2019. feb 01.

A boldogság személyes törekvéseink mellékterméke

írta: SzabóElvira
A boldogság személyes törekvéseink mellékterméke

Hogyan érjük el céljainkat? I.

Amikor feltesszük valakinek a kérdést, mi hoz boldogságot, kiteljesedést az életébe, válaszul sok esetben a jövőre vonatkozó célok, kívánságok, álmok gyűjteményét kapjuk. Igaz, sokak számára a legfőbb cél maga a boldogság elérése, a kutatások mégis azt sejtetik, hogy a boldogság megélése sosem egy kitartó törekvés, küzdelem eredménye, hanem mindezek – mellékterméke. De hogy is van ez?

equipo-1251179_1.jpg

A boldogság mint hosszan tartó elégedettség

Ahogy boldogság fogalmát a kutatásokban „szubjektív jóllét”-ként emlegetik, aminek lényege, hogy az egyén egy hosszabb, többéves, évtizedes időszakon át mennyire elégedett az életével. A szubjektív jóllét magában foglalja azt, hogy milyen gyakran élünk át boldogságérzetet, és azt is, hogy véleményünk szerint mennyire vagyunk boldogok, mennyire tartjuk értelmesnek az életünket.

A boldogtalanság mint a teremtés kudarca

A boldogság, pozitív lelkiállapot ellentétpárja a pszichológiai kutatásokban a depresszió, amely számos helyzetből eredhet, a veszteségélményeket követő természetes gyászfolyamat kisiklásától kezdve a melankóliára való hajlam miatt visszatérő súlyos letargikus időszakokon át az úgynevezett egzisztenciális depresszióig, amelyet belső ürességérzés jellemez. Előfordul, hogy hosszú időn keresztül nem látjuk, hogyan tovább, nem tudjuk, mit kezdjünk az életünkkel ilyenkor minket is meglegyintett az értelemnélküliség, amely egyike az ember legfőbb egzisztenciális szorongásainak, és lényege, hogy a semmibe születünk, ezért a saját világát mindenkinek magának kell megteremtenie. A kudarcba fulladt teremtés pedig biztosan boldogtalansághoz vezet.

girl_birds_shadow_1.jpeg

Megtartó erőnk – hétköznapi céljaink

Félünk teremteni, valami megmagyarázhatatlanul mégis próbálkozásra késztet. Tenni, alkotni. Ezért tűzünk ki célokat, mintha így töltenénk tartalmat az ürességbe. És tűzzünk is ki, ha úgy érezzük, megnyílt alattunk a szilárd talapzat, és a semmibe zuhanunk! A célok lehetnek egészen banálisak, például mostantól hetente kétszer lemegyek edzeni a konditerembe, esetleg racionalizálom a kiadásaimat, hogy elutazhassak valahova, ahova régóta vágyom. Nem kell világmegváltó terveket szövögetni, elég, ha olyan dolgokra törekszünk, melyek – mindegy, hogy a jelenben, a közeli vagy a távoli jövőben – gyümölcsözőek számunkra.

A pszichológia négy nagy területet azonosított, amelyekre a célkitűzések összpontosulnak:

1. teljesítmény/munka;

2. intimitás/emberi kapcsolatok;

3. spiritualitás;

4. generativitás (önmegvalósítás, közjó, közösség szolgálata).

Természetesen eltérő lehet, kinek melyik hangsúlyosabb. Ha az egyik téren várakozó állásponton vagyunk, nem haladunk és nem is látjuk a haladás irányát, akkor összpontosítsunk egy másik területre.

Ez jó mulatság, férfi munka volt!”

Hogy jön a személyes törekvésekhez a boldogság mint melléktermék? Kutatások bizonyítják, hogy a célok kitűzése együtt jár a szubjektív jólléttel (hogyne járna, hiszen épeszű ember a jóllétét javító célokat választ…). Amikor az ember teremt, létrehoz valamit, kinöveszt valamit magából, akár azáltal, hogy ápolja barátságait, akár azáltal, hogy előléptetik, vagy egy apró célkitűzéssel löki magát előre, például sikerült heti kétszer lemennie a konditerembe, és ebből tudja, hogy számíthat az akaraterejére, akkor úgy érzi, növekedett, megfelelt egy kihívásnak, netalán a világ folyásához is hozzátett valamennyit. S ha úgy érzi, tett valamit a személyes fejlődéséért, akkor egy pillanatra eltölti az amiatt érzett eufória, csúcsélmény, hogy kiállta a próbát, sikerrel mérettek meg a képességei. Vagy csak visszatekintve nyugtázza, eredményt hozott a sok erőfeszítés. Megpihenhet végre.

creating_her_own_way_1.jpg

Rendkívül depresszáló az olyan közeg, ahol a törekvések nem vezetnek eredményre (nem lehet elérni a célt), vagy olyanok a körülmények, hogy nem lehet bennük teremteni (nem érdemes még célt sem kitűzni). A jó feltételek azok, ahol az ember bátran kibontakoztathatja, ami benne rejlik. A mikénthez mindenkinek önmagában kell megtalálnia az útmutatást. S habár tudjuk, „a cél az út maga”, sokat segít, ha látjuk az állomásokat és örülhetünk, ha sikeresen elértünk egy újabb mérföldkövet.

Szabó Elvira prózaíró, könyvkiadói szerkesztő, blogger

patchwork_cover_v5.jpgElső könyve Patchwork címmel 2019-ben jelent meg.

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!

Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_

 

Szólj hozzá

boldogság önmegvalósítás célok elérése Szabó Elvira