Előző írásomban bemutattam, hogy látnak minket, szülőket gyermekeink. Mindenki szeretné, ha a gyermekében nem egy, a konyhában robotoló, fáradt és boldogtalan anya képe alakulna ki, de mit lehet tenni annak érdekében, hogy a gyermekek egy mosolygós anyuka mellett nőjenek fel? Bizonyosan minden édesanya és minden család számára más a megoldás, de néhány szempontot talán érdemes átgondolni:

1. Fontossági sorrend

Nem lehet mindig, minden szerep követelményeinek megfelelni.  Nem lehetsz minden pillanatban szuper anya, kiváló háziasszony és perfekcionista a munkában. Azt azonban megteheted, hogy egy adott napra, vagy adott időszakra vonatkozóan kiemelten kezelsz egy-egy szerepet, feladatot, míg a többit vállaltan háttérbe szorítod. Ennek a tudatos döntésnek talán a legnagyobb előnye, hogy nem fog bűntudattal eltölteni a vasalásra váró ruhák halmaza, ha aznap a családi kirándulásé volt a prioritás. Az élet persze felrúgja olykor a terveket, ilyenkor nem érdemes - gyakran nem is lehet - makacsul ragaszkodni az eredeti elképzelésedhez. Veszélyforrás lehet, hogy míg egyes szerepek feladataira a külső „tényezők” rendszeresen figyelmeztetnek, legyen az a mosatlan edény a konyhában, vagy egy visító, anyát követelő gyermek, bizonyos szerepek „csendben vannak”, ritkán, vagy későn vesszük észre, hogy elhanyagoltuk őket.  Ilyen szerep lehet a női szerep is, amitől gyakran megvonjuk az időt és az energiát.

2. Optimalizálás

Minél több szerepben kell helyt állni, annál fontosabb, hogy a maximális helyett az optimálisra törekedjünk.  Mire is gondolok? Szeretnéd süteménnyel várni a vendégeket, de talán elég lesz egy féle, nem kell kettő! Ideje lenne ablakot mosni, de képes vagy elfogadni, hogy most csak egy gyors porszívózásra van idő! Mielőtt gyermeked született, soha nem mondtál nemet a munkahelyeden egy kis pluszmunkára, de most már akkor is elégedett és büszke vagy, ha a kötelező feladatokat teljesíted!

Van, akinek a számára ez a szemléletmód természetes, de sokan – jellemzően a perfekcionista attitűddel rendelkező nők – nehezen élik meg, hogy nem tudják a legjobbat nyújtani minden helyzetben. Sőt, olykor komoly önértékelési problémákhoz, az alkalmatlanság érzéséhez is vezethet, ha nem sikerül változtatnod a magaddal szemben támasztott követelményeken. Aki megérti, hogy nem fordíthat időt valamire úgy, hogy azt ne valami mástól vegye el, annak előbb-utóbb sikerülni fog ez a szemléletváltás.

3. Egyszerűsítés

Az egyszerűsítés talán a legfontosabb, mert persze van benne egy kevés optimalizálás és egy adag a fontossági sorrendből, de mégis többről van szó. Gyakran látom, hogy családok mindennapjai túlzsúfoltak. Egyik program a másik után, különórák sokasága és egyre sokasodó önként vállalt kötelesség. Bizonyosan fontos, hogy a gyermek nyelvet tanuljon, na meg zenéljen, a sportról már nem is beszélve,  de mindezt egyszerre? Az is jó, ha vannak családi programok, kirándulás és vendégség, színház, vagy koncert, de biztos, hogy egy hétvégébe 3-4 is belefér? Megértem, hogy sokan szeretik a háziállatokat, egy kutyus mindenkinek nagy öröm, és persze a kert is jó, meg a szép pázsit, de vajon ki fogja gondozni őket, ha a család felnőtt tagjai már most is az kimerülés határán vannak? Akár egyéni, akár családi működésben gondolkodunk, a döntések előtt érdemes felmérni a rendelkezésünkre álló időt és energiát. Az erőn felüli vállalás még az élvezetes dolgokat is élvezhetetlenné teszi, hisz a fáradtság és a frusztráció óhatatlanul konfliktusokhoz vezet. A kevesebb jelen esetben is több! Érdemes végiggondolni, mi az, ami igazán fontos, vagy amit valóban nagyon szeretnénk. Csak annyit vállaljunk, ami még elviselhető terhet jelent és valóban örömet okoz.   

Egyszerűsíteni természetesen nem csupán cselekvésekben, de a gondolkodásunkban is érdemes. A halogatás, a rágódás, a túlbonyolítás rengeteg energiát vesz el.

4. Töltekezés

A töltekezés több, mint pihenés és más, mint a szórakozás.  Egy édesanyának jellemzően kevés a szabadon felhasználható ideje, így kiemelten fontos, hogyan tölti azt el.  Személyiség és helyzetfüggő, kinek mi jelent valódi töltekezést. Selye – a stresszelméletről ismertté vált biológus – szerint a legjobb pihenés az ellentéte annak, amit szeretnénk kipihenni. Fizikai fáradtságot kipihenhetünk alvással, vagy passzív időtöltéssel, de a szellemi fáradtságra, vagy stresszre jobb „válasz” a sport, a mozgás.  Az egész napos „nyüzsgés” után egy kellemes zene hallgatása, vagy egy jó fürdő tökéletes, de akinek – ahogy az anyukák egy részénél biztosan így van – monotónia jellemzi a napját, annak a változatosabb, ingergazdag környezet nyújthat feltöltődést.  Ha az idő nagy részét a gyermekünkkel - aki talán még beszélni sem tud- töltjük, akkor egy jó beszélgetés valódi feltöltődés lehet, de az „anyukás” beszélgetés (pelenka, védőoltás és társai) helyett, inkább a felnőtt témákat részesítsük előnybe, amely nem az anyai szerepünkről szólnak.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Elindult az Elég jó anya weboldal, csatlakozz Fb oldalunkhoz!