A stressz, mint kifejezés, nagy valószínűséggel mindannyiunk számára ismerős, hiszen az emberek mindennapi beszélgetésiben is elhangzik, hogy mennyi stressz ér bennünket a hétköznapok során akár egy vizsga, egy állásinterjú előtt vagy a munkahelyünk miatt. Aggódunk, hogy el fogjuk-e végezni a feladatainkat az adott határidőre, azonban a személyiségünkön és a szervezetünkön is múlik, hogy hogyan reagálunk ezekre a helyzetekre.

Kevesen tudják, hogy a biológiában és pszichológiában is használatos stressz szakkifejezést egy osztrák–magyar származású tudós, vegyész, endokrinológus, belgyógyász, Selye János nyomán használjuk 1936 óta a szervezet olyan állapotának a jelölésére, amelyben az egyensúly megbomlását külső vagy belső ingerek, fizikai és pszichikai terhelő hatások veszélyeztetik, és az egyensúly helyreállításához a szervezet részéről fokozatos alkalmazkodás szükséges.

A negatív stressz kialakulásának lélektani, élethelyzeti okai lehetnek – például amikor valaki kimagasló eredményeket ér el a saját szakterületén, ennek ellenére mégis megpróbálják őt a környezetében olyan emberek ellehetetleníteni, akik meg sem közelítik az ő képességeit, szorgalmát, eredményeit. Ezekre a helyzetekre az emberek különféleképpen reagálhatnak, ami nagyban függ az egyéni stressztűrőképességtől. Előfordulhat, hogy az egyik személy olyannyira összeroppan emiatt lelkileg, hogy mindez kihat a testi-lelki egészségére, a feldolgozás érdekében szakember segítségére is szüksége lesz, míg egy másik egyén olyannyira megerősödik ennek köszönhetően, hogy győztesen fog kikerülni az adott szituációból, amely hatással lesz a teljesítményére is. Lehet, hogy egy sikeres építészmérnök azért alapít egyéni vállalkozást és tesz ezzel országos hírnévre szert a szakmájában, mert a korábbi munkahelyén minden ok nélkül a háta mögött támadták, így nem érezte jól magát az adott cégnél. Sok múlik az egyén hozzáállásán, gondolkodásán is, hogyan kezeli az adott szituációt.

A modern, felgyorsult életvitel is hozzájárulhat a stressz kialakulásához. Gondoljunk a határidők betartására, a bennünket körülvevő rohanó életmódra, amely miatt sokan úgy vélik, hogy nincs idejük az egészségükkel foglalkozni, hiányzik a mindennapjaikból a tudatosság és a rendszeresség. Mindez már kisgyermekkorban elkezdődik, például amikor a tömegközlekedési eszközön a gyerekkel reggel fél hétkor elindulnak a szülők iskolába, nincs kellő idő a reggelire, ezért vesznek neki valamilyen édességet vagy péksüteményt, amit gyorsan meg tud enni, majd az iskolából hazaérve este kilencig még a tankönyv fölött ülnek az alsó tagozatos diákok. A folyamatos rohanó életmód szintén a stressz kialakulásához vezet.

Éppen emiatt szinte mindannyiunkat érinti az alábbi kérdés, hogy milyen következményei vannak a stressznek a szervezetünk működésére, az egészségünkre, valamint milyen hatással van a teljesítményünkre. Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus, kutató szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, amelyre negatívan kell tekinteni, hiszen akár előnyünkre is fordíthatjuk azt. Ehhez persze alapos önismeretre és céltudatosságra van szükségünk, hogy még a stresszhelyzet kellős közepén is észrevegyük a benne rejlő lehetőségeket.

Erről bővebben:
Kelly McGonigal: Hogy barátkozzunk meg a stresszel? – TED-előadás

Nagy Judit

Kapcsolódó cikkek:

• Megpróbáltatásokból megerősödés – Mi a titka?
• Előnyt kovácsolni a hátrányainkból? Természetesen!

Kapcsolódó cikkek a stresszkezelésről:

• Mindset – a gondolkodási beállítódás, ami segít hatékonyan kezelni a stresszt
• Stressz nélkül unalmas lenne az élet?
• 3 új tudományos tény a stresszről – a stressz nem csak káros lehet, hanem erőforrás is

A cikkhez felhasznált szakirodalom:

• Britannica Hungarica Nagylexikon 23. Budapest, Kossuth Kiadó, 2014.
• Fekete Mária – dr. Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak. Második, bővített és átdolgozott kiadás, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012.
• Wikipédia: Selye János
• Kelly Mc Gonigal – TED-előadás
• Göbölyös N. László: Ki az erősebb, a stressz vagy én?, Népszava, 2016. július 12.