Nyakunkon a csillagászati tavasz; immár semmi sem állíthatja meg a természet ébredését. Hosszú volt az álom, és nemegyszer búskomor: hideg, ködös, szürke, latyakos. A napfény áradása azonban a  hideggel együtt a színtelenséget is elűzi, s új remény köszönt ránk: a megújulás és az újjászületés reménye.

Tavasszal nemcsak a természet, hanem kicsit mi magunk is újjászületünk. Ahogyan a madarak szárnyra kapnak, úgy szárnyal a mi lelkünk is új kihívások, új célok felé. S ahogyan kivirágoznak a virágok, az emberek mintha velük együtt „nyílnának ki”: színes felsőre cserélik sötét télikabátjukat, a nők pedig virágillatú parfümbe burkolóznak. Tavasszal nemcsak mi magunk, hanem emberi kapcsolataink is új erőre kapnak: több szabadtéri programot szervezünk, barátokkal találkozunk, kirándulunk, kerti partikat rendezünk, a megújulás jegyében pedig többnyire nemcsak a lakásunkban, hanem önmagunkban, testünkben és lelkünkben is rendet rakunk, tavaszi „nagytakarítást” végzünk.

A tavasz a szerelem egyik fontos szimbóluma is: ahogyan a Tavaszi szél című (közel 100 éve gyűjtött) moldvai-csángó népdalban a madarak társat választanak, sok egyedülálló is újult reménnyel vág bele a párkeresésbe. Ma ugyan már csak szórványosan találkozhatunk a május elsejére virradó éjszaka felállított májusfával, de – ahol még őrzik ezt a szép hagyományt – a szalagokkal feldíszített fa még mindig a szerelmet, a párválasztást jelképezi. Sokan tavaszra időzítik eljegyzésüket, esküvőjüket is, amelyhez csodálatos környezetet adhat egy virágillatos, madárcsicsergős helyszín.

Meglepőnek tűnhet, de a Columbia Egyetem kutatói egy 2015-ös tanulmányukban nagyszámú (1,7 milliós) minta elemzése alapján összefüggést mutattak ki a születési hónap és a különböző betegségekre való fogékonyság között, amelynek – talán már nem is annyira meglepő – eredménye szerint a májusban született emberek kevésbé hajlamosak a betegségekre (a betegségekre való hajlam és a születési hónap összefüggését elsősorban a D-vitamin szintre, a polleneknek és más antigéneknek való kitettségre, illetve a gyermekek iskolába lépési életkorára vezették vissza).

A napfény nemcsak a növények sarjadásához szükséges, hanem lelkünk „kivirágzásához” is: közismert, hogy a napsugarak jótékony hatással vannak bizonyos vitaminok és hormonok termelődésére. Az örömhormonként is ismert szerotoninnak pl. jelentős szerepe van abban, hogy tavasszal – a virágokhoz hasonlóan – mi magunk is „kinyíljunk”: a napfény ugyanis optimális szintre emeli a tél folyamán megcsappant szerotonin-szintünket. A téli depresszióként emlegetett szezonális hangulatromlásban jelentős szerepet játszanak a lerövidült nappalok, a  kevesebb fénymennyiség, amellyel szervezetünk gazdálkodhat. A tavaszi nap első sugarai azonban sokak számára még nem elegendőek ahhoz, hogy leküzdjék a rosszkedvet vagy az ilyenkor jelentkező tavaszi fáradtságot (amely tulajdonképpen szervezetünk természetes reagálása a természet változásaira). A téli „üzemmódból” tavaszira váltás, bioritmusunk változása sok energiát igénylő folyamat, ami jelentősen igénybe veszi a télen egyébként is lecsökkent tartalékainkat. Ilyenkor nemcsak a téli hónapokban lemerült vitamin- és ásványianyag-készleteinket kell feltöltenünk, hanem hormonrendszerünknek is igazodnia kell a sötét és napfényes időszakok hosszában bekövetkező változásokhoz, ami nem megy egyik napról a másikra. A már említett szerotonin mellett ugyanis az „alvási hormon”, a melatonin szintjében is változást hoz a megnövekedett napfénymennyiség, csak éppen ellentétes irányút: csökkenő termelődésével ilyenkor – jó esetben csak átmeneti – nehézségeink adódhatnak az éjszakai alvással. Legyünk tehát türelmesek önmagunkkal szemben, ha a tavasz beköszöntével még nem érezzük a környező hegyek megmászásához vagy a Balaton körbetekeréséhez szükséges energiát; adjunk kellő időt és lehetőséget szervezetünknek ahhoz, hogy a saját ütemében alkalmazkodjon az új évszakhoz!

A tavasz meghatározó ünnepe, a húsvét maga is az újjászületésről szól. A húsvétvárás jegyében hamarosan elkezdjük festeni az ezt szimbolizáló tojásokat, de addig is – ha csak tehetjük – menjünk ki a természetbe, élvezzük az ébredező tavaszt, vele együtt pedig saját „ébredezésünket”! Napfényes, madárcsicsergős, színpompás, vidám tavaszt mindenkinek!

Széll Natália

Közgazdász, blogger trainee