2018. jan 22.

A tél is jó

írta: SzEGy
A tél is jó

soap-bubble-1959327_640.jpg

A lépcsőházunkból a januári reggel hideg, tiszta, csípős levegőjére kilépve elégedetten állapítottam meg, hogy tél van, és ez jó. Aztán az álom közelségétől még puha, süppedékeny, a későbbi aktivitás, dolgozás, sürgölődés kapkodásától pedig még mentes belső csendemben csak úgy hagytam, hogy visszhangot verjen a gondolat. A válasz nem is váratott sokat magára. Eszembe jutott, hogy nem álságos ez tőlem?

Hiszen néhány napja még az arcomat simogató szellő langyosságát dicsérgettem. A felhőssége és nedvessége ellenére is kellemes, tavaszias hangulatot, ami a több éves meleg rekordokat döntögető hőmérséklettel körüllengte az év kezdetét. Igen. Igaz. Így volt. Beismerem.

Képzeletbeli vállrándítás után úgy döntöttem, hogy most ez nem zavar. Kérem szépen, ez nem opportunizmus[i] a részemről (vagy ha mégis, akkor is csekélyke).

Csak azért sem veszem fel a kekeckedő belső kritikusom által odadobott kesztyűt. Én igenis szeretem a telet (a magam módján). Kedvtelve nézem a munkába siető emberek körül lengedező reggeli párapamacsokat. Kis híján kedvelem (na jó ez már csúsztatás) azt is, mikor a levegőnek, szélnek foga van, ha nem is olyan nagyon, mint a tavasz közeledtét, de ugye itt kiszavazásról szó nem volt.

„- Hogyan nyeri el valaki a boldogságot?

- Úgy, hogy megtanul, elégedett lenni azzal, amije van.

- Akkor hát semmit sem kívánhatunk?

- Dehogy nem, feltéve, ha olyan a beállítottságunk, mint azé az apáé, akivel a szülőosztályon találkoztam.

Az ápolónő így szólt hozzá:

- Tudom, hogy ön fiúra számított, de kislánya született.

Mire a férfi:

- Nem tesz semmit, hisz azt szerettem volna, hogy kislány legyen, ha nem fiú lesz.”[ii] baby-3065476_640.jpg

Kell ez a hideg. Jó ez a hideg. Már nyomta is a sódert a lendületre talált racionalitásom:

A hideg fontos nekünk és hasznos. El kell, hogy pusztítsa a kórokozókat körülöttünk.

Máris mennyivel barátságosabb mikrobiológiailag[iii] a buszon, a villamoson a levegő, és a kapaszkodók vasa is, ha nem tobzódnak rajta szaporodó bacilusok.

A mínusz tíz fok felér egy jó alapos fertőtlenítéssel. Hurrá! Reszkessetek felső légúti fertőzésekért felelős miazmák [iv]!

A gazdák is várják az igazi telet, hálásak a lassan beszivárgó nedvességet biztosító, védő hótakaróért, csakúgy, mint a kitartó, száraz hidegért, ami a gyümölcsöskerti kártevők elleni harc erős, biztos és természetes fegyvere.

orchard-997756_640.jpg

Indiában azt is megtanították nekem, hogy a tél nem halott időszak, hiszen ilyenkor telítődnek a növények azokkal az energiatömegekkel, amiből aztán tavasszal kihajtanak, és nyáron virágzanak, termést hoznak. Csak éppen télen nem látszik, holott a belső energiaháztartás szempontjából nagyon pozitív időszakról beszélünk. A jövőnek szóló erő és energia felhalmozásáról.”[v]

Igen, gondolhatnék még ilyen hasznos, komoly dolgokra. Csakhogy ehhez most semmi kedvem.

Ha nem látják, vagy nem figyelik, abban a pár kint töltött percben inkább vigyorogva idétlenkedek, szórakozom a magán párafelhőm átformálásával. 

"Gömbölyűen kell élni az életet, görgetni szerteszét.

Soha ne veszítsd el a gyermeki lelkesedésed.

Így, jól mennek majd a dolgaid."[vi]

bubble-1896125_640.jpg

Na, jó, vegyük át még egyszer. Ha utálom is a szőrszálhasogatását, nem hurroghatom le teljes meggyőződéssel a belső kritikusomat, hiszen elég régóta jól ismerjük egymást. Velem van, mióta az eszem tudom.

Abban igaza van, hogy alapvetően gyengén viselem a hideget, mert hiába van rajtam a gondosan, hosszú évek alatt felhalmozott bálnazsír, a levegőnek kitett részeim semmi perc alatt lehűlnek, ezért aztán babás bugyolálásba bújok a pár perces kint léthez is. Akkor meg?

Egyszerűen nem szeretem, ha belejavít. Nem csípem, ha helyesbít. Ne mondja meg, hogy én mit érzek.

Ez magánügy, méghozzá teljesen. Azt érzem, amit éppen érzek, neki meg semmi köze hozzá.

Még nekem magamnak sincs ebben irányító szerepem, nem dönthetem el (sajna vagy hála Istennek), hogy mostantól ezt szeretem, ezt kedvelem, ezt meg nem.

Sokkal inkább vagyok ezen a téren megfigyelő, mint vezető.

Lehet az érzésem teljesen kusza és irreális, az érzések már csak ilyenek. Múlékonyak, jönnek, mennek, megváltoznak.

Magyarázhatom őket, ahogy csak jól esik, de nem én irányítom, hogy milyenek legyenek.

Esetleg abban van némi befolyásom, hogy mennyire dőlök alájuk. Mennyire engedem, hogy átcsapjon rajtam. Mennyire hagyom, hogy elhatalmasodjon felettem. Van, hogy direkt asszisztálok is hozzá, bedőlök, mint a motoros a kanyarban, és előfordul, hogy a józanságom (vagy a törekvésem, amivel ennek megőrzéséhez ragaszkodom) segít visszabillenni az egyensúlyom felé.

bubbles-1956087_640.jpg

Szóval miért örülök most? Egyáltalán, miért is kéne örülnöm a nagy nehezen beállt télnek, ha egyébként kimondottan nem vagyok a tél rajongói klubjának a tagja?

Talán mert minden kényelmetlenség ellenére megnyugtató, hogy télidőben tél van.

Ez ugyanis erősíti valahol belül, azt az elképzelést bennem, hogy a világunkkal alapvetően minden rendben van, nem fordult még ki egészen a tengelyéből.

És ez jó.

 

Szabóné Erdős Gyöngyi, pszichológus

 

Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről!

Lelkizóna írások a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven. 

 

 

[i] Opportunizmus (latin eredetű): megalkuvás, elvtelen, a pillanatnyi előnyért, haszonért gerinctelen alkalmazkodás

[ii] Anthony De Mello: Abszurd egypercesek, Korda Kiadó, Kecskemét, 2000.

[iii] A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. Tradicionális megközelítésben voltaképpen három nagy szakterületet foglal magába: virológiát, bakteriológiát és az immunológiát.

[iv] Miazma (görög eredetű): fertőző anyag, baktérium, folt, piszok, szennyeződés, mocsok

[v] Popper Péter: Tűnődések napról napra, Saxum Kiadó Kft., 2010.60. 

]vi] Napsütötte Toszkána /Under the Tuscan Sun, 2003./ című filmben idézve, állítólag Federico Fellini mondása

Szólj hozzá

tél hangulat természet érzések csend