbiekben táptalaja lehet a szorongásnak:

Kritizáló hajlamú szülő, vagy családtag

Bár a szülők jellemzően javító, fejlesztő szándékkal kritizálják a gyermeküket, a rendszeres negatív visszajelzés hozzájárul a negatív énkép, az értéktelenség érzésének kialakulásához. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehet egy gyermeket figyelmeztetni a hiányosságaira, de ezt érdemes tapintatosan tenni, figyelve arra, hogy csupán egy adott helyzetre, cselekedetre vonatkozzon a visszajelzés, ne a gyermek egész kis lényének minősítése legyen. Fontos emellett a gyakori és hiteles dicséret, bíztatás jelenléte, már csak azért is, mert jellemzően erősebben motivál, mint a kritika és segít az önbecsülés kialakulásában!

Perfekcionista szülő, családtag

Az előzőhöz ugyan hasonló következményekhez vezet, de mégis más működésen alapul a perfekcionista szülői attitűd. Jellemzően túl magas követelményeket állít a gyermek elé, olykor szinte felnőtti viselkedést, gondolkodást vár el. Ez azért is káros, mert a perfekcionista gondolkolkodás jellemzője, a „minden,vagy semmi” viszonyulás is nagyon korán kialakul egy gyermekben, ami a kudarctól való fokozott félelem révén gátolja új élmények kipróbálásában, képességeinek kibontakoztatásában. 

Információhiány

Sok gyermek nő fel olyan családban, ahol kevés szó esik érzelmekről, gondolatokról, vagy éppen ezek kapcsolatáról. Sokszor még a családot érintő eseményeket, változásokat sem beszélik meg a gyermekkel. Ennek hátterében féltő, óvó szándék húzódik gyakran – és valóban vannak olyan „témák”, amelyek nem tartoznak a gyermekre -, de a titkolózás rosszabb, mint a gyermek életkorának megfelelő, nyílt kommunikáció. A gyerekeknek ugyanis „ezer füle” van, nagyon érzékenyek szüleik érzelmi állapotára, így az elkapott félmondatok és jelek alapján próbálják megérteni a helyzeteket, a hiányzó puzzle darabokat pedig fantáziájukkal kiegészítik, amit így gyakran sokkal ijesztőbb, mint a valóság.

A látszat és a helyes magatartás kultusza

Megterhelő, ha erős nyomás nehezedik egy gyermekre, hogy mások előtt „jól viselkedjen”, hogy szülei büszkék lehessenek az ő tökéletes csemetéjükre. Érzékenyebb gyermek számára az is erős feszültséget okoz, ha „szerepeltetik” szülei mások előtt, ha szeretné ezt, ha nem! A látszat nem csak a tökéletes gyermekre, de a tökéletes családra is vonatkozhat. A gyermekek természetesen azzal is tisztában vannak, ha a szülők közt feszültség, konfliktus van, mások felé mégis egy boldog, békés család képét mutatják!

A cikk folytatásában a teljesítménytől függő elismerés, a családi titkok, a szülő-gyermek szerep felcserélődésének szorongáskeltő hatásáról olvashatnak!

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Felhasznált szakirodalom: Reneau Z. Peurifoy: Szorongás, fóbiák, pánik - Hogyan legyünk úrrá félelmünkön? Életkontrollprogram lépésről lépésre. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2010

További írásaimat az anyaságról, gyermeknevelésről az elegjoanya.hu weboldalon olvashatod. Csatlakozz Facebook oldalunkhoz is!

 

Szólj hozzá

stressz gyermek gyerekkor kreativpszicho