Itt a rossz idő, kevesebb a fény, több a hűvös, esős nap és ez hangulatunkra is rányomja bélyegét. Könnyebben leszünk nyűgösek, morcosak és ingerültek, mint ragyogó napsütésben.

Nem is gondolnánk, pedig pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy a rosszkedvnek számos  előnye lehet. Lássuk ezeket:

1. Rosszabb hangulatban pontosabb információfelidézésre vagyunk képesek.

2. Kevésbé befolyásol a kérdezés módja, vagyis jobban ellenállunk a kérdésben rejlő sugalmazásnak, szuggesztiónak.

3. Rossz hangulatban érvelésünk kevésbé szubjektív, jobban igazodik az adatokhoz, tényekhez és ezáltal meggyőzőbb.

4. Megfigyelőképességünkre is jó hatással van rosszkedvünk, például sikeresebbek vagyunk annak megítélésében, hogy valaki hazudik-e vagy sem.

5. Gondolkodásunk ilyenkor analitikusabb, konkrétabb, objektívabb. Míg jókedvünkben hajlamosak vagyunk megelégedni az első jónak látszó megoldással, addig rosszabb hangulatban további lehetőségek után kutatunk.

Persze nem árt, ha tudjuk, hogy a rossz hangulat nem azonos a depresszióval, ami tartós, heteken, hónapokon át fennálló lehangoltságot és energiátlanságot okoz. Ez utóbbira ugyanis nem jellemzőek a fenti előnyök. S persze az összképhez az is hozzátartozik, hogy jókedvűnek lenni sokkal jobb, nemcsak önmagunk, hanem a körülöttünk élők számára is. A kreativitásnak, az alkotásnak pedig kifejezetten kedvez a feldobott állapot.

(A téma alaposabb kifejtése Mérő László: Az érzelmek logikája c. könyvében olvasható.)

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna 

A Lelkizóna írásait kövesse a facebookon, hogy ne maradjon le a legújabb bejegyzésekről!

saját blog: Pszichológus a galériában