Hogy éljük meg 2020 adventjét, karácsonyát?
Az idei advent, a karácsonyra való készülődés egészen más, mint amit megszoktunk eddigi életünk során.
Legtöbben úgy vagyunk most vele, hogy az egész időszak sokat veszített a jelentőségéből. Az ajándékok, a hagyományos karácsonyi vacsora, még tán a karácsonyfa sem olyan fontos, mint máskor. Inkább azért imádkozunk, ne érjen utol minket a betegség, vagy ha már benne vagyunk, akkor legyünk végre túl rajta, vissza ne jöjjön. A céges karácsonyi vacsorák, bulik, a wellness szállókban való helyfoglalás most semmi szervezési, pénzügyi, egyéb feladatot, stresszforrást nem jelentenek. Örömforrást, kikapcsolódási lehetőséget, évvégi ellazulást sem. Máskor talán teherként éltük meg egyiket-másikat, most esetleg fáj a hiányuk, áhítozunk utánuk.
Viszont idén is van advent, november végére esik az első vasárnap. Talán most módunk van rá, hogy kicsit jobban belemerüljünk, átéljük ennek az időszaknak a misztériumát, még akkor is, ha egyáltalán nem vagyunk vallásosak. Ez mégiscsak a keresztény kultúra része, mi pedig abban élünk.
Talán nem baj, ha emlékeztetünk arra, a katolikus egyház a 4. századtól ünnepli az adventet, mint a karácsonyi felkészülés lelki időszakát. Ennek jelképes, liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Ha mindezt, ezeket a fontos képességeket, önreflexiós feladatokat kicsit le akarnám fordítani az életünkre, a mindennapokra, akkor a felelősségtudatot, az önfegyelmet, az integritást, önbizalmat, önirányító képességet használnám. Ezekre mindig szükségünk van, talán most, 2020 vége felé mégjobban.
A négy adventi vasárnap négy üzenetet hordoz:
- az első a megváltás, hit (Ádám és Éva után, akiknek megígérte Isten a megváltást)
- a második a remény (a zsidó nép után, akiknek megígérte, hogy közülük származik majd a Messiás)
- a harmadik Szűz Mária után az örömet jelképezi (és színe a rózsaszín)
- a negyedik a szereteté, amit Keresztelő Szent János nevéhez köthetünk, aki hirdette Jézus eljövetelét és utat épített az emberek szívéhez.
Jó is lenne, ha ezeket az érzéseket lenne alkalmunk valóban megélni az advent időszakában!
A megváltás? Miből, mitől kellene minket megváltani? Gondolkodhatunk rajta, nem nehéz rátalálni néhány ötletre a túlfogyasztástól kezdve az önzésen, a gyűlölködésen át a természet kizsákmányolásáig.
A hit különösen fontos most ebben a nehéz időszakban, és nem csak az a fajta hit, ami a valláshoz köthető. Hinnünk kell elsősorban magunkban, abban, hogy lesz erőnk végigcsinálni ezeket a nehéz téli hónapokat. De hinnünk kell másokban is, egymás segítőkészségében, kitartásában, abban, hogy hamarosan vége lesz ennek a járványnak, megtalálják a megoldást a szakemberek.
A hit, a remény energiát adnak, támaszkodhatunk rájuk, erősebbek leszünk általuk.
Az örömet és a szeretetet most elsősorban a hozzánk legközelebb állókban kell megtalálnunk, mert az idei advent alatt és a karácsonyi időszakban is, sőt még várhatóan utána is, erősen korlátozottak lesznek a társasági, közösségi programok. Egymásra is akkor vigyázunk jobban, ha ezeket most visszafogjuk, ha önmérsékletet gyakorolunk.
Megtapasztaljuk majd, hogy milyen az, amikor nem kell, nem ajánlott utazgatni a rokonokhoz, amikor még többet vagyunk otthon, csendben, bekuckózva, csak a legszűkebb családdal. Sajnos azoknak, akik egyedül élnek, ez lehet nagyon nehéz. Számukra maradnak a távolabbi ismerősök és a kommunikáció egyéb, nem közvetlen formái.
Mi tegyünk?
Talán érdemes lehet leírni magunknak, hogy éltük meg ezt az évet, miket tanultunk belőle, mit üzennénk a régi életünknek, a régi önmagunknak, mit üzenünk a gyerekeinknek, unokáinknak.
De ha érzünk magunkban kedvet, akár le is rajzolhatjuk, meg is festhetjük az érzéseinket, gondolatainkat. Minden önkifejezés hasznos lehet, élvezetes, még akkor is, ha szokatlan, ha először furcsának érezzük.
Ehhez, a szavakban történő összefoglaláshoz kaphattok ihletet INNEN, olvassatok bele! Tanulságos lehet mások élete, tapasztalata, az, hogy ismert és ismeretlen emberek mit mondanak a saját megéléseikről!
Sajnos olyanok is vannak, akik már elveszítettek valakit ennek a járványnak a következtében. Nekik a legrosszabb most. Gondoljunk rájuk, segítsünk nekik!
Vigyázzatok magatokra!
Szép, nyugalmas adventet nektek!
Koskovics Éva
/A borítókép saját, a másik forrása: Pixabay/