Komoly irodalma van annak, mennyiben működnek különbözőféleképpen a férfiak és a nők.

Vannak emberek, akiknél hamar elszakad a cérna, nem tudnak úrrá lenni az érzelmeiken, túl könnyen kiakadnak, indulatosak.

A kommunikációs kultúránk minősítését nem vállalom, maradjunk annyiban, erősen fejlesztésre szorulna.

Általában igyekszem óvatosan fogalmazni, vigyázni a szavaimra. Ezért néha el is némulok. Vannak helyzetek, amikor nem találok szavakat.

Szegény színész barátunk, hányszor hallotta már azt az elcsépelt poént, hogy milyen jó is neki, nem kell dolgoznia, folyton játszani jár!

  Szeretnéd a kapcsolatod sürgősen szétdúlni? Értem én. Van az úgy, hogy nincs idő a finomkodásra. Akkor hát elő a baltát, a tomahawkot és essünk neki! Javasolnám azért, hogy mielőtt nekivágnál a nagy letámadásnak, előbb mégiscsak olvasd végig. Talán az sem volna…

  Célzottan férfiaknak írni nőként elég nagy kihívás, direkt nekik lelki dolgokról írni, még annál is sokkal nagyobb merészségre vall. Az ő kedvükért (általános türelmetlenségük, és időhiányra hivatkozó szelektálásuk okán rögtön) előre is bocsátom a következő…

„Tanulj hát nyelveket! Hidd el, megéri! Te megértesz és megért az egész világ!” Régi, jó reklámszöveg. Azt nem mondhatom, hogy semmit nem segít rajtam most a valamikor (a múlt évezredben) megszerzett középfokú angol nyelvvizsga, és az arra lassan rárétegződött konyha és…

"Néha olyan, mintha nem is egy nyelvet beszélnénk!" Egyszerűen hiába mondok nekik valamit, elengedik a fülük mellett. Nem fogadnak szót, de azt persze elvárják, hogy az ő kérésüket mindenki azonnal teljesítse. Kezdek nagyon belefáradni" - meséli nagy sóhajok között Rita. 

Reggel. Könyörtelenül csörög az óra. Nem lehet, egyszerűen nem lehet többször megnyomni az 5 perccel késleltető gombot... Fürdőszoba, öltözés, reggeli, szendvics csomagolás, cipő felhúz, táska felkap, indulhatunk. 

Heti vendégposztunk Szabóné Erdős Gyöngyi írása

Mai írásunk vendégszerzője a hétköznapi "őszinteség" témáját veszi nagyító alá, kissé karcosan, sarkosan mutat rá, hogy valójában miről szól, milyen gondolatokat hívhat elő a jól ismert, gyakran használt címbeli kérdés.

A jó közérzet és a stresszkezelés alapfeltétele, hogy bánni tudjunk különböző, külső-, belső hatásokra keletkező érzelmeinkkel. Ha a sajátjainkkal elég jól boldogulunk, kevésbé borítanak ki a mások érzései is. Több empátiát, nagyobb nyugalmat és derűt tudunk megélni a kapcsolatainkban, ami mind…