2020. ápr 17.

Homokba dugjuk a fejünket vagy pánikolunk? Ez a személyiségtípusunktól is függ

írta: SzabóElvira
Homokba dugjuk a fejünket vagy pánikolunk? Ez a személyiségtípusunktól is függ

Ha megterhelő stresszhelyzetbe kerülünk, igyekszünk a lehető legjobban dönteni és reagálni. Ám a körülmények és aközött, hogyan észleljük őket, majd az észlelésünk alapján hogyan cselekszünk, van még egy köztes tényező: a személyiségtípusunk.

Például a gyerekünk egymás után két egyest is kap matematikából. Mit gondolunk: „Te jó ég, meg fog bukni!”, vagy: „Á, van még két hónapja év végéig, hogy javítson!”? Szokatlan felhangokat ad ki az autónk menet közben. Mit gondolunk: „Te jó ég, itt fogok lerobbanni az autópálya kellős közepén!, vagy: „Biztosan félrehallom, egy éve sincs, hogy vettem a kocsit, csak eljutok vele hazáig!”? Mindkét módon reagálhatnak az emberek – bármilyen meglepő is hallani azt, amelyik épp nem ránk jellemző. S ugyanígy, a Covid-19-járvány kapcsán is van, aki azt gondolja, nem olyan vészes a helyzet, a járványügyi statisztikák nem adnak okot aggodalomra, és van, aki már egy hónapja fél évre való élelmet tartalékolt, és teljesen elzárta magát a külvilágtól.

mental-health-1420801_1.jpg

Az „érzékenyítő” és az „elnyomó” típus

Jesse Gordon pszichológus 1957-ben írta le a szenzitizátor és represszor típusú embereket. A kétféle típus alapvetően eltérő pszichológiai működést takar.

A szenzitizátorok „érzékenyen reagálnak” a negatív ingerekre:

  • hajlamosak aggódni, szorongani;
  • jobban emlékeznek a múltbeli megrázkódtatásokra, és tartanak attól, hogy a jövőben hasonló eset újra bekövetkezik;
  • hajlamosabbak a negatív töltésű információkat, pl. rossz híreket megjegyezni.

A represszorok „elnyomják” a negatív ingereket:

  • hajlamosabbak elfelejteni az érzelmileg megterhelő tapasztalatokat;
  • hajlamosabbak elfelejteni a kudarcaikat;
  • nehezebben észlelik a negatív töltésű információkat, pl. rossz híreket;
  • stressz esetén erős vegetatív választ adnak (biológiai stresszválasz), miközben érzelmileg kevésbé izgatottak.

attractive-beautiful-blonde-1101726_1.jpg

A szenzitizátor típusú emberek tehát könnyebben és akár hangsúlyosabban észlelik az aggodalomra okot adó információkat. Az ő keresztjük az, hogy súlyos fenyegetettség esetén könnyebben kerülhetnek pánikállapotba, és kaphatnak akár pánikrohamot.

A represszor típusba tartozók inkább elhárítják a bajra figyelmeztető jeleket – és talán csak akkor veszik észre ezeket, amikor már ég a ház. A testi jelzéseik alapján náluk ugyanúgy kialakul stresszállapot, csak éppen a testi jelzések nem jutnak el agyuk „felsőbb szintjeihez” – nem lesz belőlük tudatosult észlelet és érzelem. A kutatások alapján a represszorok érzelmileg stabilabbak (tehát az aggasztó jelek elnyomásának van gyakorlati haszna), ám ez a beállítódás – amely, ahogy írtuk, még idegi szinten is megjelenik – azt is eredményezheti, hogy nem tesznek meg időben fontos óvintézkedéseket. Ha az aggasztó apróságok figyelmen kívül hagyása túlzó struccpolitikává fajul, annak meglehet az ára.

guy_ice_mountain.jpeg

Vegyük számításba az alapszemélyiségünket!

Valójában egyik típus sem jobb a másiknál, és mindkettőnek megvannak az előnyei.

A represszor típusba tartozók kevésbé éreznek szorongást, és konfliktusmentesebben, kiegyensúlyozottabban működnek a hétköznapokban.

A szenzitizátorok hatékonyabban felkészülnek a bajra.

A lényeg, hogy elkerüljük a saját típusunkból eredő szélsőségeket. Ehhez pedig ismernünk kell magunkat annyira, hogy tudjuk, melyik típusba tartozunk inkább. Ha nem tudjuk eldönteni magunktól, kérdezzük meg valamelyik közeli családtagunkat, ők garantáltan meg tudják majd mondani.

balancing-at-the-top-1374944.jpg

Ne feledjük: az észlelésünket befolyásolja az, hogy melyik típusba tartozunk. Tehát amikor kialakítjuk a saját benyomásunkat egy helyzetről, akkor abban nemcsak az adott helyzethez kapcsolódó tények kapnak helyet, hanem a személyiségtípusunkból eredő észlelési elfogultság is (sőt további kognitív torzítások is, melyekről egy korábbi cikkben írtunk).

A Covid-19-járvány kapcsán az alábbi óvintézkedéseket érdemes megtenni személyiségtípustól függően:

Represszorok:

  • Tartsák be a hivatalos ajánlásokat (kézmosás, otthonmaradás, személyes találkozók felfüggesztése), még akkor is, ha olyan gondolatok merülnek el bennük, hogy mindez csak felesleges paráztatás. Az ilyen elhárító gondolatok ugyanis a személyiségükből fakadnak. Hallgassanak arra, amit a szakemberek mondanak.

window_landscape.jpg

Szenzitizátorok:

  • Csak tárgyilagos hangnemet alkalmazó hírforrásokból tájékozódjanak. Kerüljék azokat a médiumokat, amelyek címeikben, felvezetőikben kifejezetten félelemkeltők, még ha nagy is a kísértés, hogy belepörgessék magukat a heves negatív érzelmekbe ezekkel. Szabjanak napi időkeretet annak, hogy mennyi időt töltenek a hírek böngészésével (pl. maximum 1 óra), és utána foglalkozzanak mással. Gondolják át, van-e olyan oldal a közösségi médiában, amelyről jobb leiratkozniuk, mert sok, objektivitást nélkülöző tartalom érkezik onnan. Ha szükséges, ennek megítéléséhez vegyék igénybe egy családtagjuk segítségét.

Irodalom:
Gordon, J. E.: Interpersonal predictions of repressors and sensitizers. Journal of Personality, 1957, 25, 686–698.

Szabó Elvira

patchwork_cover_v5.jpgA szerző első könyve Patchwork címmel 2019-ben jelent meg.

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!

Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_

Kapcsolódó cikk az információfeldolgozás kognitív torzításairól és főképp az irreális optimizmusról:

Szólj hozzá

stressz pszichológia stresszkezelés Szabó Elvira koronavírus