A boldogságkutatásokban Dánia rendre az élmezőnyben végez, sőt gyakran szerzi meg „a Föld legboldogabb országa” címet. Hogyan? Kapjuk fel sokan a fejünket. Ez a kis ország északon, ami régen a depresszióról volt híres? Félreértés történt, vagy tényleg a dánok birtokában a boldogság receptje?

Koppenhága ezen részén élt Andersen – igaz, az ő személye inkább rácáfol a dán boldogság hírére

A boldogság változatai

A pozitív pszichológia több fogalommal igyekszik megragadni a boldogságot. Boldogságon sokféle lelkiállapotot érthetünk: egy pillanatig tartó katarzist, rövid időre megtalált harmóniát a világgal (ezt nevezi a lélektan csúcsélménynek), belefeledkezést, feloldódást egy tevékenységben (ez a flow), vagy tartós elégedettséget. Mind a csúcsélmény, mind a flow a jelenben átélt teljességélményre, egy nagyobb egésszel való eggyé válásra vonatkozik.

A pszichológia szubjektív jóllétnek nevezi az élettel való általános elégedettség szintjét, nem kizárólag a jelen pillanatra, hanem egy hosszabb intervallumra, gyakran az egész addigi életútra vonatkozóan. Az értékelés nemcsak az érzelmeket, így az elégedettséget, örömteliséget, boldogságot ragadja meg, hanem a válaszadó véleményét is arról, mennyiben sikerült értelmet, célokat találnia az életében. Egy korábbi, 2006-os vizsgálatban például a kutatók több mint száz, a világ számos országában végzett szubjektívjóllét-vizsgálatának eredményét összesítették, mintegy 80.000 válaszadó adatait, így átfogó képet kaptak a Föld 178 országának boldogságszintjéről, és felállíthatták az általános elégedettség szerinti sorrendet. Dánia ebben (is) első lett.

Jóllét és jólét

A kutatás szerint is bizonyságot nyert az a népi bölcsességből ismert tétel, hogy az egészség kéz a kézben jár a boldogsággal. No meg ahol jómód van és jó oktatási rendszer, ott valószínűleg boldogság is honol.

Dániában, a skandináv jóléti állam egyik megvalósítójában, mindez adott: ingyenes és magas színvonalú az egészségügy és az oktatási rendszer, az állam nagy összegekkel járul hozzá a gyerekneveléshez, és az állam becsülettel finanszírozza a nyugdíjakat. A dán állampolgár úgy érzi, gondoskodnak róla, mindezért azonban 50% adót fizet (nem elviekben, hanem ténylegesen) – amivel a dán állam becsülettel gazdálkodik a jólét megteremtése érdekében.

Dánia legészakibb pontjánál, ahol egymásba folyik az Északi- és a Balti-tenger

Mit tudnak a dánok?

Tegyük félre azt a tényt, hogy az élettel való stabil elégedettséghez – a kutatók szerint – szükséges valamiféle skandináv jóléti állam. A dánok ugyanis mentalitásukkal is sokat tesznek a saját boldogságukért. Nézzük, hogyan!

1. Foglalkozz azzal, amit igazán szeretsz!

A dánok nem aszerint választanak foglalkozást, hogy mennyit fognak keresni, és milyen presztízzsel jár a munka, hanem hogy mivel foglalkoznának szívesen, mire éreznek elhivatottságot. Az értelmes és örömöt okozó munka pedig folyamatosan, nap mint nap sokat hozzátesz a boldogságérzethez. Dániában minden munkának egyformán becsülete van: egyaránt tiszteletet érdemel a takarítónő, a tanár, a kukás és a bankár. Ezzel át is ugrunk a boldogság következő zálogához, nevezetesen:

2. Legyen mindenki egyenlő!

Dániában, mivel egyformán becsülete van a takarítónőnek, a tanárnak, a kukásnak és a bankárnak, sokkal kevésbé hierarchizált a társadalom, nincsenek alsóbbrendű és felsőbbrendű csoportok. Itt is vannak tehetősek és kevésbé jómódúak, de nincsenek leszakadtak és elszaladtak (magasba rugaszkodottak).

Miért fontos ez? Az elégedetlenségért sokszor felelős az úgynevezett relatív depriváció, vagyis amikor úgy észleljük, rosszabb helyzetben vagyunk valakinél vagy egy csoportnál (valaki jól láthatóan nagyobb előnyöket élvez), ezért nem vesszük észre mindazt a jót, ami nekünk jut. Az összehasonlítás, amelyben alulmaradunk, önmagában elég a frusztráltság érzésének kiváltásához.

Ráadásul az egyenlőség megágyaz az egészséges önbecsülésnek, hiszen magától értetődő, hogy bármit teszek, ugyanolyan értékes vagyok, mint mindenki más.

3. Élvezd az élet apró örömeit!

Dániában mindig jut idő olyan apróságokra, mint kocogás, séta az erdőben, baráti összeröffenés; a család és a hivatás mellé sokaknak belefér az idejébe valamilyen hobbi, például kórus, táncklub. Akár még állami támogatást is lehet szerezni egy-egy ilyen szabadidős csoportosulásra. A pénzköltés, vásárlás többé nem prioritás, együtt csinálni valami jót, ez a becses dolog. A fogyasztói társadalom ideje lejárt, beköszöntött a „posztfogyasztói társadalom”.

Egy koppenhágai parkban tündérkalandnak tűnhet egy átlagos vasárnap délután

4. Bízz a másikban!

A dánok bíznak egymásban, és bíznak az államban is (oda merik adni a fizetésük felét). A szupermarketben nincsenek biztonsági őrök, mert mindenki tudja, az áruért fizetni illik. Amíg vásárolnak, a közért előtt hagyják a babakocsit, nem tartanak lesben álló gyerekrablóktól. A dánok bíznak és biztonságban érzik magukat, nem félnek attól, hogy kijátsszák vagy becsapják őket.

5. Ne várj túl sokat!

A dánoknak nincsenek nagy álmaik, nem akarnak magasra törni, sok javat szerezni. Nem kergetnek illúziókat. Sőt, inkább kevesebbet várnak, mint többet, így nem csalódnak, ha nem hullik csoda az ölükbe. Akár pesszimistának is tarthatjuk őket, vagy realistának, akik számolnak a negatív kimenetellel. Így ha a dolgok csak egy kicsit jobban ütnek ki a vártnál – márpedig az alacsony várakozásokat nem nehéz felülmúlni –, már úgy értékelik, szerencsések, és van okuk örülni.

Dániában sokszor okkersárgának tűnik a fű. Már ez is extra, nem igaz?

6. Csak semmi kilengés!

A dánok saját bevallásuk szerint sem túl szenvedélyesek. Ez nem a nagy hőfokon lángolások és hamvába hullt szenvedélyek országa – Dánia visszafogott, mértéktartó. Ha kiegyensúlyozott elégedettségre vágysz, járj a középúton! Ha az inga kibillen, mindkét oldalt meg kell járnia, mielőtt középre visszaáll. Maradj mérsékelt, ha el akarod kerülni a szenvedést – igaz, az élet nem méri majd bő marokkal az eufóriát. A boldogságnak sok arca van: a dánok alighanem a diszkrét, stabil változat bajnokai, aki pedig eksztázisra vágyik – utazzon máshová.

Szabó Elvira

További olvasnivalók Dániáról:
Népfőiskolák Dániában – egy utópisztikus intézmény, ahol fejlődik a közösség és benne az egyén
Mi tanultam Dániában? – Egy öt hónapos dán népfőiskolai tartózkodás tanulságai
3 skandináv város és a mélyükön rejlő életfilozófia – Koppenhága, Malmö és Aarhus

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!

Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_