Gyakorlatok modern eladóknak
Virágozzék a magyar kereskedelem, és a cseresznyefa! Avagy, hogyan légy öntudatosan defenzív, hogyan védd meg magad a vevők általi életveszélyes kizsákmányolástól?
A hazai munkavállalók munkamorálja országszerte régen tapasztalt, negatív csúcsokat dönget. Bár természetesen nem csak a kereskedelem területén, és minden tiszteletem a kevés kivételnek, akitől ezúton, a gyorsan messzire szaladt képzeletem miatt is sűrű elnézést kérek!
Nem vitatom, hogy a szolgáltató szférában általánossá váló alaposan lefagyott lelkesedésben szerepet játszanak a saját realitástudatunkkal konokul ütköző, hivatalosan hintett mítoszok a fülsiketítően dübörgő gazdaságunkról, és mellette a mégis megszavazott teljesen természetes ingyen túlóra is megtette a magáét. Ráadásul mindenhol ott van a Pocsék Áruk Fórumát minduntalan megszégyenítő folyamatosan ellenőrzött és ettől aztán tényleg nyilván garantált áruminőség.
A heten találtam ehhez egy hatékonyan nyomatékosító jelmondatot:
Ami nem kínai, az mind hamisítvány!
A kis hazánkban továbbra is rendületlenül megvalósuló (lásd még továbbélő ideológiai csökevény a) „Népek barátsága” jeligére, még mindig kéz a kézben együtt járnak a nyugati árak a balkáni bérekkel.
Van tehát vádolható, felmutatható előzmény és felsorakoztatható ok elég.
Mégis szeretném segíteni egy kissé a folyamatot az ebbe az írásba foglalt, csekély tapasztalatom közreadásával, hogy a félig se képzett, és naná, hogy ingyért hajszolt, viszont rögtön a mély vízbe dobott kereskedelmi segéderőink mihamarabb öntudatos és magukat hatékonyan megvédő, a többiek közé jól illeszkedő modern eladókká avanzsálhassanak.
Bemelegítésnek jöjjön talán egy helyzetgyakorlat kezdők számára:
Hatalmas ruházati osztályon vagy eladó, naná, hogy egyes egyedül.
Lézeng bent pár vevő is.
Vedd fel az önvédelmi alapállást: Fordulj a közeledő vevőnek háttal (farral)!
Ne nézz rá!
Tégy úgy, mintha a legkisebb gondod is nagyobb lenne nála!
Csukd be a füled! Na jó, a gyengébbeknek és az egészen kezdőknek engedélyezett a hallás is, csak nehogy odafigyelj a vevőre!
Tartsd szem előtt, hogy a vevőkkel csak kimérten, határozottan és durván lehet bánni! - Emlékeztető, ha elfejtetted volna: A Főgóré, az legyen kedves és segítőkész, mert neki nem mindegy, miből mennyi fogy! Neked viszont pont teljesen nyolc.
Sőt bátran szidhatsz, bírálhatsz, fitymálhatsz minden egyes darabot a láthatóan használatban lévő próbafülkék mellett, vagy a blokkolás közben, de legalább a szádat huzigáld magad elé motyogva!
Minek rejtenéd véka alá, hogy tudod, az is hibbant, aki itt, ezt megveszi?
Szolgálatkész minimálbérért?
Majd még ideszoknak mind! Nincs neked elég bajod?
Nehezítés:
A vevő észrevett téged és nem tágít, köszörülgeti a torkát.
Még udvarias, de ne engedd, hogy ez a látszat elaltassa egészséges gyanakvásodat!
Ne engedd közelebb!
Próbálj észrevétlenül hátrálni!
Ki tudhatja, mit jelent, hogy köszörülgeti a torkát? Hátha ragályos a torokgyíkja? Küld el gyógyulni, melegebb éghajlatra!
Még bizonytalan? Úgy kell neki! Próbálj meg tudomást sem venni róla!
Folyamatosan tartsd szemmel! Kering körülötted, mint a keselyű.
A legfontosabb teendőd ilyenkor az óvatos hátrálás, valami biztosabb fedezék felé.
Figyelj, nehogy sarokba szorítson!
Véletlenül se látszódj megközelíthetőnek!
Mozogj gyorsan, cikázó és oldalazó mozgással a lengőajtók felé!
Nincs egérutad? Akkor kezd el a guruló kocsidon lévő, még lepakolatlan báláidat erősen, határozottan és egyenesen felé tolni!
Kiabálj rá! Nem veszi észre, hogy útba van? Vakegér!
Nehezítés:
Állsz a pult mögött, tehát kevesebb helyed és esélyed van elvegyülni, elrejtőzni, elmenekülni.
Persze azt most ne emlegessük már fel, hogy csak az önvédelem területén egészen naiv és hanyag kezdő alanyoknak nincsen arra idejük, hogy a megfelelő pillanatban, tisztes távolba elmászkáljanak a pult mögül, a vevőszennyezettség szempontjából sokkal védettebb és nyugodtabb hátsó traktus, a raktár területek irányába.
Most már mindegy, hiszen állsz a pult mögött, de ha kedves az életed, ne vedd fel a szemkontaktust!
Hátha elunja. Vár? Hadd várjon! Minek jött ide?
Bőven van, amivel elfoglalhatod magad, szeletelj, méricskélj, törölgess, vakarózz, egyél, nyomkodd a telefont, pakolgass, dobozolj, rendezgess, de ne figyelj rá!
Hát hiába beszélek neked? Mégis ránéztél!
Nem érzed a veszélyt vagy imádsz kockáztatni?
Ha mindenképpen dolgozni akarsz, legalább ne kapkodj, a te munkaidőd még nem telt le, hiszen van belőle bőven.
Hegyezd ki gondosan, nyugodtan a ceruzádat!
Még a sminked ellenőrzését sem fejezted be!
Igazítsd meg a csomagolópapírok sarkait elvágólagosra!
Hessegesd el a legyeket a felvágottról!
Töröld le a pultodat egy Noé előtti időkből ottmaradt meghatározhatatlan színű ronggyal, itt-ott a kolbászkákat is letörölheted, vagy a sajtokat, szeletenként!
Találd meg a tavalyi váltótársad egyszer használatos kesztyűjét és nézegesd magasra tartva!
Előadásod apró felugrásokkal színesítheted, olyanformán, mint aki egeret, patkányt, csótányt, vagy más kifejezetten oda nem illő dolgot lát, és bár a szeme meglehetősen kimered a látványtól, de tudja, hogy figyelik, ezért mégsem akarja azt az ijesztő valamit, olyan nagyon észrevenni.
Nehezítés:
Minden józan érv dacára mégis ránéztél a vevőre, ráadásul meghallottad, mit beszél, erre persze, hogy felbátorodott.
Nincs mit tenni, innentől beszélni fog hozzád folyamatosan, mintha téged érdekelne, hogy a nénikéje milyen diétán van, vagy a keresztlánya mekkora hálóinget hord és milyen súlyos lett hirtelen a szomszédjának a vizelési panasza, azt követően, hogy... Innentől már nincs szerencséd, mert ha a vevő elkezd beszélni, akkor megosztja veled, hogy milyen napja volt, garantáltan sajnáltatni fogja magát és majd az együttérzésedre bazíroz.
Ha már hallgatod is, de legalább ne bátorítsd!
Neked tényleg nem használ a szép szó! Megőrültél? Ne mosolyogj és főleg ne biztasd!
Ne bólogass!
Teljesen elment az eszed? Már nem emlékszel? A vevő a ragadozó, akinek a te gyenge húsodra fáj a foga! 
Légy mindenre elszánt! Utasítsd rendre és nehogy elérzékenyülj!
Komolyan nem értelek! Hát semmi sem ragadt rád az okításból?
Még majd barátkozni kezdesz vele! Elfelejtetted, hogy az életerődre tör?
Maradj a tárgynál és az egyszavas tőmondatoknál!
A legjobb, ha mindenre azonnal rávágod, hogy nincs! Nem is volt, nem is lesz!
Nem kutakodunk reményt keltően a pult alatt, nem édesgetjük magunkhoz, hogy aztán közelebb kerülve majd csúnyán megmarhasson.
Végső nehezítés:
Az összes figyelmeztetést semmibe vetted, te aztán tényleg nehezen tanulsz!
Hiába kértelek, hogy kerüld el, ha jót akarsz magadnak!
Bármennyit ismételgettem, vésd már az eszedbe, a vevő veszélyes!
Most már ott van a közvetlen közeledben, teljesen kiszolgáltattad magad neki.
Legalább az utolsó tanácsot igyekezz megfogadni:
Bánj vele úgy, mint a különlegesen kiszámíthatatlan jószággal szokás: gyorsan, röviden és kesztyűs kézzel!
Semmiképpen ne hergeld fel, és ne etesd a rácsokon át!
Utoljára mondom, menekülj! Ez itt nem embernek és pláne nem neked való vidék!
Szabóné Erdős Gyöngyi, pszichológus
Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről!
Lelkizóna írások a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven.
