Manipulált érzelmek
Hallgass a szívedre! – ismerős üzenet a könnyűzenéből és a politikából, reklámokból és önsegítő könyvekből! Valóban, mire is hallgassunk, ha nem a saját érzéseinkre?! Az érzelmeknek fontos szerepe van, de vajon mindig helytállóak és hitelesek az érzelmeink, vagy olykor tévutakra visznek? Felismerjük, ha manipulálják az érzéseinket? És mi van akkor, ha mi magunk tesszük mindezt?
Egy kis izgalom és némi magyarázat…
Schachter és Singer nevéhez fűződik az érzelmek kéttényezős modellje. Feltételezésük szerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak. Ez aktiváció, vagy izgalom azarousal, egy nem specifikus vegetatív fiziológiai aktivitás, ami az érzelmek egyik tényezője. A másik tényező az izgalmi állapot magyarázata. Azaz az érzelmek minőségét az határozza meg, hogyan magyarázzuk ezt a változást. Az érzelem okát külső, vagy belső oknak is tulajdoníthatjuk. Külső ok lehet más emberek viselkedése (pl. elhagyott a Béla), míg belső ok lehet akár egy gondolat is (eszembe jutott, hogy 3 éve ezen a napon hagyott el Béla). Ez idáig rendben is van, na de mi haszna ennek az unalmas pszichológiai ismeretterjesztésnek?
Most jön az adrenalin!
Az említett pszichológusok nem csupán elméleteket alkottak, bizonyítani is próbálták feltevéseiket egy – szó szerint – izgalmas kísérlettel. Kísérleti alanyaiknak adrenalin tablettát adtak, majd összezárták egy „beépített emberrel”, aki euforikusan, vagy dühösen viselkedett. Azok a kísérleti alanyok, akik nem tudtak a bevett szer (adrenalin) hatásáról erős érzelmeket éltek át, melyeket a másik személy hatásának tulajdonították. Ezzel szemben azok, akik tudtak az adrenalin hatásáról, vagy csak placebo (hatóanyag nélküli) tablettát kaptak nem kerültek a másik személy hatása alá.
Az adrenalin a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter. Aszimpatikus idegrendszer hatását közvetíti, vagyis; az „üss vagy fuss” reakció (készenléti reakció; Canon-féle vészreakció) egyik kulcshormonja.
Amikor a hormonok kísérleteznek…
Mit is jelent mindez és miért lehet fontos az életünkben? Egyes életszakaszainkban intenzív hormonális változásokon megyünk keresztül. Ilyen életszakasz a serdülőkor, a szülés előtti és azt követő időszak, illetve a klimax, menopauza időszaka. A hormonális változások hatnak az érzelmi állapotunkra. (Menopauza alatt pl. átélhetünk szorongás, hangulati labilitás, mert progeszteron szint csökken). Ez természetes és elkerülhetetlen folyamat, de nem mindegy, hogy úgy éljük meg, mint a fenti kísérlet azon alanyai, akik nem tudtak semmiről, vagy birtokában vagyunk a tudásnak. Ha ugyanis az izgalmi állapotunk – hormonális – okáról nem tudunk, akkor azt jó eséllyel környezetei tényezőknek fogjuk tulajdonítani és egy téves értelmezés következtében meglehetősen sok felesleges konfliktust okozhatunk magunknak, egy egyébként is nehéz élethelyzetben.
A tudás már fél siker!
Ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy hormonháztartásunk kiszolgáltatott áldozatai vagyunk, mint ahogy nyilvánvalóan arról sincs konkrét tudásunk, hogy az ösztrogénszintünk aktuális hogyan alakul. Némi önismeret sokat segíthet ilyen helyzetben – hormonszinttől függetlenül: ha érezzük, hogy feszültségszintünk magas - bármi legyen is az oka -, akkor ne a külső körülményeknek tulajdonítsuk ezt az állapotot. Ezeken a napokon lehetőség szerint kerüljük a frusztráló helyzeteket és a dühös „beépített embereket”. Sőt, nem csak az jelent segítséget, ha mi magunk tisztában vagyunk saját belső feszültségünkkel. Egy párkapcsolatban nyugodtan beavathatjuk párunkat, hogy itt és most éppen olyan „brrr” állapotban vagyunk, így ő sem fog megbántódni, esetleg mélyebb okok után kutatni, ha mégis ingerültebben válaszolunk, vagy érzékenyebbek vagyunk. A folytatásban: a 22-es csapdája, amikor a saját gondolataink hatnak az érzéseinkre...
Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus, a Kreatív pszichológia blog szerzője
Kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkekről! Lelkizóna: hét szerző írásai a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven.
