Világszerte egyre határozottabban észlelhető az a trend, hogy a mai huszonévesek és kora harmincasok már más elvek mentén alakítják az életüket, mint a szüleik. Más dolgokba fektetik az idejüket és a keresetüket, mint 25-30 évvel ezelőtt volt szokás. Ahelyett, hogy bárki vitákkal növelné a generációs űrt, érdemes megvizsgálni a millenniumi generáció gondolkodásmódját – hiszen az általuk képviselt felfogás vélhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a jövőben.

Már a multik is vizsgálják

A multinacionális cégek számára létszükséglet, hogy becsatornázzák tagjaik közé a munkaképességük és erejük teljében lévő fiatalokat. Ám az elmúlt években egyre többször lehetett hallani HR-es berkekből, hogy problémát jelent a fiatalok megszólítása és megtartása. Sokan közülük rövid idő után másik céghez mennek át, vagy otthagyják a munkahelyüket és a saját projektjeiken kezdenek dolgozni.

Az egyik multinacionális cég vélhetően azért kezdett nagy volumenű, világméretű kutatásba, mert a cégek tartós sikerének kulcsa az Y és Z generáció motiválása és megtartása, ehhez viszont tudni kell, mi motiválja ezt a nemzedéket. A kutatásba 42 országból és régióból összesen 13.416, 1983 és 1994 között született fiatalt vontak be (tanulmányukban őket nevezik millenniumi generációnak, nagyjából az Y generációnak felel meg), továbbá 10 országból 3009, 1995 és 2002 között született fiatalt (őket nevezik Z generációnak). Az ily módon összeálló tekintélyes, 16.425 főt számláló mintát prioritásaikról és fontos törekvéseikről kérdezték.

Új szelek fújnak, avagy a fiatal generációk fontos törekvései

A kutatási tanulmány mindenekelőtt a fontos törekvésekben észlelhető változásokat emeli ki:

• A fiatal generációk számottevő hányadának (57%) fontos törekvése, hogy utazzon és világot lásson. Érdekes módon ezt a célt több nő fogalmazta meg, mint férfi (a nők 62%-ának, míg a férfiak 51%-ának fontos, hogy utazzon). Ezt a célt tartotta fontosnak a megkérdezettek legnagyobb százaléka.
• A kutatási résztvevők szintén több mint fele (52%) törekszik arra, hogy jó fizetése legyen és jólétet alakítson ki az életében.
• Meglehetősen sokan (49%) tűzték ki célul, hogy saját otthonuk legyen.
• Közel ugyanennyien (46%) fogalmazzák meg törekvésként, hogy pozitív hatást szeretnének gyakorolni arra a kisebb közösségre és a nagyobb társadalomra, amelyben élnek.
• A családalapítást mindössze 39% jelölte meg célként, így ez a fontos törekvések listáján még a dobogóra sem került fel.

A korábbi generációk számára a családalapítás és az anyagi jólét megteremtése prioritás volt. Ezek mellett, akár a hagyományos célokat megelőzve, most megjelent az utazás és a világ megismerése, illetve a közösségépítés, közösségre gyakorolt pozitív hatás. Mindez változást jelez: kifelé irányuló, a világ felé nyitó attitűdöt, amely a szűk család helyett a tágabb közösséget, sőt az egész bolygót jelöli meg az élet fontos terepeiként.

Érdekesség, hogy míg a kutatásba bevont összesen 42 országban eltérő minták vannak arra nézve, hogy saját tulajdonú ingatlanban él-e a népesség jelentős része, addig a megkérdezettek közel fele tartja fontos célnak a saját tulajdonú ingatlan megszerzését. Ennek hátterében talán az is állhat, hogy ennek a generációnak fontos szocializációs élménye a tíz évvel ezelőtti, lakhatási krízissel párosuló gazdasági válság, aminek nyomán felértékelődhetett a saját tulajdonú ingatlan jelentősége.

Sötétülő világkép

A kutatás feltárta azt is, hogy a fiatal generációkat meglehetősen sok világméretű probléma nyomasztja, úgymint klímaváltozás, politikai instabilitás, bűnözés, terrorizmus, háború, munkanélküliség. A jövőbe tekintve a többségük nem vár gazdasági növekedést (a fejlődő országokban 36% szerint várható a gazdasági helyzet javulása, a fejlett országokban mindössze 18% szerint).

A fiatal generációk összességében meglehetősen sötét képet festenek a politikai és a vallási vezetőkről – közel 73%-uk szerint a vezetők nem gyakorolnak pozitív hatást a világra. Ennél is tanulságosabb, ahogy a médiáról vélekednek: a megkérdezettek 43%-a szerint a tömegmédia negatív hatást gyakorol a világra, 27%-uk pedig egyáltalán nem bízik abban, hogy a média megbízható információforrásnak tekinthető.

A millenniumi és a Z generáció tagjai tehát nemcsak célkitűzéseikben mások az előző generációkhoz képest, hanem abban is, hogy fiatal koruk ellenére pesszimistán tekintenek a jövőre, a hagyományos intézményekben (a vezetőkben és a médiában) pedig teljesen megrendült a bizalmuk. Ennek fényében érdekes összefüggés, hogy céljaik között fontos helyen szerepel, hogy saját maguk gyakoroljanak pozitív hatást a közösségre és a társadalomra (hiszen a vezetőik ezt nem fogják helyettük megtenni), illetve hogy utazzanak és világot  lássanak (hiszen a média nem nyújt hiteles képet arról, hogy mi van a világ túlsó felén, vagy akár a saját országuk túlsó végén).

A kutatás számadatai mögött olyan globális trendek rajzolódnak ki, amelyek a mai fiatal generációk alapélményeinek tekinthetők, és alapjaiban határozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket életük egy-egy fordulópontján hoznak.

A cikkben idézett kutatás:
The Deloitte Global Millennial Survey 2019. Letölthető innen...

Szabó Elvira

Kapcsolódó cikkek a fiatal generációkat érintő témákról:

• 4 fontos próbatétel az élet középső szakaszában
• Nem a diplomán múlik a felnőtté válás (az élet második nagy fordulópontjáról)

Továbbá a célokról és személyes törekvésekről:

• A boldogság személyes törekvéseink mellékterméke
• Álmokból célok, célokból tervek – kis lépésekkel a nagy egész felé

 A cikk szerzője – mint a millenniumi generáció átlagba illeszkedő tagja – jelenleg Délkelet-Ázsiában utazik digitális nomádként. Erről a Vargabetűk blogon és a Vargabetűk Facebook-oldalon olvashatók történetek. A blog hírlevelére feliratkozók értesülhetnek a friss cikkekről, megjelenésekről.

A cikk szerzőjének első könyve 2019-ben Patchwork címmel jelent meg, melynek témája, hogy a romba dőlt szülői mintákon hogyan építi fel autonóm életét egy huszonéves, és milyen szerepet játszik ebben a külföldi tapasztalatszerzés. Részletek a könyvről itt...