2017. máj 11.

Meddig lehet fokozni?

írta: SzabóElvira
Meddig lehet fokozni?

A munkaidő megnyúlásával, a megtanulandó tananyag felduzzadásával egyre nő a törekvés és igény arra, hogy kitoljuk az ébren töltött időt és agyunkat a végtelenségig munkára fogjuk – hogy valamiképp áthidaljuk a felénk érkező elvárások és a szervezetünk kapacitása közti szakadékot.

out_of_energy.jpg

A bevett gyakorlat…

A szervezetünknek megvan a maga természetes ritmusa: evés után emészteni szeret, és nem agymunkára fordítani a kapacitásait, a regenerálódáshoz naponta igényli a megfelelő mennyiségű alvást stb. Ezeket a természetes folyamatokat és ritmusokat igyekszünk felülírni különféle élénkítő hatású szerekkel – itt jön a képbe a kávé, a kóla, az energiaitalok, vagy akár a fekete és a zöld tea, amelyek valamilyen formában koffeint tartalmaznak.

Manapság semmi kivetnivaló nincs abban, ha az irodai munkanap során az ember felhörpint 3-4 kávét, vagy hogy az esti buliban egymás után tolják a fiatalok az energiaitalokat, és sajnos az is szinte már természetes, hogy az egyetemi/főiskolai vizsgaidőszakot csak élénkítőszerek masszív adagolásával lehet végigcsinálni. A kultúránk részévé vált a pörgés, hogy egyszerre sokféle terepen és szerepben kell helytállnunk (nemritkán szerepütközéseket menedzselve, például a munka és a magánélet között) – egy kezem is kevés lenne, ha elkezdeném számolgatni azokat a reklámokat, amelyek a fokozott terhelés alatti helytálláshoz kínálnak valamilyen segédletet. Sőt, mintha cikivé vált volna nem teleszervezni programokkal a napot – mintha egy ejtőzős-láblógatós szombat azt jelentené, hogy nem elég izgalmas az életünk…

young_people_meeting2.jpeg

Kétarcú koffein

Dr. Zacher Gábor azt nyilatkozta egy régi újságcikkben (Tesztplussz fogyasztóvédelmi magazin, I/3. szám), hogy a koffein – amely a legelterjedtebb élénkítő hatású alapanyag – megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, fokozott működésre serkenti az idegrendszert, ám az idegi áramköröket oly módon kapcsolja magasabb működési fokozatba, hogy inkább szétzilálja, mintsem szinkronizálja őket, ezáltal zaklatott, feszült lelkiállapotot eredményez, amely gátlóan hat a rövid távú memóriára, és a koncentrációt a legkevésbé sem segíti elő. S e sajátossága miatt igen kétarcú szer, mert hiába élénkít, a teljesítményt nem fogja javítani – mondhatni, amit az egyik kezével ad, a másikkal elveszi.

A függőség az függőség, hiába legális

Hosszú távon ráadásul a koffein olyan folyamatot indít el a szervezetben, amelyet hozzászokásnak, addikciónak nevezünk. Ha valaki három éven keresztül napi 150 mg koffeint visz be a szervezetébe (viszonyítási alap: egy kávé 100–120 mg koffeint tartalmaz), akkor az illető koffeinfüggőnek számít, a koffeinfüggőség pedig – legyen bár teljesen legális – lényegét tekintve ugyanolyan pszichopatológiai addikciónak tekintendő, mint a rendszeres heroin- vagy kokainhasználat, bár a hozzászokás természetesen lassabb, és az elvonási tünetek is jóval enyhébbek. A függőség lényege, hogy a szervezet hozzászokik egy bizonyos anyag rendszeres fogyasztásához, e szer hiánya pedig elvonási tünetekhez vezet, vagyis azt eredményezi, hogy bizonyos szervek, szövetek a megszokotthoz képest más mértékben vagy minőségben látják el a feladatukat. A koffeint elhagyóknak fejfájásra, fáradtságérzésre, levertségre, ingerlékenységre kell számítaniuk.

girl-1064658.jpg

Ráadásul a függőségnek van még egy igen fejbevágó következménye: a tolerancia, melynek lényege, hogy ugyanolyan hatás eléréséhez egyre nagyobb adagra van szükség, vagyis ugyanaz a dózis egyre kisebb hatást eredményez, és bizonyos idő elteltével már a függőség kialakulása előtti normális működési szint eléréséhez van szükség az adott szerre. Sőt, nagyon régi fogyasztók már el sem tudják érni a hozzászokás kialakulása előtti alapszintet – a rendszeres koffeinbevitel hosszú távon tartós nyomottságot eredményez.

Gyerek (és kamasz) kezébe nem való

A fejlődésben lévő szervezetben a rendszeres koffeinfogyasztás rontja a mozgáskoordinációt és a memória működését. Ennek ellenére manapság nem ritka, hogy már a 12-13 évesek is rendszeresen kávéznak, a buliban pedig sokak számára magától értetődő egy-egy energiaital bedobása. Az energiaitalok többnyire koffeint, glükózt és vizet tartalmaznak, és 3-4 doboz belőlük akut koffein-túladagoláshoz vezethet: hányingert, hányást, szapora szívverést, rossz közérzetet okozhat. Rendszeres fogyasztásuk a túlpörgetett anyagcsere és a csökkent éhségérzet miatt negatív energiaegyenletbe állítja a szervezetet, és fogyást eredményez.

party_smartphone.jpeg

Insomnia

Ha van a környezetünkben felsőoktatásban tanuló fiatal, akkor érdekes folyamatot figyelhetünk meg rajta: a félév elején kipihent és kisimult, majd' kicsattan az energiától, a félév előrehaladtával egyre sápadtabb és karikák jelennek meg a szeme alatt, majd a vizsgaidőszakba lépve már rettentően elnyűtt az arca és görnyedt a tartása, a vizsgaidőszak végére pedig úgy fest, mint egy zombi… S mintha az egyetemi követelményeknek nem lehetne máshogyan megfelelni, csak rendkívüli alvásmegvonással, amit jellemzően kávéval, energiaitallal, rosszabb – és szélsőséges – esetben amfetaminszármazékokkal érnek el (ez utóbbiak megemelik az éberségi és aktivációs szintet, stimulálják az agyat, és megnövelik az információfelvételi kapacitást – vagyis kitolják a rövid távú memória határait). A túlpörgetésnek azonban ára van: a szervezet átbillen a libikóka másik oldalára, és a fél nappal korábban még vibráló-pörgő vizsgázó kidurrant lufiként zuhan az ágyba (minél erősebb szerrel pörgette magát, annál nagyobb az összeomlás).

Egy nemrég megjelent hír is felhívja a figyelmet arra, micsoda ára lehet annak, pláne fiatalkorban, ha valaki egymás után dönti le a koffeines italokat:
http://inforadio.hu/bulvar/2017/05/16/tragedia_az_iskolaban_kavera_energiaitalt_ivott_-_meghalt_a_16_eves_fiu/

silhouette-1632912.jpg

A szervezet úgysem hagyja magát

Ha megpróbáljuk felülírni a szervezetünk természetes aktivációs-nyugalmi-regenerálódási ritmusait, és folyamatosan aktív működésmódra próbáljuk kényszeríteni, akkor előbb-utóbb kimerülnek az energiatartalékaink, és valamilyen módon bekövetkezik a visszacsapás. Valószínűleg megfázunk, elkapunk egy vírusos fertőzést stb. – mert a tartósan magas aktivációs és készültségi szint, azaz a folyamatos stressz negatívan befolyásolja az immunrendszerünk működését –, és ez rákényszerít arra, hogy visszavegyünk a tempóból.

A pörgős életmód trendjének következményei messzire vezetnek. A reggeli kávé, majd a délutáni kóla és az esti energiaital szokása apránként függőséget alakít ki a boltok polcairól könnyen utántölthető szerek iránt. Habár ezek legális függőségek, a lényegüket tekintve arról szólnak, hogy a napi működésünket „segédanyagokkal” biztosítjuk. Elérkezik a „szép új világ”.

Szabó Elvira

Kövesse a szerző írásait a Facebookon:
Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra

Szólj hozzá

életmód Szabó Elvira