2016. nov 08.

Meleg a gyerekem-mit tegyek? LMBT útmutató szülőknek

írta: Czecz Fruzsina
Meleg a gyerekem-mit tegyek? LMBT útmutató szülőknek

lj.jpg"Anya, apa! Beszélni szeretnék veletek" - sok szülő számára vészjósló ez a mondat... És vajon mit szólnak, ha a gyerekük azzal folytatja: a saját neméhez vonzódik? 
Mit (nem) érdemes tenni ilyen helyzetben? Mivel segíthetünk? Ebben mutat irányt Lászlóffy Julianna, pszichológus, akiknek szakterülete az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) témakör. 

Még a legelfogadóbb, meleg ismerősökkel rendelkező szülő számára is komoly nehézséget jelenthet, amikor gyermekéről kiderül, hogy azonos neműekhez (is) vonzódik. Nehezebb helyzetben van az a szülő, aki nem ismer LMBT személyeket, nincs információja, nincsenek kapaszkodói. Hiszen mint tudjuk, a kapcsolat, a kapcsolódás az, ami segít a megismerésben, segít az egymáshoz közeledésben.

Szexuális orientáció alatt azt értjük, hogy a személy érzelmileg és/vagy szexuálisan milyen nemű személy iránt érez vonzalmat. Ez alapján lehet valaki heteroszexuális, meleg, leszbikus, vagy biszexuális. A szexuális orientáció nem változtatható meg. Nem lehet kinőni. Nem választás, nem döntés kérdése. Nem lehet belőle kigyógyulni. Nem lehet, ugyanis nem betegség.

Az APA (Amerikai Pszichológiai Társaság- a pszichológusok legnagyobb szervezete) kiadványából, a DSM-ből (pszichiátriai betegségek klasszifikációs rendszere), már 1973-ban kikerült a homoszexualitás, mint mentális betegség.
A mai pszichológia affirmatív, azaz támogató szemléletet képvisel. Az LMBT páciensekkel foglalkozó terapeuták elszakadnak a hagyományos, patologizáló melegképtől, és biztonságos, elfogadó légkört teremtenek. Tisztában vannak azzal, hogy nem a "másság", hanem a homofóbia hat károsan a mentális egészségre – írja Malyon (1985) és Davies (1998).

A nemi identitás minden ember mélyen és egyedi módon megélt társadalmi neme, amely megegyezhet a születéskor tulajdonított biológiai nemmel, de el is térhet attól. Ha eltér, akkor beszélhetünk transzneműségről. Transznemű személyek esetében a legtöbbször már óvodás korban megjelennek a biológiai nemmel való ellenérzések (pl. "le akarom vágni a fütyimet", "ha nagy leszek, levágom a melleimet", stb.), és az ellenkező nemmel való azonosulási vágyak (pl. "én nem vagyok lány, én fiú akarok lenni"). Ilyen esetben a gyermek személyiségfejlődésére a legkárosabb az lehet, ha ezen megnyilvánulásokat tiltjuk, büntetjük, ignoráljuk.
Ezzel a gyermek legmélyebb és legigazabb önvalóját próbáljuk meg semmissé tenni, ami alapja lehet a később kialakuló pszichés zavaroknak.

Ugyanakkor, ha elfogadjuk és engedjük, hogy például biológiailag lány gyermekünk tüsire vágassa a haját, focizzon, nem erőltetjük a szoknyát és a rózsaszínt, és kiállunk érte a pedagógusok és az egész világ ellen is, akkor ez a támogatás hatalmas erőforrásként szolgálhat. Segíthetjük abban, hogy pszichésen kiegyensúlyozott és boldog életet éljen serdülőként, majd felnőttként.

LMBT gyermek szülőjének lenni nem könnyű. LMBT gyermeknek lenni még nehezebb. Nehéz akkor, ha nincs egy olyan elfogadó és megtartó családi közeg, ahol a fiatal merhet önmaga lenni. Titkolózások, hazugságok, félelem nélkül. Önmagunk vállalása és az önazonosság rendkívül erős pszichés erőforrás lehet. Ezek hiánya, illetve a fontos személyektől tapasztalt elutasítás alapja lehet különböző pszichiátriai betegségeknek (pl. depresszió, szorongás, szuicid késztetések).

Éppen ezért nagyon fontos a család részéről történő feltétel nélküli elfogadás és szeretet. Ez azonban nem egyszerű feladat. Komoly krízist jelenthet a szülőnek, amikor gyermeke coming out-ol (coming out - előbújás: az a folyamat, amikor a személy először önmagával, majd másokkal is megosztja a többségi társadalomtól eltérő szexuális orientációját és/vagy nemi identitását).
Ennek feldolgozását nem lehet siettetni. Pont úgy időre van szüksége a szülőnek, ahogy időre volt szüksége a fiatalnak is.

Sok félelem, szorongás előzi meg a szülőknek való előbújást. Egy fiatal felnőtt kliensem fogalmazott úgy, hogy előbb merné elmondani a szüleinek, ha megölt volna valakit, mint hogy meleg. De az a szülő, akit gyermeke megtisztel azzal, hogy beavatja életének egyik legmeghatározóbb történésébe, az a szülő valamit már letett az asztalra. Tudott olyan biztonságos szeretetkapcsolatot kiépíteni, ahol a gyermek meg mert nyílni, merte vállalni önmagát és azt, akit szeret. 

Nagyon sokan rejtőzködnek éveken, évtizedeken keresztül, vagy akár soha nem osztják meg szüleikkel, hogy kik is ők, és kit szeretnek. A bizalmon és szereteten alapuló szülő - gyermek kapcsolat fenntartásáért annyit tehet a szülő, hogy törekszik arra, hogy el tudja fogadni gyermekét. Ugyanakkor megjelenhet benne az önvád, az önhibáztatás is, ennek feloldása és átdolgozása elengedhetetlen. Olykor ez nem megy egyedül, ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, és a témában járatos pszichológus segítségét kérni.

Ha szívesen olvasnál még gyereknevelésről, látogasd meg a gyerekkelvagyok.net-et és a facebook oldalt

Szólj hozzá

gyereknevelés gyermek coming out LMBT