2020. feb 07.

4 ok, hogy introvertált módon (is) működj

írta: SzabóElvira
4 ok, hogy introvertált módon (is) működj

Az introvertált személyiség erősségei

Az élet kihívásai afelé mozdítanak el minket, hogy extrovertált módon működjünk, azaz legyünk társasági emberek, igyekezzünk könnyedén kapcsolatot teremteni másokkal, forduljunk a külvilág felé, viselkedjünk fesztelenül idegenek között is. A pihenőidőnk, a napi üresjáratok jelentős részét is azzal töltjük ki, hogy a közösségi médián lógunk, ami szintén kifelé irányuló, társas tevékenység, tele ingerekkel. Ám egyre többet hallani arról, hogy a kiegyensúlyozott személyiségben egyensúlyban van az extrovertált és az introvertált működés. Az alábbiakban sorra vesszük, mik az introvertáltság előnyei és az introvertált személyiség erősségei.

man_lake.jpeg

Nincs olyan, hogy valaki tisztán extrovertált vagy introvertált, bár a legtöbb embernél megállapítható, hogy melyik tendencia erősebb a személyiségében. Valójában a két működésmód keveredik egymással, az extrovertált embereknek is vannak introvertált pillanataik, és fordítva. (Érdekesség egyébként, hogy a kifejezést eredetileg "extravertált"-nak mondták és írták.) Megvan az ideje annak, hogy a külvilág felé éljünk, és annak is, hogy befelé figyeljünk. Nézzük, mit tesz hozzá az introvertáltság az életünkhöz!

1. Összeszedett munka

A nagy irodaházakban dolgozók közül sokan szeretnének legalább néhány napnyi home office-t, amikor nyugodtan végezhetik a feladataikat. Ugyanis a folyamatos társas ingerek állandóan elvonják a figyelmet, és lehetetlenné teszik a koncentrációt. Ez különösen a precizitást és fókuszáltságot igénylő munkaköröknél zavaró – és sok hibát eredményez. Az extrovertált létben folyamatosan pezseg az élet – ám ha egy feladatra kell összpontosítanunk, az a csend és nyugalom introvertált légkörében kivitelezhető legjobban.

2. Tiszta fej, tiszta gondolat

A szociálpszichológusok megfigyelték, hogy a társas döntéshozatal esetenként kontraproduktív eredményekhez vezethet: a sokaságból elkezd kikristályosodni egy vélemény – gyakran a hangadók részéről –, és attól kezdve a csoport tagjai hajlamosak elfogadni azokat az érveket, amelyek alátámasztják ezt a véleményt, és elutasítani azokat, amelyek ellentmondanak neki. Pl. a kockázatok mérlegelésekor bizonyos körülményeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, másoknak kisebbet, ám ez nem felel meg a tényeknek. S mindez csak azon múlik, hogy ki a hangosabb, dominánsabb tagja a csoportnak, vagy kinek jobbak a társas befolyásolási képességei, és hogy ő neki mi a véleménye az adott kérdésről… Utólag sok esetben kiderül, hogy nem ez a vélemény volt a helyes, a célravezető, hogy kapitális hibát követtek el, ám a csoportdinamikából fakadó észlelési torzítás lehetetlenné tette a racionális gondolkodást.

young_people_meeting2_1.jpeg

Éppen ezért érdemes a csoportos megbeszélések előtt időt szánni arra, hogy egymagunkban kikristályosítsuk az álláspontunkat, mások álláspontjának ismerete nélkül. A megbeszélés során úgyis beindul majd a csoportdinamika (és sok esetben szerencsére jó irányba halad) – de legalább tiszta fejjel érkezzünk oda.

3. Az introvertáltság előmozdítja a kreativitást

A kreatív emberek képesek új összefüggésben látni, újféleképpen kombinálni a meglévő dolgokat. Habár a nagy felismerések, újító ötletek bármikor, bárhol érkezhetnek (megesik, hogy baráti társaságban, egy jó beszélgetés hatására „világosodunk meg”), gyakran akkor pattan ki a fejünkből „a nagy dobás”, amikor magunkban vagyunk, és hagyjuk szabadon áramlani a gondolatainkat. Akár az egyedüllétben, akár egy közös brainstorming során jönnek elő a kreatív megoldások, minden esetben megelőzi őket az adott területtel való beható foglalkozás. Vagyis az elmélyülés.

writer-1421099.jpg

4. A dolgok mélyebb értelmének felismerése

Időről időre érdemes megállni az élet nagy pörgésében, és elgondolkodni azon, hogy „mi a helyzet”. Miért vannak, miért alakultak a dolgok úgy, ahogy. Azt az életet éljük-e, amit szeretnénk, vagy sem. Ha megspóroljuk magunknak ezt a kis magunkba nézést, akkor hamar oda jutunk, hogy nem mi alakítjuk az életünket, hanem csak történnek velünk dolgok. Csak az automatikus reakcióink mentén működünk, és nincsenek valódi választásaink.

Önreflexiónak nevezzük azt, amikor magunkba tekintünk, és megvizsgáljuk az érzelmeinket, lelkiállapotainkat. Életünk nagyobb összefüggéseinek megértése az önreflexióval kezdődik. Az önreflexió szükséges ahhoz, hogy rájöjjünk, „hányadán állunk”. Az önreflexióhoz pedig introvertáltság szükséges.

true-happiness-innerpeace-1-1441466.jpg

Mit jelent az introvertált működés? Az introvertált személyiség:

  • igényli, hogy elvonulhasson, mert
  • számára az egyedüllét pihentető;
  • a túl sok inger elfárasztja;
  • befelé fordul, sokat foglalkozik az érzéseivel;
  • merengő és keveset szól.

Időről időre akkor is szükségünk van az introvertált működésre, ha az alapszemélyiségünk extrovertált. Aki csak kifelé él, az a külvilág elvárásai szerint él, és elveszítheti önmagát.

Szabó Elvira prózaíró, könyvszerkesztő, pszichológus

patchwork_cover_v5.jpgElső könyve Patchwork címmel 2019-ben jelent meg.

A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – az ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!

Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_

A cikket Susan Cain: Az introvertáltak ereje c. TED-előadása inspirálta.

Szólj hozzá

önfejlesztés Szabó Elvira