Eleged van a kapcsolatodból?
Szeretnéd a kapcsolatod sürgősen szétdúlni?
Értem én.
Van az úgy, hogy nincs idő a finomkodásra.
Akkor hát elő a baltát, a tomahawkot és essünk neki!
Javasolnám azért, hogy mielőtt nekivágnál a nagy letámadásnak, előbb mégiscsak olvasd végig.
Talán az sem volna baj, ha aludnál rá egyet, ki tudhatja…
„Ha belátod, hogy nem vagy olyan bölcs, mint ahogy tegnap vélted magadról, akkor ma már bölcsebb vagy.” Anthony de Mello
Minden kapcsolat más, nálatok is máshol lehetnek az egyéni hangsúlyok. Nem mindegy, hogy milyen fegyvernemre esik a választásod, talán a nyílvessző kevéske is lenne, esetleg a számszeríj helyett kirobbanóbb hatásfok várható egy taktikusan telepített taposóaknától.
Jöjjenek tehát a sürgetős tennivalók, ha már biztosan úgy gondolod, hogy itt az ideje ezt a kapcsolatot befejezni:
Ne közeledj hozzá és azt se engedd, hogy ő hozzád simuljon! Szó nem lehet bőrkontaktusról, még majd megerősítené köztetek a kötődést. A legjobb, ha észre sem veszed a másikat, tegyél úgy, mintha ott sem lenne, vagy láthatatlan volna! Tipp haladóknak: Nézz rá úgy, mintha különösen undorítónak tartanád, és szíved szerint, vasvillával se akarnád megpiszkálni! Extrém érzéketleneknek - taposóakna: - most csak a gazdag szókincsűeknek ajánlható fegyverként – fejtsd ki részletesen, aprólékosan az iránta érzett legújabb ellenszenved okait (de aztán tévedésből se szerepeljen olyan a felsorolásodban, amin ő tudna változtatni)!
Történjen bármi, ne szerezz neki örömet! Ha valahogy ő mégis szert tett néhány örömteli pillanatra, azt ügyesen keserítsd meg, de legalább fűzd hozzá, hogy lesz még ennek a nagy viháncolásnak böjtje! Tipp haladóknak: Fejtsd ki, hogy bizonyos kor felett nem kellene ragaszkodni az örömteli összejövetelek szervezéséhez, például a születésnapok megünnepléséhez! Ne hagyj kétséget a felől, hogy az övé már bőven az a kor, amikor nincs mit örvendezni az idő múlásán! Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Éreztesd vele, hogy az öregedésével járó testi változásai (teljesen lényegtelen ebből a szempontból, hogy ezek milyen jelentéktelenül aprók) minden épeszű embert megakadályoznának abban, hogy őt elfogadhatónak, szerethetőnek, pláne vonzónak vagy kívánatosnak tartsa!
Kritizáld és sértegesd, ahol éred! Bármit tett vagy mondott, ha az esetleg jó, soha ne vedd észre, viszont mindenben, ami vele kapcsolatos keress folyamatosan hibákat! Ha pedig találtál, akkor nehogy még elhallgasd! Sorold hosszan és ismételgetve, sőt a biztosabb hatás kedvéért fel is nagyíthatod! Tipp haladóknak: Emeld ki, hogy melyik egyébként elvárható (de persze köztetek békeidőben soha fel nem merült és véletlenül meg nem fogalmazott) illemtani követelménynek nem felelt meg akármelyik viselkedése! Nehogy olyat említs, amire még jól emlékezhet, mert azt kimagyarázhatja! A leghatásosabb, ha nézőközönség előtt kritizálod (ne felejtsd el előre bebiztosítani az egyébként is neked szurkoló csapatot, vagy verbuválj már kötözködősen félrészeg, ellene vagy az egész neme ellen uszítható társaságot ebből a célból). Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Vágd az arcába a legvadabb félelmeit, gyakran emlegesd, hogy pont olyan rigolyás, kétszínű, hisztériás, érzéketlen, iszákos, kiállhatatlan, nem normális, elviselhetetlen, bolond, mint a családja, a testvére, a nénikéje, az apja vagy az anyja!
Semmiképpen ne szánj időt a kapcsolat ápolására, a vele való beszélgetésre, az együttlétre, a kedvességre, a gyengédségre (vagy ehhez hasonló úri huncutságokra)! Ha semmi tehetséged nincs a gonoszkodáshoz, elég lehet az is, ha az összes ébren töltött órádat betáblázod és munkával töltöd. Emellett fontos hangsúlyoznod, hogy ő közben semmiképpen ne zavarjon piszlicsáré ügyekkel, és ugye köztudott, hogy az ő ügye nem lehet lényeges (neked). Tipp haladóknak: Amikor éppen ráérnél, emeld ki, méltasd, hangsúlyozd előtte, hogy milyen szívesen töltesz időt valaki más társaságában, majd lehetőleg váratlanul hagyd magára. Őt gondosan zárd ki ebből az időtöltésből, utólag pláne ne beszélj róla, milyen volt és hogyan telt.
Tartsd teljes bizonytalanságban! Véletlenül se legyél kiszámítható, bármiről akármit mondtál neki, mindegy mit is fogadtál el eddig, ma azt (a viselkedést, ételt, ajándékot, műsort) ne kívánd, ne engedd, ne akard véletlenül se. Sokkal jobb a fegyvered hatásfoka, ha nem fűzöl ehhez semmilyen magyarázatot. Találja csak ki maga, hogy mi bajod. Tipp haladóknak: Kezdd el furcsállni, hogy ő miért is ajánlgatja ezt! Tégy úgy mintha rövid eszű lenne, de legalábbis nagyon szórakozott! Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Nyugodtan tagadd le, hogy bármikor régebben pont azt szeretted, kedvelted, kívántad volna. Célozgass arra, hogy ő mostanában olyan szétesett, hogy kezd szenilis lenni, vezesd rá, hogy kételkedni kezdjen saját emlékezetében és elméje épségében.
Ne légy tekintettel rá! Ne ismerd el! Bármit is ért el, vagy tett meg (teszem azt fogkefével meszelte át az eget a kedvedért), azt vedd teljesen természetesnek! Lehetőleg ne szalaszd el az alkalmat arra, hogy rámutass, a teljesítménye egyébként milyen pitiáner, mennyire kis kaliberű! Ha nem telik tőled egy - „Az is valami?” - hozzáfűzése sem, legalább az ajkaid gyakori biggyesztésével jelezd, mennyire mélyen lekicsinyled az erőfeszítéseit. Tipp haladóknak: Ha valaki a jelenlétedben bármiért mégis megdicséri őt vagy a teljesítményét, kezdd el az illetőt nyíltan, olyanformán méregetni, mintha egy különösen ocsmány fertőző betegségben szenvedne. Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Fejtsd ki a véleményedet másnak (természetesen bebiztosítva, hogy ő is jól hallja) arról, hogy manapság mindent úgy felfújnak és szanaszét sztárolnak, a legkisebb teljesítményeknek is hatalmas hírverést csinálva. Mondd el, hogy nem is érted, mi volna ezen a kis "izés megmozduláson" olyan nagy szám! Hasonlítsd a teljesítményét valami lehetőleg utolérhetetlenül magas léchez - Nobel díj, Pulitzer, olimpia, világbajnokság, világ ranglista, munkaérdemrend, stb.
Nehogy elismerd bármelyik hibádat! Mindenképpen fordítsd a dolgokat úgy, hogy kiderüljön, egyébként ennek is ő az oka! Akármit is mondana ő egy vitában, először tégy úgy, mintha hajlanál a szép szóra és az érveire, majd a végén egy szemernyit se engedj az eredeti elképzelésedből, sőt nevess a képébe! Az nem gond, ha út közben úgy tűnik, ő most bebizonyítja, hogy te hány pontban tévedtél, de ennek a „befolyásolhatóságnak” utóbb mindenképpen rázd le magadról a látszatát is! Tipp haladóknak: Kifejtheted, hogy az iménti racionálisnak tetsző érvei, valójában kicsinyes, logikátlan, szeszélyes, átgondolatlan butaságok, és mert ilyenek, hát csakis neki juthattak eszébe. Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Ereszkedj le hozzá, de csak annyira, hogy jól érzékeltethesd, szellemileg nem vagytok, és sohasem lesztek egy súlycsoportban!
Ne engedd nosztalgiázni! Ne hallgasd meg! Biztosítsd arról, hogy neked ennél a locsogásnál ezerszer fontosabb dolgaid vannak, de legalább azt mutasd meg, hogy egy cseppet se érdekel, és bármiről beszél, téged majdnem elpusztít közben az unalom! Még csak az kellene, hogy újra mélyen átélhessétek, hogy voltak szép napjaitok! Tipp haladóknak: Ha ismered, ennek az elbeszélésének a szokásos forgatókönyvét engedheted kibontakozni addig, ahol már kitaláltad, hogyan szúrhatnád spontánnak ható módon közbe, hogy régebben mennyivel jobban nézett ki, mennyivel jobb fej volt, stb. Extrém érzéketleneknek - taposóakna: Fejtsd ki neki, milyen kár, hogy nem láttad rögtön a kapcsolatotok kezdetén, hogy ő mennyire gyorsan, milyen elviselhetetlenül lepusztult lesz majd!
Mire idáig elértél, a (méregbe mártott) nyilaidat már mind kilőtted. Kívánhatnék neked további szép napot, de valamiért úgy vélem, ez pont nem aktuális, viszont remélem, hogy elérted a célodat, akármi is volt az.
"Ha bármilyen kapcsolatod úgy végződik, hogy jobb viszonyba kerültél magaddal, tudatosabbá váltál a jogaidra és szükségleteidre, tudatosabb lettél a csodálatosságodra, erősebbé váltak a határaid és finomabbra hangolódott a hitelesség-mérőd, akkor áldott kapcsolati utazást tudhatsz magad mögött. Még akkor is, ha a vége csúnya volt." Jeff Brown
Szabóné Erdős Gyöngyi, pszichológus
Utóirat: Ha valahol út közben elpárolgott volna a kezdeti döntésedből az a harcosan feszes magabiztosság, és jobban átgondolva már úgy véled, hogy a kapcsolatod talán mégsem annyira, nem olyan egészen igazán halálra szánt, innen nincs más hátra, mint meggyőződnöd arról, hogy a fent felsorolt fegyverek egyike sem lapul véletlenül a ridikülödben, vagy az aktatáskádban, egyáltalán nem esnek a kezed ügyébe, így nem simulhatnak váratlanul, hűvösen a tenyeredbe nagyobb feszültség esetén sem az elkövetkező közös pillanataitokban.
„A jelenlétünk a legbecsesebb ajándék, amit másoknak adhatunk. Akiket szeretetünkkel és figyelmünkkel körbeölelünk, kivirágzanak.” Thich Nhat Hanh
Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről!
Lelkizóna írások a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven.