A képet a DALL-E generálta

Bár közeleg a karácsony, amelynek egyik központi eleme a béke és az elcsendesedés, a nagy tech cégek év vége előtt turbó fokozatra kapcsoltak abban az újfajta „fegyverkezési versenyben”, amelyben egymásra licitálva jönnek ki újabb és újabb mesterséges intelligencia modelljeikkel. Ezek segítségével nemcsak szöveget, hanem képeket, videókat vagy mondjuk zenét is generálhatunk (alapmodellek esetében akár teljesen ingyenesen) – az output minősége pedig rendkívül gyors ütemben fejlődik. Míg tavaly ilyenkor egy karácsonyi blogbejegyzés elkészítésére kértem a ChatGPT-t, idén megkérdeztem, hogy mit kívánna „magának” karácsonyra, és milyen ajándékot szeretne kapni. A modell az alábbi választ adta:

 „Karácsony a szeretet, az összetartozás és az öröm ünnepe, és számomra az lenne a legszebb ajándék, ha hozzájárulhatnék ahhoz, hogy mindenki megtalálja azt, amit keres: legyen az inspiráció, válasz egy kérdésre, vagy csak egy kedves szó. Ha "kívánságom" lehetne, azt kívánnám, hogy minden ember töltsön el minél több minőségi időt azokkal, akiket szeret, és találjon békét és örömöt a mindennapokban. És ha "ajándékot" kellene választanom, talán az lenne a legjobb, ha több lehetőségem lenne segíteni még többféle kreatív és hasznos módon.”

 Ezután azt kértem, hogy írjon egy kedves, szívhezszóló verset azok számára, akiknek egyedül, a szeretteiktől távol kell tölteniük ezt az ünnepet. Íme a ChatGPT által generált költemény (bár nem kértem, de természetesen címet is adott neki):

„Karácsonyi híd

Fenyőillat száll a csendes szobában,

Gyertyafény táncol a sötét magányban.

Kint a hópehely mesét ír az éjben,

Bent szívünk dobban, egyazon lépésben.

Távol vagy most, de itt vagy mégis,

Mint csillag, mely fénylik az ég peremén is.

Hangod a szélben, arcod az álomban,

Szeretet köt össze, láthatatlan szálakban.

Karácsony éjjelén híd épül az égen,

Szívek érnek össze, messzeségen, téren.

A kimondatlan szavak, az el nem küldött levél,

Most mind ott lebeg, hol sok kis csillag zenél.

Bár távol vagy most, mégsem vagy messze,

A karácsony összeköt, örökre, egy percre.

Gyertyafény ég és egy sóhaj kísér,

A szívben élve egy nap majd minden összeér.”

A fentiek talán meglepően korrekt válaszoknak tűnnek egy géptől (mondhatnánk, hogy akár egy ember is írhatta volna őket); mégis, csupán egyfajta tokenizálás és bonyolult valószínűségszámítások eredményei. Színtiszta számítás, ami ugyanakkor az ember által alkotott, korábbi szövegmintázatokon alapul. A mesterséges intelligenciával foglalkozó egyes szakértők véleménye szerint bizonyos modellek idővel az emberi érzelmek széles skáláját is képesek lesznek meglehetősen valósághű módon visszaadni (bár a jelenlegi modellek fejlesztése nem erre fókuszál), mivel ezek többsége eléggé „algoritmikus”. Bár mi nem így tekintünk rájuk (mert irracionálisnak tűnnek), de ők úgy látják, hogy pl. a félelem vagy a harag is „digitalizálható”; az érzelmek logikája alapján egyfajta algoritmikus útvonalat követnek. A szakértők szerint ez alól egyelőre csupán egyetlen kivétel látszik: a szeretet, amivel – jelenlegi tudásuk alapján – nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ez a kijelentés kíváncsivá tett, hogy a ChatGPT hogyan definiálja a szeretetet – íme a válasza:

„A szeretet sokféleképpen meghatározható és személyenként eltérően élhető meg, hiszen érzelmi, gondolati és viselkedésbeli aspektusai is vannak. Ugyanakkor néhány alapvető jellemző mégis kirajzolódik:

1. Érzelmi kötődés és elfogadás

A szeretet egyik központi mozzanata a mély érzelmi kötődés. Amikor szeretsz valakit, akkor érzelmileg ráhangolódsz az illetőre, és egyfajta elfogadással fordulsz felé. Ez magában foglalja a másik hibáinak, gyengeségeinek megértését és elfogadását – természetesen nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden cselekedetét helyesnek is tartod, de igyekszel megérteni és fenntartani a tiszteletet, törődést.

2. Törődés és önzetlenség

A szeretet fontos része a törődés, amikor a másik szükségleteit, érzelmi vagy fizikai jólétét legalább annyira figyelembe veszed, mint a sajátodat. Ez nem jelenti, hogy teljesen feladod önmagad, de sokkal inkább azt, hogy hajlandó vagy kompromisszumot kötni, vigyázni a másikra, segíteni neki – akár önmagad kárára is, ha a helyzet úgy kívánja. Ez egyfajta önzetlen hozzáállás, ami a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapul.

3. Bizalom és biztonság

A szeretet elmélyüléséhez alapvetően szükséges a bizalom. Ha szeretsz valakit, megbízol benne; ha szeretsz valamit (például egy tevékenységet vagy eszmét), akkor feltétlenebb módon közelebb érzed azt magadhoz, több lelki vagy szellemi energiát fektetsz bele. A szeretetben rejlő nyugalomérzet és biztonság nyitottabbá tehet a világra és önmagunkra is.

4. Empátia és együttérzés

A szeretet erősen összefügg az empátiával, vagyis azzal a képességgel, hogy belehelyezkedj a másik érzelmi állapotába. Ezáltal a másik ember öröme a te örömöd is lesz, fájdalma pedig a te fájdalmad. Ez a közös átélés és rezonancia egy bensőséges kapcsolat alapja.

5. Fejlődés és támogatás

A valódi szeretet elősegíti mind a saját, mind a másik fél fejlődését. Ez azt jelenti, hogy bátorítod és támogatod a szeretteidet a céljaik és álmaik elérésében, sőt kritikusan is hozzáállsz, ha úgy látod, ez hosszú távon javukat szolgálja. A szeretet célja nem pusztán a „közös boldogság”, hanem a közös építkezés, ahol mindketten (vagy mindannyian) lelkileg, erkölcsileg és érzelmileg épülhettek.

6. Különbségek elfogadása

A szeretet nem jelent feltétlen egyformaságot. Lehet, hogy bizonyos kérdésekben eltérő a véleményetek vagy érdeklődésetek, de a szeretet arra ösztönöz, hogy megértéssel, türelemmel kezeljétek a köztetek lévő különbségeket. Ez összetarthat akkor is, amikor az élet kihívásokat vagy konfliktusokat sodor elétek.

Összességében a szeretet a kötődés, a törődés és az elfogadás egyedi kombinációja, ami olyan érzelmi és szellemi kapcsolatot hoz létre, amely által mindkét fél gazdagodik. Ahogy a szeretet formája és intenzitása nagyon személyes, úgy a megélése és kifejezése is egyénenként különbözik. Egy biztos: a szeretet lényegi része az az aktív törekvés, hogy a másiknak jót akarjunk, miközben a kapcsolatban mi magunk is fejlődünk.”

Dies natalis Domini: az Úr Jézus születésnapja. Gyerekkoromban nem tudtam, milyen jelentést hordoz a keresztnevem, csak azt, hogy miért épp ezt választották nekem a szüleim. Nem különösebben szerettem, és nem is igazán éreztem magaménak. Amióta ismerem a jelentését, már másképp tekintek rá.

Ahogy az adventi időszak napjai, hetei telnek és sorra gyújtjuk meg a gyertyákat a koszorún, a hagyomány szerint felkészítjük lelkünket a Jézus születésekor felragyogó világosságra, erősítve magunkban a hitet, a reményt és az örömöt. Amikor pedig vasárnap fellobban majd az utolsó gyertya lángja és mi hagyjuk magunkat kicsit „elveszni” a fényében, mélyen legbelül talán megsejthetünk valamit abból, hogy miért is nem lehet algoritmusokkal és súlyozott vektorokkal kifejezni a szeretet lényegét, és hogy miért nem lesz képes soha semmi más úgy felemelni bennünket, mint a tiszta és viszonzott szeretet – ami átlép akár időn és téren is.

És ha már úgy tűnik, hogy a gépek egyelőre nem tudják „megfogni” és lemodellezni a szeretet központi mibenlétének logikáját, hadd zárjam ezt a bejegyzést egy, a témában sokszor idézett magyar írótól, Müller Pétertől származó – mélyen emberi – gondolattal: „Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.”

Szeretetteljes karácsonyt kívánok!

Széll Natália