Star Wars-űrhajó
Szokásos reggeli tömeg a metrón. Ilyenkor télen a fekete-szürke télikabátok és a fénytelenség miatt különösen komor. Hering módra tömörülünk, legtöbben mobiltelefonunkba merülve próbáljuk észlelésünkből kizárni a többieket .
5 éves forma kisfiú száll fel a nagypapájával, valószínűleg az óvodába igyekeznek. A gyerek kicsit nyűgös, nyafog, a papa vigasztalgatja, bár láthatóan bosszankodik. Az elcsípett szófoszlányokból az derül ki, hogy apáé lett volna a ma reggeli „műszak”, de apa elaludt. „Mer egész éjjel azt a nyavalyát nyomkodja!...” – morogja fogai között a nagypapa. A gyerek nem válaszol, csak távolba révedő tekintettel ül tovább….aztán egyszer csak felcsillan a szeme, és az egyik szatyorból kivesz egy öklömnyi méretű kavicsot, majd gyorsan a nagyapja kabátzsebébe süllyeszti:
- Papa, ez Star Wars űrhajó, vigyázz rá, mert tudod, ez egy Star Wars űrhajó!
Varázslat történt…mindenki mosolyog, a sok fekete kabátos, szürke, depresszív, befelé fordulót egyetlen mondatával kinyitotta egy kisfiú, aki még hisz a mesékben. Kétségünk nem lehetett, hogy a szóban forgó kavics valójában egy űrhajó. Miért is ne lenne az? Őt is, bennünket is elrepített az unott hétköznapokból egy messzi, messzi, távoli galaxisba…
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna
A Lelkizóna írásait kövesse a facebookon, hogy ne maradjon le a legújabb bejegyzésekről!
saját blog: Pszichológus a galériában
a témához kapcsolódóan: Időutazás