Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a művészetterápiák – képzőművészet, zene, tánc/mozgás, dráma, kreatív írás – minden életkorban jó hatással vannak az önszabályozásra (szelf-regulációra), különösen fontos segítséget jelenthetnek a stressz okozta problémák vagy a poszttraumatikus állapotok rendeződésében, a felépülésben.

Hogyan fejtik ki a hatásukat? 

• Többcsatornás összehangolódás

Alapvetően minden terápiás kapcsolatban létrejön egyfajta kölcsönös ráhangolódás a másikra (kétszemélyes kapcsolat esetén) vagy másokra (csoport esetén).

Az érzékleti ingerekre épülő művészetterápiák különösképpen erősítik, támogatják a ráhangolódás nonverbális csatornáit. Mivel a keletkező érzésre (érzelmek, testérzések) koncentrálnak elsősorban, olyan ősibb agyterületek működését is intenzíven serkentik, amelyek az érzelmekkel, testi funkciókkal állnak szoros kapcsolatban és az önszabályozást alapjaiban befolyásolják (amygdala, hyppocampus, egyéb agykéreg alatti területek). Ezek az áreák szerepet játszanak a stresszreakciókban, a szervezet vegetatív, hormonális működésében. A művészetterápia útján a traumákhoz, megterhelő élethelyzetekhez kapcsolódó érzések és emlékek közvetlenebbül elérhetők és kifejezhetők, mint szavakkal. Magyarán szólva önmagunkra is mélyebben, intenzívebben ráhangolódhatunk, mintha csak beszélgetnénk. Ráadásul a terapeutával való kapcsolat, összehangolódás is több csatornán zajlik, mivel az alkotó folyamatban ő is aktív részt vállal: vizuális, auditív, taktilis (érintés) interakciókon keresztül is kommunikál, nemcsak szavakkal.

• Tanulás modell útján (tükröző-funkciók)

Az idegrendszerünk tükör-neuronjai teszik lehetővé, hogy másokat utánozva elsajátítsunk bizonyos gesztusokat, mozdulatokat, átvegyünk speciális érzéseket. A művészetterápiában a terapeutának (és a csoporttagoknak) egyfajta modell-szerepük is van. A terapeuta – különösen a mozgásterápiákban - bemutathat olyan mozdulatokat, amelyek speciálisan segítenek egy-egy érzelem átélésében, kifejezésében. De ugyanígy, például a képzőművészetet alkalmazó terápiákban is vannak ún. „hívóképek”, szimbólumok, technikák, gyakorlatok, amelyeket „eltanulva” a terapeutától tovább vihetünk és bármikor hasznosíthatunk saját érzelmi állapotaink regulációjához.

• Földelés

A földelés különösen akkor nagyon fontos, ha valakit a folyamatosan ható negatív gondolatai, érzései vagy testi tünetei ellenállhatatlanul „sodornak”, azaz képtelen abbahagyni a rágódást, a folytonos szorongást, önmaga, testi funkciói állandó figyelését, stb. Ilyen esetben azok a technikák, amelyek átmenetileg fókuszt nyújtanak, s ezáltal segítenek kikapcsolni az ördögi kört, szó szerint elsősegélyt jelentenek. Így működik például, ha a figyelmet egy képzőművészeti alkotás elkészítésére, vagy egy mozdulatsor (tánc) kivitelezésére fordítjuk. Ezek a fókuszált folyamatok azon túl, hogy képesek szüneteltetni a stresszreakciót, a feldolgozást is előrevihetik.

Példaként említeném a mostanában népszerűvé vált felnőtt színezőkönyveket, hiszen a színezgetés koncentrációt igényel, s ezáltal átmenetileg eltereli a figyelmet a stresszkeltő érzésről. (Számos egyéb hatásáról itt olvashatnak.) De ugyanezt a célt szolgálhatja a firkálgatás is, ráadásul, ha tudatosan csináljuk, például „zentangle” technikával, igazán szép műalkotások is születhetnek.

• Lehorgonyzás

Hasonlóan hat a földeléshez, de annyiban több, hogy a megnyugtató ingert – mint egy horgonyt - többszöri ismétléssel összekapcsoljuk a keletkező nyugalom-érzéssel, annak testi-lelki élményével, kialakítva egy rövid kis rituálét önmagunk (vagy egy csoport) számára. A gyakorlás során a „horgony” kiváltó ingerként beindítja a megnyugvás fiziológiai (testi, érzelmi) folyamatait. A rituálé részévé válhat egy elképzelt kép, egy kedves tárgy, zene, valamilyen hang vagy mozdulat. Ha begyakoroljuk, valódi segítségül szolgálhat, amikor a zavaró érzések ránk törnek. Ilyen például a biztonságos hely technika is, de számos más egyénre szabott gyakorlat kialakítható. Például bizonyos zeneszámok hallgatása vagy adott légző-, relaxációs gyakorlatok elvégzése ugyanilyen hatású.

Felhasznált irodalom: Malchiodi, C. (2016). Expressive arts therapy and self-regulation. Retrieved at Psychology Todayat https://www.psychologytoday.com/blog/arts-and-health/201603/expressive-a...

Képek: saját készítésű, illetve a Pixabay.com oldalról

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

Pszichológiai témájú olvasnivalók a Lelkizónán

További írások és a képzőművészet aktuális hírei a Facebook GalleryPsziché oldalán

A témához kapcsolódó cikkek:

5 remek művészetterápiás technika

Stresszkezelés és művészet

Találj egy helyet, ahol biztonságban érzed magad!