Nem kérdés, hogy a dicséret mennyire fontos a gyerekeknek. A megerősítések csodákra képesek, erőt, magabiztosságot adnak. Felnőttként is élénken emlékszünk egy-egy szülői vagy tanári dicséretre. Sőt, pontosan fel tudjuk idézni azt a büszkeséget, boldogságot is, amit akkor éreztünk, igaz? Ugyanez a helyzet a szidással is. Fülünkbe csengnek a szavak, látjuk magunk előtt a mozdulatokat és újraéljük a szorongást, megalázottságot, szégyent. 

Mit tehetünk, hogy minél jobban feltöltsük gyerekeink "pozitív raktárát", amiből évtizedeken át töltekezni tudnak? 
Milyen a jó dicséret? Mennyit és hogyan érdemes dicsérni?
7 tanács következik erről az érzékeny témáról: 

1. VEDD ÉSZRE A JÓT!

Az első, és legfontosabb, hogy nyisd ki a füled és szemed a dicsérnivaló helyzetekre. Ha világít a lámpa, működik a hűtő és folyik a csapból az ivóvíz, szinte észre sem vesszük, milyen jó dolgunk van. Csak akkor tűnik fel, mikor valamelyik elromlik. De mi köze ennek a neveléshez?
Ha egy gyerek kedves és együttműködő - tehát olyan igazi "jógyerek", sokszor nem tesszük szóvá. Ellenben ha hisztis, kiabál, durva, biztosan rászólunk. Ilyenkor megkapja -még ha szidás formájában is - a számára legértékesebbet: a törődést. Ha megtapasztalja, hogy az apró jó dolgokat is észrevesszük, egyre többször fogja ilyenekkel is magára irányítani a figyelmet. 

2. FOGALMAZZ PONTOSAN! 

"Nagyon ügyes voltál!" - tökéletes dicséretnek tűnik, mégsem az. Érdemes konkrétumokat említeni, hiszen így tud tanulni, fejlődni a kicsi. Pontosan mit csinált jól? Milyen viselkedést szeretnél megerősíteni? Ezeket fogalmazd meg neki. Akár vissza is lehet utalni hasonló példákra: ma nagyon ügyesen összesöprögette a morzsákat, és a múltkor is milyen kedves volt, hogy segített a sütés utáni takarításban. 

3. A DICSÉRETED 100%-OS LEGYEN!

"Jól van, most szépen köszöntél Mici néninek, nem voltál olyan udvariatlan, mint tegnap." A szavak szintjén ebben is dicséret van, a múltbeli negatív utalás viszont igencsak csökkenti a gyerek örömét. Ha dicsérsz, egy csipetnyi burkolt szidás se legyen benne!

4. NE HASONLÍTGASS! 

A gyereket önmagáért dicsérd, ne azért, mert valamiben jobb volt Petikénél. Magához képest fejlődött és ügyesedett, nem a testvéréhez, csoporttársához, szomszédjához képest. 

5. LEGYEN NÉHA KÖZÖNSÉG! 

Dicsérni leggyakrabban kétszemélyes helyzetben, vagy családi körben szoktunk. Ha néha összefutsz az utcán egy ismerőssel, és a gyerek is veled van, mesélj róla egy történetet. Ragadd meg az alkalmat, és dicsérd meg másnak is: Képzeld, milyen szépen hangsúlyoz már hangos olvasáskor Dórika! Sokat jelent, ha érzi, hogy büszke vagy rá, és örömmel mesélsz róla. Ezután még szebben fog hangsúlyozni, hiszen igyekszik igazolni a jó hírét. 

6. FIGYELJ A TESTBESZÉDRE! 

A szavak mellett a nonverbális üzenetek is nagyon fontosak. Guggolj, vagy hajolj le hozzá, nézz a szemébe, és úgy dicsérd! Így még jobb érzés lesz neki, és jobban meg is marad benne, amit hall. Főleg ha még érintést, ölelést, simogatást is adsz.  

7. NE ESS TÚLZÁSBA!

Jóból is megárt a sok... Ne áraszd el a gyereket, mert már nem lesz értéke az üres szavaknak! Legyen valós teljesítmény, valós indok a dicséret mögött! Nem az a fontos, hogy strigulázva meglegyen a napi 12 buksi simogatás, hanem hogy a kellő időben és a kellő módon megerősítsd. De akkor mindenképpen! 

Te hogyan, miért és mikor dicsérsz? 

Czecz Fruzsina
pszichológus

Ha további gyereknevelési témákra vagy kíváncsi, csatlakozz a Gyerekkel vagyok blog facebook oldalához!