Hogyan legyél tudatos számítógép-használó?
Mindannyian ismerjük már a "tudatos vásárló" kifejezést: vagyis tisztában vagyunk azzal, mit kell (kellene...) tennünk azért, hogy korunk áru- és szolgáltatás-dömpingjében valóban csak a szükséges dolgokat vegyük meg; sőt, ha lehet, olyan terméket választva, amely a fenntarthatóság, környezetvédelem, méltányos kereskedelem szempontjainak is megfelel. Tudatos választás, önkontroll, minőségi és mértékletes fogyasztás. Ugyanezt vajon meg tudjuk csinálni az internet világában vagy a munkánk során, a számítógép felett görnyedve?
Nem vagyok benne biztos... gyerekcipőben jár még ez a terület: a tudatos digitáliseszköz-használat mozgalma, nehéz is ellenállni a kínálatnak, hiszen folyamatosan sok-sok új vonzó játékot, szuperérdékes alkalmazást, hasznos programot dobnak piacra a gyártók. A közösségi oldalak és hírportálok napi többszöri csekkolása is mindennapos tevékenységünk, nem beszélve arról, hogy legtöbbünknek a munkája napi 8-10 órában a számítógép előtt zajlik. Kevéssé kutatott terület még a minden eddigit (15 évvel ezelőtt még nagyon más felhasználói szokásaink voltak) felülmúló, gyakran az ébren töltött időnk több, mint felét számítógép-használattal töltött életmódunk egészségünkre, lelkiállapotunkra gyakorolt hatása.
A téma azért is kezdett el érdekelni, mert még a nyáron egy kb. egy hónapos nyári offline tudatos elvonulást választottam, írtam is erről ebben a cikkben. Mit jelentett ez a gyakorlatban? Nagyon korlátozottan és csak kevés ideig használtam a számítógépet és az okostelefonomat ezidő alatt, közben pedig igyekeztem ennek hatását tudatosan is megfigyelni magamon. Tapasztalataim összegzése: egyszerre volt frusztráló (valamiről lemaradok...) és végtelenül felszabadító (nem maradok le semmiről...) érzésem.
Találtam egy idevágó, tudományos megalapozottságú tanulmányt ebben a témában, amely figyelemreméltó megállapításokat tesz, ebből idézek néhány gondolatot. A tanulmány szerzője, Linda Stone a megfontolt számítógép-használat (és minden egyéb technológiai eszköz megfontolt használatának) szószólója, az ún. képernyő előtti légzésleállás jelenségére lett figyelmes, amelyet aztán egy orvosi team kutatása is alátámasztott. Mit jelent a képernyő előtti légzésleállás?
Több mint kétszáz, számítógépet és okostelefont használó embert figyeltem meg, munkahelyükön, otthonukban és kávéházakban. Túlnyomó többségük visszatartotta a lélegzetét, vagy csak nagyon felületesen lélegzett, különösen e-mailek megválaszolása közben. Sőt a számítógépnél ülés során gyakran a testtartásuk is helytelen volt, ami még inkább hozzájárult a korlátozott légzéshez.
A képernyő előtti légzésleállás tehát egy valós opció lehet ebben a tartósan fennálló helyzetben. A vizsgálatokat alátámasztó orvoscsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy a lélegzet visszatartása jelentősen növeli a stresszel összefüggő betegségek kockázatát. Ugyanis az oxigén, a szén-dioxid és a nitrogén-monoxid egyensúlya felbomlik ilyenkor a szervezetünkben, megzavarva a biokémiai működésünket. Hosszútávon krónikus stressz-állapotba is kerülhetünk így, mert ez a fajta, akár több órán át tartó felszínes légzés az "üss vagy fuss" állapota irányába mozdítja a szimpatikus idegrendszert. Szervezetünk ilyenkor testi aktivitásra készül, de nem történik más, mint ülünk továbbra is a gép előtt és e-mailekre válaszolunk, mivel azonban rendkívül impulzív állapotba került a testünk, ezért "túlfogyasztásra" rendezkedik be. Vagyis ilyenkor igyekszünk minden rendelkezésre álló erőforrást elérni az élelemtől (nassolás) az információig (csak ránézek a hírekre), és újra és újra - szinte kényszeresen - elővesszük az okostelefonunkat. Képzeljük el, miféle hatással van ez a szervezetünkre, ha naponta sok órán keresztül hasonló állapotban vagyunk!
A szerző is hangsúlyozza azt a tényt, hogy nem a technológia fejlődését kell hibáztatnunk, és korántsem biztat arra, hogy dobjuk a kukába valamennyi okoseszközünket. Sokkal inkább a hogyan a fő kérdés: hogyan használjuk valóban okosan a digitális kor nyújtotta vívmányokat. Hogyan tudjuk saját ingerkereső működésünket kontrollálni és a számítógép-használat egészségünkre gyakorolt káros hatását minimalizálni?
Linda Stone két egyszerű ötletet javasol. Az egyik a légzés-kontrollra vonatkozik. Ugyanez a kutatás ugyanis azt is kimutatta, hogy az olyan foglalkozású emberekkel - zenészek, sportolók, táncosok, katonai berepülő pilóták -, akik a megfelelő légzéstechnikát már elsajátították, mert a munkájukhoz nélkülözhetetlen, nem fordult elő a képernyő előtti légzésleállás.
Az ütemes mély légzés - más néven rekeszizomlégzés - segít nyugalomba hozni a szimpatikus idegrendszert, valamint támogatja az éhség- és jóllakottságérzetet és az egészséges szervi funkciók több területét is irányító paraszimpatikus idegrendszer dominanciáját.
A másik javaslat a munkavégzés közbeni tudatos és rendszeres felállásra, sétálásra, nyújtózkodásra vonatkozik. Egy pár perces sétával, végtagjaink kinyújtásával és megmozgatásával, gerincoszlopunk egyenesbe hozásával, lábaink járásra használásával máris nagyon sokat tehetünk a digitális egészségkárosító hatások csökkentéséért.
A kettő ötvözése pedig adja magát: félóránként 3-5 perces séta néhány - ha lehet, friss levegőn végzett - mély ki- és belégzéssel meghozhatja a várt egészségvédő eredményt. Nem beszélve arról, hogy ez a szokássá tett és nem csupán alkalomszerűen végzett technika jelentősen hozzájárulhat a szellemi képességeink frissen tartásához is. A gép mellett elszürcsölt kávé és görnyedt háttal elmajszolt csoki helyett válasszuk a felegyenesedést, a sétát és a mély légzéseket néhány perc erejéig!
Forrás: Linda Stone - A tudatos számítógép-használat (in: Tartsuk kézben hétköznapjainkat!; HVG Kiadó, 2016.)
Ur Anita
coach
A szerző további írásait az Örömterv blogon olvashatod. Még több információt a Coaching neked honlapon találsz.
Ha tetszett, kövesd a Lelkizóna facebook oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb cikkekről! Lelkizóna: hét szerző írásai a hét minden napjára: pozitív pszichológia - szubjektíven.
