1. Szülőnek lenni: ajándék.
2. Szülőnek lenni: kaland.
3. Szülőnek lenni: felelősség. 
4. Szülőnek lenni: öröm. 
5. Szülőnek lenni: embertpróbáló feladat. 
6. Szülőnek lenni: egy új időszámítás kezdete. 
7. Szülőnek lenni: egy nagy csapathoz tartozni. 
8. Szülőnek lenni: lemondás.
9. Szülőnek lenni: vicces. 
10. Szülőnek lenni: békét találni. 
11. Szülőnek lenni: határozottság.
12. Szülőnek lenni: folyamatos kétely. 
13. Szülőnek lenni: félelmetes. 
14. Szülőnek lenni: büszkeség. 
15. Szülőnek lenni: csoda. 
16. Szülőnek lenni: megismerni a "káosz" nevű lakberendezési stílust.
17. Szülőnek lenni: nevetés. 
18. Szülőnek lenni: sok telesírt zsebkendő. 
19. Szülőnek lenni: játék. 
20. Szülőnek lenni: gyereknek ...

Tényleg elbutulhatunk az okostelefonok következtében? Az (online) elmagányosodás pedig valóban növeli a megbetegedések kockázatát?

...

Nemrég egy közeli ismerősöm úgy döntött, hogy külföldre költözik. Merthogy „ott minden jobb” - ahogy ő mondta -  tehát bizonyára boldogságból is több jut mindenkinek. Néhány héttel a kiutazása után beszélgettünk skype-on, s én megkérdeztem, hogy mi a helyzet vele, hogy érzi magát. „Nincs semmi” – hangzott a lehangoló válasz – „ma is csak egész nap feküdtem. Meg az eső is esik.” Egy hétre rá már itthon volt, összesen másfél hónapot töltött odakint.

De vajon a hőn áhított külföld miért nem hozta meg a várt áttörést? Miért nem lett egy fikarcnyit sem boldogabb? A választ saját kiköltözésem második napján tudtam meg. Az ágyban feküdtem és éppen teljesen magával ragadott a magány érzése. Egyedül ...

Válts nézőpontot, szemléld másként magadat és a veled történt eseményeket! Könnyű ezt mondani... de hogyan hangoljuk magunkat a mindennapokban is pozitívabb szemléletre? 5 mindennapokban is használható (és rendszeresen alkalmazva eredményt hozó) gyakorlati ötlet következik.

...

Hányan mondják: „az a hajó már elment”, akkor kellett volna, vele kellett volna, ott lehetett volna. Persze ez soha nem ilyen egyszerű (és valljuk meg, legtöbbször nem is igaz), de aki ezt mondja, így éli meg, számára mégiscsak ez a valóság, az ő élete ettől lett ilyen, amilyen. De azért nem kellene belenyugodni mindenbe. Szerintem.

...

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire szükségünk van arra, hogy leeresszük a munkanapok során felgyülemlett feszültség gőzét. A mai írásomban néhány olyan lazító módszert, technikát szeretnék bemutatni, amit bárki meg tud tanulni és alkalmazni a hétköznapjaiban.

...

Molly évekig kitartott marihuánafüggő, kába, szexre még hébe-hóba sem kapható férje mellett, mielőtt rászánta volna magát a válásra. Ezután gyermekeinek szentelte figyelmét, és időbe telt, mire lelkileg talpra állt. S amikor úgy érezte, készen áll végre egy kapcsolatra, pontosabban a kapcsolatra és négy év absztinencia után a mindent átütő szexre is, sokkal többet kapott, mint amit remélt: az egész életét megváltoztató extázist.

Molly Gina Ogden Nők, akik szeretik a szexet című könyvének egyik hősnője. Gina Ogden amerikai szexológus figyelemre méltó kutatást végzett arról, milyen az orgazmust könnyen átélő nők szexuális csúcsélménye, és eredményei forradalmasították a női orgazmusról való ismereteinket . Ez a ...

Feltűnt már, milyen sok slágerben utalnak a gyereknevelés különböző szakaszaira? :)

Amikor babát vársz, "ez kerek egész, bárhova mész, ez kerek egész, úgy is, ha félsz."  De nem kell félni, minden rendben lesz a szülőszobán. A testi "kerekség" elmúlik (vagy legalábbis csökken...), a világ viszont tökéletesen gömbölyű lesz. Világra jön egy kis csoda, és elmondhatjuk, hogy "valóra vált az álmunk, egy új kor csöngetett ránk"/ "s úgy örültünk, hogy majdnem mindenki sírt."

Ez az új kor új örömöket és új kihívásokat is hoz. Nem érted, hogy korábban miben fáradtál el. Csodálkozol, hogy elfoglaltnak érezted magad, és zsúfoltnak hitted a napjaidat. Joggal érzed úgy, hogy "nincs éjszakám, se nappalom" , mert mintha ez a kettő nem ...

Miért vágyunk sokszor másra, mint ami van? Miért vagyunk elégedetlenek? Miért nem örülünk a nyári esőnek és hidegnek? Azt mondják, jól élünk. Miért nem érezzük ezt mégsem így? Hogy mi is lesz a blog mai témája? Meteorológia, mindfullness, irodalmi ajánlat, filozófia vagy coaching? All in one!

...

„Nem értem, miért szorongok, ha megszólal a telefon vagy a kapucsengő. Jól kommunikálok, bárkivel szót értek és mégis átfut rajtam ilyenkor a félelem. Mintha attól tartanék, hogy most fog kiderülni… Mi is? Az, hogy nem tudok semmit, nem vagyok elég jó… Leégek mások előtt és majd szégyellni kell magam.”

...

Ma már az internet a mindennapjaink része, a gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen lehetett az élet Gugli, Jutyub és Fészbuk barátaik nélkül.

„Nincs őszintébb szeretet, mint az étel szeretete.” Mondta a bölcs és méltán híres drámaíró, George Bernard Shaw. A fenti kép egy hónapja készült a barcelonai piacon. Ők is tudják!

Rengeteg recept, gasztroblog lelhető fel a neten. Aki kicsit is fogékony a témára, nem kell sokat tennie érte, ha ki akar tenni magáért egy jó kis nyári vacsival, ebéddel, vagy csak úgy vágyik valami újra. Ehhez annyi ötletet talál két kattintással, hogy inkább a választás, a döntés lesz a nehezebb feladat, nem a megvalósítás.

Ma már specialitásnak számít, ha valaki szezonális kajákat készít, pedig régen az volt a normális. Jó, tudom, más a világ, nincsenek távolságok, tudunk fagyasztani, stb. De mégis! Mi még, akik anyáink, ...

Sokáig nem az a típus voltam, aki könnyen adta a bizalmát másoknak. Inkább az a típus, aki résnyire nyitotta az ajtót, és alaposan meggondolta, kit enged be, közelre, a magánszférájába. Aki nem tartotta magától értetődőnek, hogy más emberek (idegenek) jó szándékkal közeledhetnek felé. Ám találkoztam Francis Fukuyama filozófus bizalommal kapcsolatos nézeteivel, és ennek hatására elgondolkodtam.

Fukuyama szerint a prosperáló társadalom egyik alapköve az emberek egymás iránti bizalmának magas szintje, vagyis az abba vetett hit, hogy embertársaink korrektek és szolidárisak velünk – bizalom nélkül ugyanis az emberek nem hoznak létre társulást (sem gazdasági célút, sem egyebet), és ártó szándékot feltételezve inkább egymás alatt ...

A gyerekek még Shrek Szamaránál is profibbak az "Ott vagyunk máááár?" kérdésben. Rengeteg módon képesek variálni. Halkan, ártatlanul kezdik, aztán nemsokára már zeng az autó... Az izgatottságuk érthető, többszáz kilométeren keresztül viszont már kevés a szülői megértés, és a türelem is fogytán.
Le kell valamivel kötni a gyereket - szalag, spárga, zsinór, gumipók helyett inkább valamilyen játékkal. Először ott a biztos siker, a tablet. ON gomb benyom, gyerek csöndben, anyu, apu nyugalomban. De egyszer a kütyü is lemerül, és egyébként sem tesz jót, ha órákon keresztül egy kis monitort bámul a csemete.
Ekkor jönnek az offline játékok, amik - lássatok csodát, Z generációs gyerekek! - ugyanolyan szórakoztatóak tudnak lenni, mint a ...

Nyár van. Rohadt meleg. Nincs erőm most sehova se menni, nem lehet kint lenni, nem lehet edzeni, kirándulni, a munka kiszívja minden energiámat. Mit lehet ilyenkor csinálni?

...

Vajon valóban elégedettebbek azok az emberek, akik úgy látják, hogy a pohár „félig tele” van? Tényleg hajlamosít a depresszióra a mindenben csak a hiányt, negatívumot észrevevő hozzáállás? Milyen típusú társas kapcsolatokkal jár együtt a két különböző szemlélet?

...

A legtöbb szülő számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy ne veszítse el a hidegvérét a kritikus pillanatokban… Újra és újra elhatározzuk, hogy nem kiabálunk, akkor sem, ha óriási a felfordulás a gyerekszobában, akkor sem, ha szertelenkednek a buszon, sőt akkor sem, ha vacsora közben derül ki, hogy még nincs kész a házi – békés eszközökkel kezeljük ezeket a helyzeteket. Aztán mégsem sikerül, és ismét a gyerekünk tágra nyílt, riadt tekintete mered ránk. És persze biztosan van a szomszédban, a játszótéren, az óvodában egy másik anyuka, akit még soha nem hallottunk megemelni a hangját. Vajon mi lehet a titka?

Laura Markham nevelési tanácsadással foglalkozó pszichológus szerint a kulcs ahhoz, hogy békés szülővé ...

Nyári délután, játszótér. 5 óra körül kezd nőni a forgalom, szorgosan köszöngetünk a frissen belépőknek.
Megérkezik egy anyuka és körülbelül kétéves kislánya, Lujzi is. 
A gyerek szívesen szemlélődik, nézi a nagyobbakat. Még kell egy kis idő, hogy feloldódjon. Vagyis csak kellene, mert anyukája szívesen eldönti helyette, hogy mi érdekli.
Lujzi nem sokáig üldögélhet ám békésen a homokozó szélén. Dolog van. 

"Baba, nézd, csúszda! Gyere, nézzük meg!"
"Jaj, hinta is van! Azta, mekkora kosárhinta! Kipróbálod?"
"Manócska, gyere inkább ide!" "Na, játsszunk valamit!" "Nézd, milyen szép hajóforma!"  És így tovább, félpercenként új ötlet...

A mama persze csupa szeretetből és jóakaratból ajánlgat ennyi mindent. Az ...

Valamennyiünk életében fontos dátumokat jelentett a bizonyítványosztás napja. Ha azt gondoljuk, hogy nem, tévedünk, hiszen akkor épp azért, merthogy nem!

...