Majd lépek, ha tudok!
Újult erővel lecsapott ránk a tél. Pedig a reggeli enyhe egy-két fokokban a rigók már mintha a tavaszi nóták strófáit gyakorolgatták volna, ettől volt egy cseppel több remény, hogy lassan vége.
Korábban virrad, és ha a várost körülölelő erdőket, hegyeket nem fojtogatja éppen a köd, később kezdődik…