Tanévzáró. Beszédek, műsor, Himnusz, Szózat, bizonyítványosztás. Sok oklevél, jutalomkönyv, taps, taps, taps. Aztán végre! Végre felkerül az áhított "V" betű az "AKÁCIÓ!" elé. Ja, nem, még előtte kiosztják a kötelező olvasmányok listáját, a tankönyvlistát, és a minden egyébről szóló listát, amit be kell szerezni szeptemberig.
Ez kicsit sötétebbé teszi azt a bizonyos "V" betűt, de sebaj.
...
Mindazok, akik az örökbefogadásra bejelentkezettek soraiban várakoznak, jól tudják, hogy a leghosszabban akkor kell várakozniuk, ha fehér bőrű, egészséges újszülöttet szeretnének. Sok helyen négy öt év várakozást prognosztizálnak egy ilyen kívánság teljesülésére. Ugyanis az újszülött baba megjelenése az örökbe adható státuszú gyermekek között ritka. Nálunk általában évente egy-két ilyen eset fordul elő, vannak megyék, ahol a gyermekvédelmi szakellátásban egyáltalán nem, csak a civil szervezeteken keresztül, nyílt örökbefogadás keretében lehet ilyen kicsi gyermekkel találkozni. Ha ez a helyzet a mi szemünkben szörnyűnek érződik, nyugodtan mélázzunk el azon, hogy vannak olyan országok a közelünkben is, ahol egy ilyen ...
Én hiszek abban, hogy a kreativitás elsősorban a lelkünkből, a szívünkből fakadóan működik. Aki valami technikai, tudományos újítást produkál, ott is mindig van valami plusz tényező, sugallat, intuíció, ami hozzátesz valami kis (valójában óriási, döntő) momentumot a meglévő tudáshoz, tapasztalathoz és épp ez fog eredményezni valami bombasztikusat, valami egészen újat.
...
Amikor Vigh Bori felült a Buenos Airesbe tartó gépre, valószínűleg nem gondolt arra, hogy néhány év múlva a hazai backpacker-világutazó közeg egyik vezéralakja lesz, sok ezer Facebook-követővel és blogolvasóval. Bori nemcsak élettapasztalatokkal gazdagodott útjai során, de neve önálló életet élő személyes márkává vált – előadásaira néhány óra alatt elfogynak a jegyek, és szponzorok keresik meg ajánlataikkal. Többek között arról beszélgettünk, hogyan áll(t) össze a Backpacker Bori márka, és hogyan sikerült megőriznie hitelességét.
...
Sok dologra gondolhatunk, amikor azt mondjuk valakiről, ez az ember nagyon kreatív. De valójában miben nyilvánulhat meg a kreativitás? Csakis valami produktumban, valami újdonságban, különleges alkotásban, újszerű megoldásban?
...
Nincs időm rá! Erre végképp nincs. Mert sok a munka, az elintéznivaló, a család, a háztartás, a kötelességek... Alkotás? Kreativitás? Nem, tényleg nincs időm ilyesmire... Ugye, ismerős mondatok ezek? Pedig nagyon fontos lenne, hogy mindenki időt, lehetőséget, teret teremtsen a saját kreativitása megélésére. Hogyan lehet ezt megtenni a rohanó mindennapokban? 5 tévhit - és cáfolata - a kreativitás egyéni megélésével kapcsolatban. Az alkotás és a kreatív énidő igenis megteremthető - minden körülmények között!
...
Csíkszentmihályi Mihály, a neves magyar származású pszichológus hosszú éveket szentelt annak, hogy sikeres, kiemelkedő teljesítményű személyek életét, jellemzőit vizsgálja. 2009-ben magyarul is megjelent kreativitásról szóló könyve, melyben egy újszerű elgondolást ismertet: a kreativitás rendszerelméletét. ( Erről bővebben itt olvashatsz ).
Könyvének egyik izgalmas fejezetében arról ír, milyen a kreatív személyiség. Csíkszentmihályi szerint nincs olyan sajátos vonáskészlet, amellyel rendelkezni kell ahhoz, hogy valaki kreatívvá válhasson (erről egyébként erősen megoszlik a kutatók véleménye). Lehet valaki boldog és extravertált, vagy élhet szerzetesi életmódot, lehet kellemes társasági ember és mogorva remete is: a ...
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy férfi és egy nő. Napközben a munkahelyükön töltötték az időt, szépen építették a karrierjüket, sikerélményekkel gazdagodtak. Este pedig mindig kitaláltak valamilyen közös programot. Nagyon szerették egymás társaságát, késő éjjelig képesek voltak beszélgetni. Közös hobbijuk a kertészkedés és a főzés volt, de gyakran jártak moziba, színházba, és nem hagyták ki a nyári fesztiválok koncertjeit sem.
...
Milyen különleges! Milyen ötletes! Milyen kreatív! – mondjuk egy - egy nekünk tetsző tárgy, bennünk pozitív visszhangokat keltő mű, számunkra sokat mondó, izgalmas művészeti alkotás láttán. Csodálkozásunk és tetszésnyilvánításunk mögött magunkban gondosan kiemelve a különbözőségünket, azt az éles határvonalat, ami szerintünk elválasztja a művészi hajlamokkal megáldott tehetséges embereket a többi közönséges földi halandótól, amilyennek magunkat is tartjuk. Miközben ennél messzebb nem is lehetnénk az igazságtól. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy nem vagyunk sem egyformán, sem mindenben tehetségesek.
Gondolkoztunk már azon, hogy mi a különbség köztünk és a művész között, akinek az alkotását éppen megcsodáltuk? ...
Ez egy nagyon ütős kérdés. Fejlett önismeretet, bizonyos érettséget és (legalább magunkkal szembeni) őszinteséget igényel, hogy meg tudjuk jól válaszolni.
...
A játszótér csoda egy hely. A hinta, homokozó, csúszda is jó, de ami még ennél is jobb, hogy az egész világ ott van kicsiben. Szerepek, feladatok, álarcok és valós érzelmek, konfliktusok, törődés, szeretet, agresszió, empátia, önérvényesítés, kihívások, kudarcok, sikerek... A gyerekek úgy tanulnak és fejlődnek, hogy közben észre sem veszik. Egyre ügyesebben mozognak - nemcsak a mászókán vagy a kötélen, hanem a társas helyzetekben is.
...
Azt mondják, mindenki a maga szerencséjének a kovácsa [i] . Lehet, hogy sok szempontból így is van, de az utóbbi években valamit csúnyán félrekalapálhattam, mert mostanság egyszerűen nem tudok „felnőni” az állítólag elvállalt feladataimhoz, nem győzöm. Gyors fejszámolást végezve, van egy közalkalmazotti fő és egy szintén közalkalmazotti mellékállásom. Tudom, most jöhet az a kommentár, hogy pedig nagyon kell örülni, ha valakinek ma, itthon, folyamatosan és hivatalosan van munkája, pláne, ha nem is egy. Azt is mondják, hogy még annál is jobban örvendezhetek, hiszen fizetést is kapok. A vállalásomnak, nyílván több oka van, azon túl, hogy abban az időben, ahogy nőttek a gyermekeink egyszerűen nem boldogultunk másként, muszáj volt ...
A túlélésre játszol? Vagy esetleg szeretnél felvérteződni a várható kritikus helyzetekre? Jól jöhet, ha megismered a lelki ellenállóképesség – más szóval a rezíliencia - hét faktorát. Most itt a lehetőség egy igazán hiteles személy példáján keresztül.
...
Ha csak egy cseppet epésebb és realistább (esetleg kiábrándultabb) hangulatban lennék, ez az írás egészen rövidre záródva befejeződne itt, széljegyzet méretben, rávágva a fenti kérdésre a sajnos sokszor igaz választ: ahány ponton csak tudja. A gyermekvédelmi rendszer szolgálatában töltött fél emberöltő [i] alatt tényleg elég sokfajta trükkjét láttam az irányításnak és a fenntartóknak is. Nézzünk meg együtt pár olyan pontot a nevelőszülői működésben, ahol általános hibaként, nagyobb, szilárdabb tartásra, több erőre, önnön védelmükre való elszántságra lenne szükségük a nevelőszülőinknek ahhoz, hogy sikeresebben ellenállhassanak a gyermekvédelmi apparátus rájuk is tagadhatatlanul nagy nyomást kifejtő ...
Néha magunk is rácsodálkozunk megérzéseinkre, sugallatainkra. Mennyire misztikus dolog ez, mi lehet a hátterében? Tudja egyáltalán valaki az igazi választ? Kollektív tudás, morfogenetikus mezők, isteni segítség, vagy csupán a véletlenbe utólag belemagyarázott dolog? Na és a legfontosabb kérdés: mennyire vegyük komolyan?
...
Hát persze, hogy felnőtt vagyok. Felnőttebb már nem is lehetnék a három gyerekemmel. Mindemellett szülőként erősen korlátozódik az ember felnőtt autonómiája, ami természetesen teljesen helyénvaló - egy bizonyos fokig. Mert van az a láthatatlan, megfoghatatlan, de nagyon is érezhető társadalmi elvárás, hogy tégy meg mindent a gyerekedért, biztosítsd számára a tökéletes gyerekkort (tökéletes bioétellel, tökéletes kötődve neveléssel, tökéletes válaszkész attitűddel, tökéletes fejlesztő játékokkal meg tökéletes ovi- és iskolaválasztással). Tökéletes szülőként. Akár a saját magad árán is. De hol vagy te? Te mint felnőtt?
...
Szülőnek lenni minden, csak nem szürkeség...
...
Kétségtelen, hogy pszichológus vagyok, nem tegnaptól. Nem mondom, hogy a szakmám misztifikálása sosem volt még kedvemre, leginkább talán harmatos kezdő koromban élveztem, hogy a népeknek miként kerekedik el a szeme, amikor hivatalosan bemutatkozom. Ma már ezt is inkább látom a pálya gyermekbetegségének, amin hamar (vagy egyszer csak) átesik az ember.
...
Ki ne kívánna magának kedves, empatikus, kiegyensúlyozott, példamutató, jó humorú, okos, lelkes, segítőkész főnököt? Vagy azt gondolod, ilyen nem létezhet?
...
Az elmúlt egy évben drasztikus életmódváltásra kényszerültem. Orvosi javaslatra egy egész életen át tartandó szigorú szénhidrát-diétát kell követnem, mivel a vizsgálatok alapján a cukorbetegség előszobájában vagyok. Meglehetősen felborította az életemet ez a tény, olyan étkezési szokásokat kellett magamévá tennem, amelyek fegyelmet, lemondást és tudatosságot igényelnek. Tudom, hogy másoknak is, nagyon sok nőnek és férfinak okoz problémát a diagnosztizált betegség miatti kényszerű tartós diétázás vagy az önként vállalt fogyókúrázás például a túlsúly vagy az egészségügyi kockázatok miatt. Mindkettőben közös, hogy saját magunknak kell végigjárni egy olyan utat, ami nagyfokú kitartást, változási hajlandóságot ...