2017. ápr 08.

Mosolyogni tessék!

írta: ur.anita
Mosolyogni tessék!

smile-191626_1280.jpg

1967-ben egy San Francisco-i fiatalember olyan természeti népek után kutatott, amelyek annyira elzártan élnek, mintha egy másik bolygón lennének. Paul Ekman nem is akármit kutatott, hanem az emberi arckifejezéseket. A mosolyra vonatkozó tudományos megállapításai több, mint érdekesek: 19 különféle mosolyt különböztetett meg, de ezek közül csak egy a valódi. A valódit mi teszi azzá? És jó-e, ha akkor is mosolygunk, ha éppen semmi kedvünk hozzá?

Ekman évekig tanulmányozta az emberi érzelmeket tükröző arckifejezéseket, több antropológiai vizsgálatot folytatott, többek között egy külvilágtól teljesen izolált új-guineai törzset is felkeresett, amelynek tagjai fényképekről tökéletesen felismerték a nyugati emberek arckifejezései alapján az érzelmeket. Kísérletei bebizonyították, hogy ez a hét alapvető érzelem a világ minden táján egyetemleges: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem, érdeklődés. Felfedezése azért nagy jelentőségű, mert bebizonyította, hogy az örömre való képesség velünk született, univerzális adottságunk, nem pedig kultúrafüggő vagy tanult dolog.

girl-500866_1280.jpg

Tudományos módszerekkel analizálva atomjaira szedte szét a mimika legkisebb különbségeit is, így összesen 19 különféle mosolyt írt le, amelyek közül 18 nem valódi, de mégis nagyon hasznos a számunkra. Álarcként szolgálnak, ha nem akarjuk, hogy mások képet kapjanak valódi érzelmeinkről. Az akaratlagosan az arcunkra csalt mosoly nélkülözhetetlen segédlet a társadalmi és kommunikációs útvesztők labirintusában, időnként életmentő lehet, ha tudunk egy álmosollyal derűsnek, pozitívnak és kiegyensúlyozottnak tűnni akkor is, ha belül majd fel robbanunk vagy csalódottak vagyunk. A "keep smiling" az önkontroll egy formája, ami ugyan nem igazi, de a társadalmi normáknak megfelelő viselkedés a beilleszkedésünket és sikerességünket segíti.

woman-429995_1280.jpg

A mosolygásnak csak egy fajtája valódi: amikor nem csupán a szájszeglet húzódik felfelé, hanem ezzel egyidőben a szemek is kissé összeszűkülnek, és megjelennek a nevetőráncok a szemek sarkában, az orca felső része pedig megemelkedik. Tehát csak akkor tükröz az arcunk valódi boldogságot, ha összehúzódik a szem körüli izomzat is, "a szeme is nevet" - mondja a szólás, amely kitűnő megfigyelésen alapszik. Az egyetlen, valódi mosolyt Ekman egy francia fiziológus tiszteletére Duchenne-mosolynak nevezte el. Ezeket a mosoly hatására működésbe lépő izomkötegeket nem tudjuk akaratlagosan mozgatni, illetve egész pontosan a kutatások szerint az emberek elenyésző kisebbsége, kevesebb, mint 10 százaléka képes különösebb erőfeszítés nélkül bármikor Duchenne-mosolyt produkálni, de legtöbbünknek ez nem megy.

woman-1031000_1280.jpg

Egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat érdekes megállapítást tett. Ne csüggedjünk, ha nem vagyunk képesek egy nehezebb helyzetben spontán valódi mosolyt csalni az arcunkra, ilyenkor - különösen stresszhelyzetben: pl. orvosi vizsgálat vagy egy vizsga alkalmával a magunkra erőltetett mosoly is segíthet a stressz-szintünk csökkentésében. A Kansasi Egyetem két pszichológusa, Tara Kraft és Sarah Pressman azt találta, hogy a szándékolt mosoly is befolyásolhatja a fizikai állapotunkat. A kísérletben három csoportba osztották a résztvevőket: az elsőben a Duchenne-mosolygók, a másodikban az utasításra  mesterségesen mosolygók, a harmadikban a semleges arckifejezésűek voltak. A mosolygásra mesterségesen késztetett részvevők (egy evőpálcikát a szájukban tartva idéztek elő magukon mosolygós mimikát) mérhetően jobban bírták a terhelést az egyáltalán nem mosolygó társaiknál. A Duchenne-mosolyos csoport volt az, ahol a legkevésbé emelkedett a pulzus és a stressz a feladatok során. Érdekesség, hogy azok, akik csak a szájukban tartott pálcika miatt mosolyogtak, nem teljesítettek sokkal rosszabbul náluk.

Ez az eredmény arra utal, hogy a mosolygás akkor is segíthet a stressz leküzdésében, ha valójában nem vagyunk boldogok. Tehát: mosolyogni tessék! Sokat. :-)

forrás: Stefan Klein - A boldogság képlete (Laurus Kiadó, 2007)

Ur Anita, coach

További írásaimat az Örömterv blogon olvashatod. Ha pedig szeretnél még több Lelkizóna-cikket olvasni a pozitív pszichológia témaköréből - szubjektíven, a hét minden napján más szerző tollából, akkor csatlakozz a facebookon!

Mentés

Mentés

Mentés

Szólj hozzá

boldogság