A tiszta víz, az ivóvíz létszükségletünk. A mindennapjaink része, messzire nem távolodhatunk el tőle, mivel sokáig nem nélkülözhetjük. Az évszakváltás apropóján, az idén makacsul távolmaradásával tüntető tavasz végén, talán a szűnni nem akaró esőktől kissé megcsömörlötten, mégis hajoljunk most közelebb hozzá.

Rengeteget tudunk a vízről és valószínűleg még legalább annyi minden rejtve maradt eddig kereső tekintetünk előtt erről a hatalmas őselemtől, melyhez tudományosan is az élet keletkezését kötjük.

Vajon tényleg a felolvadó, földbe szivárgó hólé, a tavaszi víz a hírvivő, ami tudatja a magokkal, hogy ideje lenne felébredni és a vizek állapota irányítja a nagy állati (és az őket követő emberi) vándorlásokat? A legelésző állatok az esőzések nyomán újraéledő növényzetet követik, és igyekeznek a fű sarjadására, a bőség idejére, tavaszra időzíteni az utódaik érkezését, az újabb nemzedék születését.

Az „égi víz”, az esőcsepp táplálja a növényeket és velük az állatokat, forrást fakaszt, vízeret majd patakot formál, melyből folyó lesz, ami a tengerbe fut. „Az állandóan mozgásban lévő víz a termékenyítő erő, az új élet nedve, az égből hulló csapadék, férfiúi magként termékenyíti meg a földet.”[i]

Lehetséges, hogy minden egyes csepp a világ kezdetének emlékét hordozza (mivel a víz a földre a meteorok születő bolygónkra záporozó anyagából került).

Sőt talán még az istenek titkát is rejti, hiszen több nép számára a víz a teremtéstörténet elengedhetetlen, alapvetően fontos eleme.A kereszténység előtti Európában a kutak és a források szent helyek voltak.

A víz tisztelete a keresztény tanokban tovább él, a megkeresztelés szentségétől, szentelt víz, vízzel szentelés formájában végigkíséri a hívők számára az emberi életet.

A víz mai felvilágosult (sok szempontból cinikus, alapvetően kiábrándult, természettől elszakadó, minden fölé helyezkedő, elidegenedő) világunkban még mindig sokak számára szentséget és tisztító erőt képvisel, mely a testünk ápolásán túl rituális tisztálkodásra is alkalmas, mivel a hitük szerint képes lemosni még a (lelki, a gondolati, sőt az eredendő) bűnöket is.

A víz sokféle, egymással ellentétes szimbolikus jelentést hordoz számunkra.

Többek között az éltető forrás, az örök körforgás, a rend, a szent tisztaság, a termékenység, az áldás, a megtisztulás, a kitartás, az alkalmazkodás, az elfogadás, a befogadás, a beolvadás, a feloldódás, a mulandóság, a változékonyság, az újjászületés és a halál jelképeiben megjelenve.

Talán nem véletlen, hogy a kék szín lett a béke színe, ahogyan a víz és az érzelmek összekapcsolódása is sokatmondó, mély értelmű.

Egyesek szerint az ember viszonya a vízhez mindig is ellentmondásos volt, és ez talán nem is történhet másként, mivel testünknek is nagy része víz.

A környezetünk vizei, a patakok, a folyók, a tavak, a tengerek máig a tiszta, gyermekien önfeledt örömeink, elengedett és elégedett tevékenységeink színterei.

Miközben a víz, mint legyőzhetetlen és megfékezhetetlen erő, a sodrás, a sötét mélység, a mocsár gondolati és tapasztalati fonalán továbbra is ősi félelmeinkig vezet vissza bennünket.

A nagy folyók ivóvizet és élelmet biztosítva dajkálták, ringatták életre az ősi, néhol hatalmassá duzzadó kultúrákat, régi nagy civilizációkat a partjaiknál.

Ősi foglalkozások sorát köszönhetjük neki, a víz közelsége nevelte ki a hajósok, a halászok, az utazók, a felfedezők és a kereskedők korai nemzedékeit.Máshol kiterjedt városállamok bukását, és fejlettnek mondott társadalmak összeomlását, népek pusztulását okozta a vízzel és a környezettel való nem elég megfontolt és előrelátó gazdálkodás.

Egyes helyeken hirtelen nagy földterületek, szárazulatok kerültek víz alá.

A folyamok és a tengerek közelsége manapság is, akárcsak a régmúltban éppen annyi veszélyt hordozhat, mint amennyi lehetőséget kínál.

Híres, titokzatos ősi társadalmakról rebesgetik, hogy előzetes figyelmeztető jelek nélkül mindenestől elnyelte őket és egész világukat a víz.

Az özönvíz képei számos nép mitológiájában megjelentek, egymástól függetlenül.

A hirtelen esőzések, a partcsuszamlás, vagy egy természetes gát átszakadása miatt beömlő vizek, áradások bármikor meglephették a partokon letelepedőket.

A szabályozatlan folyók, a szeszélyesen váltakozó ágakra szakadó delták számtalan veszélyt rejthetnek, miközben változatos növény és vadvilágukkal, a jó és bőséges zsákmány reményével csábították és ma is csábítják a közelükben élőket.A vizek, a folyók összekötöttek és elválasztottak. Utat nyitottak a földrészek ősi, úttalan, járhatatlan vadonjain, sűrű rengetegein át más, letelepedett embercsoportok törzsi táborhelyei, települései felé. Miközben a nádassal, mocsárral körülvett berkekben, ártereiken elrejthették a szent ligeteket és a lakóhelyeket az ellenséges előőrsök, a harcosok elől, visszatartva az idegeneket és megvédve az úttalan utak avatott ismerőit.

Szent, áldott tiszta forrás, eredet.[ii]

Hűsítő, enyhítő, szomjat oltó. [iii]

Kívánatos, vonzó és ijesztő, csábító, varázsos mélység, veszélyes és kiszámíthatatlanul sodró erő.[iv]

Nyugtató, ringató, körülölelő erős dajka. Éberségre tanító sötét tükör.[v]

Hömpölygő ár, mely ad és elvesz kérlelhetetlen szeszélye szerint.[vi]

S mindez együtt, titokzatos ősünk, vonzó és taszító ismerősünk, édes álmunk, sodró vágyunk, nem szűnő késztetésünk, csitító dajkánk, csalfa szeretőnk, mostohánk, ádáz ellenségünk egy személyben  ő a VÍZ.

Szabóné Erdős Gyöngyi, pszichológus 

Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről!

Lelkizóna írások a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven. 

[i] https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-nepszokasok/egyeb/viz.html 

[ii] https://www.youtube.com/watch?v=Id0idft6IME

[iii] https://www.youtube.com/watch?v=RL1LXV-IDAw

[iv] https://www.youtube.com/watch?v=kQUnoI8ATZI

[v] https://www.youtube.com/watch?v=SVd4214GmqY

[vi] https://www.youtube.com/watch?v=_LhuSIH-ofM