Gyer­mek­ko­runk kihagy­ha­tat­lan játéka volt a Gazdálkodj okosan, még­sem tanul­tunk meg mind az okos gaz­dál­ko­dás sza­bá­lyait. Külö­nö­sen igaz ez, ha nem a pén­zünk­kel, hanem az érzelmi befek­te­té­se­ink­kel kell gazdálkodnunk. Na de mi is az érzelmi befek­te­tés és milyen koc­ká­za­tokra érde­mes oda­fi­gyel­nünk? Lássuk!

Érzelmi befek­te­té­se­ink

Egy szo­ci­ál­pszi­cho­ló­giai kísér­let­ben a részt­vevők egyik felé­nek komoly pró­bá­kon kel­lett részt ven­niük, hogy beke­rül­hes­se­nek egy cso­portba, míg a részt­vevők másik fele könnye­dén fel­vé­telt nyert. Az első cso­port tag­jai – akik meg­küz­döt­tek a cso­port­tag­sá­gért – sok­kal elkö­te­le­zet­teb­bek vol­tak a cso­port­juk­kal szem­ben, mint azok, akik nem tet­tek sem­mit ezért.

Már el is jutot­tunk az érzelmi befek­te­tés lénye­gé­hez: ha időt, ener­giát, figyel­met for­dí­tok vala­mire, akkor az érzelmi bevo­nó­dást, elkö­te­lező­dést idéz elő. Minél több „befektetést” eszközöltem, annál fon­to­sabbá válik befek­te­té­sem „tár­gya”, legyen az egy önmeg­va­ló­sító terv, egy párkap­cso­lat, vagy épp egy munkahely.

Tart, bedob, vagy emel?

Aki már ját­szott, vagy látott pókert, annak ismerő­sek ezek a kife­je­zé­sek. Ha az első kör­ben – koc­ká­zat­men­te­sen – nem száll­tam ki, azaz elin­dul­tam a bevo­nó­dás útján, akkor min­den újabb lépés­nél mér­le­gel­nem kell(ene), a kockázatokat.

Mind­há­rom dön­tés lehet jó is, rossz is az adott pillanatban:

- Tar­t: azaz egy adott mennyi­ségű ener­giát, időt fek­te­tek egy cél eléré­sére, ami lehet nagyon jó, ha ezzel a befek­te­tés­sel elérem, amit sze­ret­tem volna. Lehet rossz is, hisz ha nálam van a royal flush, akkor egy kiváló lehető­sé­get sza­lasz­tok el kénye­lemből, óva­tos­ság­ból, vagy azért, mert nem merek elkö­te­leződni. Hét­köz­napi pél­dára for­dítva ilyen lehet a sze­rel­mé­nek egy évti­zede udvarló lovag, aki nem jut el a leány­ké­ré­sig és csak akkor döb­ben rá, hogy hibá­zott, ami­kor a párja már fele­ség lett, de nem az övé.

- Bedo­b: jó dön­tés, ha meg­ér­tem, hogy min­den további befek­te­té­sem feles­le­ges, de aki min­den koc­ká­za­tot kerül és az első adandó alka­lom­mal külö­nö­sebb mér­le­ge­lés nél­kül bedobja a lapot, az rit­kán fog nyerni. A póke­rasz­ta­lon túl ilyen hely­zet lehet az első komo­lyabb vitát követő sza­kí­tás, vagy beadni a fel­mondó leve­let egy főnöki nehez­te­lés nyomán.

- Eme­l: póker­ben is, a való élet­ben is a leg­több koc­ká­za­tot rejtő dön­tés, de a siker­hez néha szük­sé­ges az, hogy ne saj­nál­jam az érzelmi befek­te­tést, ha ennek a dön­tés­nek raci­o­ná­lis alapja van. Könnyű azon­ban a saját csap­dánkba esni: minél több a „befek­te­té­sem”, annál nehe­zeb­ben látom be, hogy a további eme­lés sem vezet sehova. Való­já­ban a saját vesz­te­sé­ge­met sze­ret­ném csök­ken­teni, mégis azzal, hogy nem tudom elen­gedni — „veszni hagyni” befek­te­té­se­met — csak növe­lem azt. Erre a hely­zetre nagyon jó „önbiz­tató” szlo­ge­ne­ket lehet gyár­tani „Már majdnem sikerült!”, vagy „Ha már ennyit megtettem érte, akkor pont a cél előtt adjam fel!?”

 Az érzelmi befektetésinkkel való gazdálkodás természetesen nem játék, ráadásul pókerezésre sem bíztatnék senkit, ugyanakkor egy jó pókerjátékos minden lépés előtt mérlegeli a lehetőségeket, akkor ennyit talán az érzelmi beruházásaink is megérdemelnek!

 Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

A szerző további írásait a https://www.stiluspszichologia.hu/-n olvashatod. 

Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkekről! Lelkizóna: hét szerző írásai a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven.